Hazavittük a ruhát, és indultunk a Ringre. Kimi és Ron már vár.

     - Már azt hittem, nem is jössz. – mondta Kimi

     - Ilyet ne is feltételezz rólam. – azzal megcsókoltam. Ez most nagyon jól esett.

Ezután nem sokkal Kimi beszállt a McLarenbe és felállt a rajtrácsra. A szerelők még javában az autókon ügyködtek, semmiről nem késtem le. Idő, mint a tenger. Mivel Kimi már a helyén, Ron következett.

     - Tessék. Itt a fejhallgató. Ma te fogsz Kimivel a rádión beszélni. És ha esetleg bármi ötleted lenne, csak szólj. Nem garantálom, hogy be is vetjük, de megfontoljuk.

     - Köszönöm Ron. Értem. Rendben.

     - Még most szólj Kiminek, hogy te vagy, hogy futam alatt, nehogy elbambuljon örömében. – mosolygott Ron – Kimi! Hallasz? Ma valaki más fog a rádión beszélni hozzád. Remélem nem baj.

     - Nem baj. Nekem aztán teljesen mindegy.  – hangzott a válasz kissé flegmán.

     - Szia Kimi! – üdvözöltem a rádión is.

     - Mira?!? Te vagy az?! – éreztem a hangján, hogy nagyon örül

     - Igen, én vagyok. Örülsz?

     - Mi az hogy. Nagyon! Ma te fogsz mindig a rádión beszélni hozzám?

     - Igen, de csak ha a feladatodra koncentrálsz és megnyered a versenyt.

     - Ígérem! – mondta

     - Na oké! A dumapartinak vége. Mindjárt rajt.

     - Igenis. – hangzott a válasz

     - Kimi! – szóltam még vissza neki

     - Tessék.

     - Szeretlek – mondtam, választ már nem kaptam, mert Ron kiadta az utasítást, hogy koncentráljunk a futamra, és az egyéb témákat sürgősen zárjuk le.

Megtörtént a felvezető kör, mindenki elfoglalta a helyét, Kimi a poleban. Kialszanak a lámpák és Go! Elkezdődött a futam.

Kimi azonnal hatalmas előnyre tett szert és végig uralta a mezőnyt. A boxkiállások is simán mentek, rég nem látott összhangot véltem felfedezni a csapatnál. A futamot végül Kimi meg is nyerte. Ron is hihetetlenül boldog volt és persze én is. Megtörtén a levezető kör, gyorsan lekaptam a fejhallgatót és mire Kimi begördült a helyére, igyekeztem oda verekedni magam. Kimi kiszállt majd felállt kocsijára, kicsit ünnepeltetni magát. De ezután meglátta, hogy ott állok, elöl Ronnal és Mikával és azonnal odajött. Átemelt a „kerítésen”, felkapott és megcsókolt.

     - Én is szeretlek téged! Nagyon! Egész futam alatt te jártál a fejemben, és az amit mondtál.

     - Ennek örülök, de inkább a versenyre kellett volna koncentrálnod.

     - Így is nyertem nem? És ezt neked köszönhetem.  – azzal ismét megcsókolt, én pedig hihetetlenül boldognak éreztem magam.

     - Na mennem kell a mérlegelésre, meg az eredményhirdetésre, aztán még lesz interjú, sajtótájékoztató, meg ilyenek. Szerintem menj haza, készülődj meg ilyenek, és 7-kor a szálloda aulájában várlak. De az eredményhirdetést várd meg!

     - Rendben. Persze, hogy megvárom. De most menj. Szia!

     - Szia!

A dobogón állva Kimi olyan volt, mint szokott. Szinte rezzenéstelen arccal állta végig a himnuszokat, majd egy kis mosolyt lehetett felfedezni a szája sarkában. Miután átadták neki a díjat, rám nézett, és elmosolyodott. Ezután meghúzta a pezsgőt, majd az egészet a csapat tagjaira locsolta. Habár nem volt feltűnő, és sokan talán egyáltalán nem is vették észre, én tudtam, hogy Kimi most nagyon boldog, és ez jó érzéssel töltött el. Majd elvonultak az interjúra, én pedig, indultam vissza a szállodába. Ám először beszéltem Ronnal.

     - Ron! Köszönöm, hogy ilyen kedvesen fogadtatok, és köszönöm a lehetőséget, értem ezt a mai asszisztálásomra. Nem tudom összefutunk-e a ma esti partyn, szóval én most elbúcsúznék. Nekem holnap kora reggel haza kell mennem, és ti is mentek tovább. Szóval mégegyszer mindent köszönök.

     - Szívesen. Rászolgáltál, és megérdemelted. Nagyon sajnálom, hogy haza kell menned, de remélem Kimivel nem szakítjátok meg a kapcsolatot, mert nagyon jó páros vagytok… - mondta Ron, majd kis csönd következett. – Hát, akkor viszlát. Remélem, látlak még a csapatnál. – azzal megölelt, megveregette a hátam, majd fogtam egy taxit, és visszamentem a szállodába.

Liz már összepakolt. Ő még ma este hazamegy Ramival. Milyen jó neki…

Lassan készülődtem. Letusoltam, smink, haj, és a ruha. Mikor elkészültem, elégedetten néztem a tükörbe. Az a csodaszép ruha, a cipő, a smink… Nem akartam elhinni, hogy én vagyok. Ma este el fogom bűvölni. Az utolsó közös esténk, és fantasztikusnak kell lennie. Fura, hogy épp most fog mindenki megismerni, mint Kimi újdonsült barátnőjét…

Pontban 7-kor megcsörrent a telefonom.

     - Szia! Megérkeztem, lent várlak.

     - Azonnal megyek. – válaszoltam és leraktam. Felkaptam a táskámat, és elindultam.