Azt se tudtam hova megyek, csak azt tudtam, hogy el akarok menni onnan. Egyedül akarok lenni. Végül egy parkban kötöttem ki. Leültem a padra és csak sírtam, mint még soha. Sötét volt már és közben az eső is elkezdett szakadni. Csodás. Még ez is. De nem érdekelt. Ültem a padon kiöltözve, és bőrig ázva, de csak a gondolataimmal tudtam foglalkozni. Már körülbelül fél órája ücsörögtem ott a padon, a sírást lassan kezdetem abba hagyni, de az eső szakadt. Csodás látvány lehettem…

     - Mira! Itt vagy? – kérdezte valaki, de csak egy sötét emberalakot láttam a félhomályban

     - Kimi! Te vagy? – és oda szaladtam hozzá mikor megbizonyosodtam róla, hogy ő az

     - Itt vagyok. Nincs semmi baj. Minden rendben? Jól vagy? – mondta Kimi, miközben ölelt magához. A higgadt hangja teljesen megnyugtatott. – Mit mondott Jenni? Megbántott?

     - Csak annyit mondott, hogy én kevés vagyok hozzád, és hamarosan úgyis szétválnak az útjaink, és mindennek, vége lesz. Szóval jobban járok, ha nem szeretek beléd… És azt hiszem, igaza is van. Nekünk teljesen más az életünk, és holnap és haza megyek, és te is elutazol. Semmi esélye a dolognak – közben elengedtem, és távolabb álltam tőle. A szemébe se mertem nagyon belenézni.

     - Kérlek, ne beszélj hülyeségeket. Te ennél okosabb vagy. Szeretjük egymást, és ezt te is jól tudod.

     - Igen tudom, de ez nem ilyen egyszerű.

     - Mert túlbonyolítod. Ha mindketten úgy szeretnénk, akkor semmi probléma nem lesz.

     - Úgy gondolod?

     - Nem. Tudom. Mira én szeretlek. Mindennél jobban. Mióta megláttalak. És nem akarlak elveszíteni. – mondta, közben az arcom fogta majd megcsókolt.

     - Én is szeretlek.

     - Akkor felejtsd el ezt az egészet. Mindent megoldunk. De most mennyünk haza. Bőrig áztál, nem akarom, hogy megfázz – hátamra terítette a zakóját és átkarolt, majd elindultunk.

Hazavitt és felkísért a szobámba. Liz már hazament Ramival, így csak enyém volt a szoba. Leültem az ágy szélére, hátamon Kimi zakójával, ő pedig guggolt előttem és csak nézett kedvesen.

     - Kimi! Nem maradnál itt ma este? Kérlek. Liz már elment a bátyáddal és nem akarok egyedül lenni, mert akkor csak a baljós gondolatok jönnek elő.

     - Persze, hogy maradok. Főleg, ha ennyire szeretnéd. – azzal megcsókolt – De azt ajánlom, most tusolj le és pattanj be az ágyadba, mert nagyon megáztál, és kihűltél.

     - Oké – felkaptam az „alvós cuccom”, adtam neki egy nagy puszit és mentem a fürdőbe.

Mikor kijöttem, majd meg fagytam. Begubóztam az ágyba, és magamra húztam a takarót.

     - Nem nézünk meg egy filmet? – nem tudok még aludni

     - Rendben, már rég nem néztem semmilyen filmet. – választottunk egy filmet majd Kimi beült mellém az ágyba, úgy egyszál kisgatyában :p (muszáj volt, hiszen ő is megázott, meghát nem maradhat egész éjszaka ingben meg minden… :p J) Szóval odafeküdt mellém, szorosan magához ölelt és néztük a filmet. Illetve próbáltuk.

     - Mikor mész reggel? – kérdezte meg Kimi, elszontyolodva

     - 8-kor indul a vonatom. 6-kor kelek reggel – válaszoltam nem túl sok kedvvel

     - Rendben… - nem is beszéltünk róla többet 

Elálmosodtunk és egymás karjaiban elaludtunk…