Úgy döntöttem, mielőtt felmegyek a szobámba előtte még iszom valamit, tehát irány a bár. Tömve van, úgyhogy villámgyorsan találni kell valaki ismerőst. Egyet találtam is: Christina ült ott a recepciós csajjal. Hát, ezt inkább kihagynám. Viszont ott van Fernando, csak az a gond hogy nem egyedül. De mióta is félek az emberektől? Elindultam feléjük, persze úgy, hogy ügyesen elkerüljem Chriséket, egy gyors köszönést azért oda dobtam, ne legyek már én a b*unkó. Hárman ülnek az asztalnál és van még egy szabad hely 
- Helló. Csatlakozhatom?
- Szia! Persze. Fiúk, ő Faith. Ő Nico Rosberg és Christian Klien.
Mindketten ugyanolyan jól néznek ki élőben, mint a tv-ben. A stílusuk is bejön: papucs, farmer halászgatya és póló. Csak Nando lógott ki a sorból a színes Hawaii ingjével.
- Még új vagy ugye? Nem láttunk idáig. –kérdezte Klien.
- 2 hosszú napja vagyok a Mekinél.
- Várj csak, akkor nem te vagy az, aki Kimivel veszekedett hétfőn?
- De, én lennék. Nem volt nagy szám, csak nem értettünk egyet valamiben.
- ne viccelj már –mondta Nico - állítólag az egész hotel tőletek zengett.
- Azért ez egy kicsit túlzás –kezdtem zavarba jönni picit. Közben megrendeltem az üccsimet. Vodkát naranccsal. –De ti honnan tudjátok?
- Mindenki tudja, itt semmi sem marad titokban, jobb ha hozzászoksz.- mondta Christian és kacsintott.
- És még a lányok pletykásak mi?
Innentől kezdve dőlt belőlük a szó, jobbnál jobb történeteket meséltek. Már azt is tudom, Klien tényleg olyan balhés, amilyennek az újságok beállítják. A Paddock- ban pedig ő az ügyletes mókamester Nicoval együtt. Na, Nico meg totál meglepetés. Ő pont az ellenkezője annak, amit a lapokban olvastam. Nem is beképzelt, csak magabiztos. Mindenki ilyen lenne ha olyan családba születne amilyenbe ő. Azt is vágom, mért vannak oda értük a lányok: Nico szemei annyira kékek, hogy az ember elvesz bennük ha sokáig nézi. Én is kezdek, érzem. Christian meg mindig mosolyog, egy rosszcsont kisfiú jut róla eszembe, aki épp valami rossz fát akar tenni tűzre.
- Nekünk most mennünk kell -közölte Nico.
- Edzeni mentek? –én kis naiv.
- Dehogy, bulizni megyünk. Jöttök? Chris tegnap mutatta ezt a helyet és nagyon király! Gyertek ti is.
Nando és én is nemet mondtunk. Szívesen dumálnék még velük, de nem mehetek holnap teljesen másnaposan a fogadásra. Elköszöntek és mentek.
- Na mi a véleményed róluk?
- Szimpik. Csak én eddig azt hittem, a pilóták éjjel-nappal edzenek, nincs idejük bulizni.
- Ennyit megérdemelnek. Keményen dolgozunk egész évben, hanyagolva családot, barátnőt, barátokat. Mikor beülsz az autóba sosem lehetsz biztos abban, hogy egyben fogsz kiszállni. Az idegeid kötélből kell, hogy legyenek. Ki kell néha engedni a gőzt. –mondta komolyan.
- Ne érts félre. Nem rosszból mondtam.
- Te mi jót csináltál ma?
- Megvettem holnapra a ruhám.
- Ez az? Megmutatod?
- Minek? Jobb ötletem van. Meghívlak és akkor holnap láthatod!
Meghívhatnám Klienéket is, legalább izgibb lenne.
- Ne haragudj, már elígérkeztem. A fiúkkal: Nicoval, Chrissel, Jensonnel és Ramival megyünk szórakozni. És amúgy is, épp elég a saját rendezvényeinken öltönyben feszengenem és felvennem a bájvigyort.
- Ok. Elég. Fogtam.
- De ettől még megnézném azt a ruhát. Csaknem rózsaszín?
