-Mégis mi lenne az?-kérdezte Kimi kiváncsian.

-Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.

-Mi?

-Hát ez!Ez az érzés ez az volt, hogy nem kéne folytatnunk ezt a kapcsolatot.

-De…de miért nem?

-Jenni a legjobb barátnőm és nem tudok…egyszerűen nem tudok hazudni neki!Ha most szakítasz vele miattam akkor egy , számomra nagyon fontos barátság fog tönkremenni.És azt nem tudnám elviselni.Ráadásul te is nagyon jól kijössz vele…ez az egész túl…túl kockázatos.

-Akkor…azt mondod hagyjuk abba?

-Igen azt…

-Rendben…ahogy szeretnéd.

-De akkor ugye nincs harag?

-Persze nincs..semmi baj megértem a döntésed.-és egy baráti;)puszit addott.

-De most megyek….Jenni vár.Jó éjt!

-Jó éjt!

Ez volt a helyes megoldás….hiszen nem tehettem mást.Vagyis szerintem.Lefeküdtem a tv elé és lassan el is aludtam.

                                                                                                                        **********

Másnap reggel ismét az étkezőben találkoztam Jenniékkel.

-Jó reggelt!-köszönt Kimi egy nagy mosollyal az arcán.Örültem hogy nem bántotta meg nagyon a dolog és ilyen vidám.

-Jó reggelt!Hogy aludtatok?

-Én köszi jól…és azt hiszem Jenni is.

-Aha én is.És te?

-Fúú én úgy aludtam mint a tej.

-Hát akkor senkinek nem volt problémája az alvással.:)

Hirtelen olyan hang hallatszott, mintha vagy 10 elefánt jött volna a „kajáldába”.Az összes McLarenes vagyis 136an jöttek be.Mindenki helyet foglalt és Ron jött a legvégén.

-Egy bejelentésen lenne.Egy kis csöndet kérek.A Jerezi utazást átraktuk egy kicsit előbbre.

-Mégis mennyire előre?-kérdezte valaki középről.

-Ma indulunk.Szóval mindenki pakoljon össze, mert délután 4-kor indul a gép.További szép napot!-fejezte be Ron és elment.

Lassan mindenki szedelőzködni kezdett, és 2-re a hotel előtt volt minden csomag.Egy minibusz jött érte.Kiálltam a hotel elé és néztem, ahogy az a sok ember, természetesen mindenki feketében, tódul ki az ajtón.A közepén megakadt a szemem Kimiéken.Csatalkoztam hozzájuk.

-Szia!Végre itt vagy, kerestünk mi már mindenhol.-mondta Jenni.

-Ja igen már vagy egy 15 perce ott álltam.A repülő út rövid volt, és hamar a teszt helyszínére értünk.Szétnéztünk a pályán, kipakoltunk a szállodában, és már mentünk is le vacsorázni, mert már este 8 volt.Kellemes zsivaj csapta meg a fülem.Nem értettem mi történt velem, mert ezt még soha nem hallottam.Jó volt látni, hogy ez a sok feketeruhás ember minde egy célért küzd és dolgozik.Leültem egy asztalhoz enni.Hirtelen  odalépett hozzám valaki.

-Szia!Ideülhetek?Máshol már nincs hely.

-Persze, ülj csak le.Egy körübelül 20-25 év körüli  férfi ült  le a székre.Zöldeskék szeme volt, és barnásszőke haja.Valami hasonló mint Kimié.

-Mióta dolgozol itt?-kérdezte.

-Vagy   egy hónapja.Már dolgoztam itt régebben csak visszaléptem….

-Értem.

-Te?

-Én még új vagyok, most vettek fel egy hete.

-Akkor azért nem láttalak.-mosolyogtam.Jól elbeszélgettünk.