Vårt land

(az eredeti svéd nyelvű változat: Johan Ludvig Runeberg)

Vårt land, vårt land, vårt fosterland,

ljud högt, o dyra ord!

Ej lyfts en höjd mot himlens rand,

ej sänks en dal, ej sköljs en strand,

mer älskad än vår bygd i nord,

än våra fäders jord!

Din blomning, sluten än i knopp,

Skall mogna ur sitt tvång;

Se, ur vår kärlek skall gå opp

Ditt ljus, din glans, din fröjd, ditt hopp.

Och högre klinga skall en gång

Vår fosterländska sång.

[szerkesztés]

Maamme

(Finn fordítás: Paavo Cajander)

Oi maamme, Suomi, synnyinmaa!

Soi sana kultainen!

Ei laaksoa, ei kukkulaa,

ei vettä rantaa rakkaampaa

kuin kotimaa tää pohjoinen.

Maa kallis isien.

Sun kukoistukses kuorestaan

kerrankin puhkeaa;

viel' lempemme saa nousemaan

sun toivos, riemus loistossaan,

ja kerran laulus, synnyinmaa

          korkeemman kaiun saa.

A magyar szöveg

Földünk, földünk, ó hazánk,

Messze hangzik a drága név!

Nincs hegy, mely az égig érne.

Nincs mély völgy, se hullám mosta part.

Ősi Északunk

Te őseink drága földje.

Virágaid, a rügyekben rejtőztek

Gyümölcsöt érlelnek újra;

Nézd! Szeretetünkből még egyszer kihajt

Fényed, örömöd, reményed és tüzed.

És egy napon tisztábban cseng

Földünk dala mely énekünk.