Kisiettünk a partra.

-Hello!!!De rég láttalak!

-Hát igen…az autóversenyzés engem is nagyon lefoglal.

-Csak nem  neked is szünet van Mika?

-Dede!Mondjuk most éppen ismerősökhöz ugrottam be, délután már megyek is tovább, mert várnak a gyerekek.;)

-Na meséj valamit!Nem hiányzik az F1?-kérdeztem.

-Hát…talán egy kicsit…de csak a kocsik…meg..…végülis megvagyok nélkülük is.

Hosszasan elbeszélgettünk.Mesélt mi minden történt vele , az elmúl hetekben.

-Jézusom már ennyi az idő?-nézett hirtelen az órájára.-Nekem mennem is kell!!Nemsokára indul a gépem!Na sziasztok!Mindenkinek egy puszit nyomott az arcára és elsietett.

-Elég váratlan találkozás volt!-mondta egy kissé meglepett arccal Kimi.

-Hát eléggé.-szólt Jenni.

-Szerintem ..én visszamegyek a hotelbe….kicsit fáj a fejem.Pedig ez nem volt igaz.Semmi bajom nem volt, csak gondoltam magukra hagyom egy kicsit őket..meg..elég kínos lett volna ha megint megkérdezik miért hagytam ott a McLaren-t.Elindultam hát a hotel felé.Hát ilyet ezen a nyaraláson mindenkivel összefutunk!Gondoltam magamban.Pár perc múlva odaértem a hotelhez.Csend volt.Minden bizonnyal mindenki elment, vagy mindenki pihent.Felmentem s zobába ,ledoptam minden cuccom, és lefeküdtem az ágyra.Már majdnem aludtam mikor kopogtak az ajtón.Azt hittem Jenniék, de nem. A menedzserem ,Daniel Caper volt az.

-Na mit hallok?-mondta idegesen.-Hová akarsz te menni a jövő évben?

-Ömm.. igen már fel akartalak hívni ez ügyben de….

-Mi az hogy de?Mennyit szenvedtél azért hogy eddig eljuss és most egy ilyen kis hülye munkáért eldobod ezt a rengeteg belevitt energitá?

Itt már elegem lett belőle.

-Na ide figyelj!1.Mi jogod van idejönni és megzavarni a nyaralást?2.Igen, el fogok menni már csak azért is mert én szerettem azt a munkát és 3 az nem hülye munka!

-Jólvan nyugi!Nem kell ennyire felhúzni magad!Már megyek is….

-Oké menj csak!És egy hangos ajtócsapódást hallottam.

-Jajj istenem….mi jöhet még?Nyaralni jöttem és nem veszekedni!Ismét kopogtak.Kinyitottam és most Jenni állt ott.

-Bocs hogy zavarlak csak szólni akartam hogy megjöttünk és hogyha bármit baj van vagy valamit szeretnél mondani, akkor itt vagyunk.

-Oké kösz hogy szóltált!

-Hello!

-Hello!Várj jenni!-kiáltottam utána.-Mondani szeretnék valamit.

-Mit szeretnél?-mondta, belépve a szobába.

-Az előbb beszéltem a menedzserrel és…

-Mit keresett  itt????Honnan tudta hogy itt vagy???-kérdezte dühösen.

-Nem tudom de ez most nem lényeg hanem az, hogy ..hát végülis elég durván de megbeszéltük hogy akkor jövőre állást váltok.

-Értem.De mit jelent az hogy durván?

-Hát hogy  elkezdett ordítani, hogy mi az hogy ezt a karriert amit hosszú idő alatt építettem most eldobom egy ilyen hülye munka miatt….és hát….én is kiakadtam ezen és..

-És leszidtad.

-Ööö….-hát igen…

-Jól tetted!Én is ezt csináltam volna;)Na akkor én megyek is, ledőlök egy kicsit.

-Oké szia!

-Szia!

Becsuktam az ajtót és ismét lefeküdtem az ágyra.Hamar elnyomott az álom.5 perc múlva hirtelen felkeltem.Vajon megmondjam Kiminek hogy miért is nem akartam visszamenni???ÁÁÁ ráér az…előbb utóbb úgyis megtudja….