Elindultunk az autók felé.Szebbnél szebbek voltak.Sorba mentünk mindegyiken.Volt szürke, fehér, zöld és még minden szín amit el lehetett képzelni.Majdnem mindegyikbe beleültünk, de végülis egy CL55 mellett döntöttem, méghozzá egy feket színűt.Volt ezüstbe is, de az túl általános volt.Bementünk az épületbe az eladóhoz aki már várt minket.

-Nos, sikerült dönteni?

-Igen, azt a CL55-öset szereténk feket színben.-mondta Dave.

-Rendben.Most elviszik vagy esetleg máskor?

-Hát…szerintem most.Nem?

-De.-bólogattam.-És akkor a csekk…..

Kitöltöttem az árnak megfelelően és átnyújtottam az eladónak.

-Köszönöm, egy perc és ki is állok.

Azzal kisétált az ajtón, és kiállt az utcára.Kimentünk hozzá.

-Parancsoljanak, itt a kulcs és a pótkulcs.

-Köszönöm.-mondta és már nyitottam is ki az új kocsim ajtaját.

-Akkor mégegyszer köszönjük.-folytatta helyettem Dave.-Viszlát!

-Viszlát!

Dave beült  a saját kocsijába, én meg az enyémbe.Nagyon jó volt vezetni, elég könnyen ment.Mikor visszaértünk, Kimi ott állt az ajtóban, és beszélgetett, gondolom az egyik mérnökkel.Mikor beálltam a parkolóba elég furcsán nézett.Sztem nem tudta ki vagyok.De miután kiszálltam a kocsiból, egyből tudta ki vagyok.Nagy léptekkel jött felém.

-Váó!Jól néz ki ez az autó.Gondolom most vetted.

Ekkor Dave lépett oda hozzám.

-Igen, Dave vitt el a Mercedes autókereskedésbe.Ja igen, és köszi hogy elvittél…szerintem soha nem jutottam volna el nélküled oda.

Aztán hirtelen magához rántott és megcsókolt.Elég gáz volt pont Kimi előtt de hát…ez most így jött össze.Kimi megfordult és lassan elsétált.Talán megsértődött?Ha igen akkor vajon miért?

-Figyelj…öö…találkozzunk a szobámban.-mondtam és átnyújtottam neki a kulcsot.

-Oké, várlak.-szólt és elindult befelé, én meg Kimi után futottam.

-Kimi!Várj egy kicsit.

Megállt és hátraforult.

-Mivan?-kérdezte idegesen.

-Most mi a baj?

-Hát..semmi csak tudod előttem smároltál egy olyan fiúval akit csak pár napja ismersz!És pont előttem!

-De mondtam köztünk már nincs semmi!!!!

-Tudom, de attól én még…én még….na mindegy szia!-mondta azzal elindult.

-Még te?-kérdeztem és csak ott álltam és vártam a választ.Volt miért várnom, mert visszajött.

-Attól még én szeretlek.-és mostmár tényleg elment.

Némán álltam ott.Én is elindultam a szobám felé, szomorúan.Dave ott volt, ahogy mondtam neki.

-Valami baj van?Szomorúnak látszol.

-Nincs semmi baj.

Hirtelen valaki kopogott.Kinyitottam és Ron állt ott nekitámaszkodva az ajtófélfának.

-Szia!

-Szia!Beszélni szeretnék veled.Most.

-Ömm..oké megyek csak várj egy pervcet.Dave!-kiáltottam.

-Elmegyek egy rövid időre, nemsokára jövök, ha van valami dolgod nyugodtan menj el, akkor majd este találkozunk.

-Oké, szia!

-Hello!

Ron irodája felé vettük az irányt.Bementünk és mindketten helyetfoglaltunk.

-Nos,-kedzte a tőle megszokott, határozott, nyugodt hangon,-Új főszponzorunk lesz.