- Nem. De már abban sem vagyok biztos, jól tettem, hogy megvettem.
- Felkapod és én megmondom. Elvégre pasi vagyok és mások szerint, hangsúlyozom: mások szerint nem is rossz.
- És szerény is.
Meggondolandó. Ha azt mondja nagyon gáz, akkor holnap még mindig van időm venni egy másikat. Nem mintha nem hinnék Zsaninak, csak ő a barátnőm és elfogult.
- Na jó.
- Fizetek és mehetünk.
Gyorsan fent voltunk. Megállt a szobám ajtajában.
- Most mi van?
Tényleg nem értem. Tök szép rend van.
- Azon agyalok, illő-e bemennem egy McLarenes hölgy szobájába. Szerinted?
- Hülye!
Ezzel a lendülettel elkaptam a gallérjánál fogva és berántottam, majd bezárkóztam a fürdőbe. Onnan kiabáltam be hozzá.
- Most esett le, hogy-hogy Ramival mész bulizni?
- Miért ne mennék? Csak az emberek képzelik, hogy itt mindenki utál mindenkit. De ez hülyeség.
- Na? Tízes skálán mennyire gáz? –jöttem be.
Még az is zavar, hogy ő lát, mi lesz holnap? Ott kicsivel többen lesznek. Kb 100-zal.
- Hahó!
- Lélegzetelállító!
- Tényleg?
- Tényleg.
Komolyan mondja.
- Azért nem kéne így végignézned.
- Bocs, de mégiscsak ellenkező nemű egyed vagy, ráadásul egy szép lány egy őrjítően szexi ruhában. Ha Kimi meglát tuti padlót fog!
Én fogtam padlót mikor meghallottam az utolsó mondatot. Rögtön le is ültem.
- Te is láttad az újságot.
- Ja, mint sokan mások.
- Szerinted is hülyeség ez az egész?
Ilyen abszurd helyzetet sem képzeltem még el soha: az ország egyik legdrágább szállodájában, a szobámban beszélgetek 2005s év világbajnokával egy piszokul drága ruhában arról, mit érzek.
- Neked kell tudnod. Te mit gondolsz?
- Megijedtem –hirtelen rájöttem, ez a bajom. Félek.
- Mitől?
- Attól, hogy az egész rosszul sül el. És ha rám un pár nap után?
- Rád unni? Mit ettél te ma lány? Nem hiszem, hogy bárki meg tudna unni téged –közben leült mellém- Tudom, semmi közöm hozzá, de szerintem kéne adnod egy esélyt magatoknak. Mit veszíthetsz?
- Sokat.
- De még többet, ha meg sem próbálod. Ha most bezárkózol, akkor lehet elszalasztasz valami jót. Remélem érted mire gondolok.
- Azt hiszem. Te elszalasztottál valakit, ugye?
- Igen –eskü könnyes lett a szeme –de nem szeretnék beszélni róla, régen volt. Tanulj a hibámból! Adj egy esélyt neki! És ha megbánt én itt leszek és velem gyűlik meg a baja.
- Köszi. –nekem is könnyes lett a szemem.
- Pedig szívesen táncoltam volna veled. Tuti mindenki irigyelt volna. Most megyek, még van dolgom. Ne felejts el átöltözni 
Lépett is az ajtóhoz és már kint is volt.
- Várj!
Gyorsan megöleltem.
- Tyű, ezt most miért kapom?
- Mert meghallgattál és segítettél.
Mostmár elengedtem.
- Majd drukkolok nektek!
- Köszi. És Fernando! Néha kapunk egy újabb esélyt 


- Na végre Chris! Már vagy 20 perce elmentél Alonsoék után. –kezdett bele Melinda.
- De megérte!
- Hallgatlak!
- Legyen elég annyi, hogy a kis liba megásta a saját sírját és bele is feküdt. Csak arról kell gondoskodnom, hogy elég földet lapátoljanak rá.
- Kíváncsi lettem, de nem kérdezősködöm. A levakarhatatlan mosolyodból ítélve hamarosan úgyis megtudom.
- Mérget vehetsz rá! Pincér! A legjobb pezsgőből kérünk egy üveggel! Ünnepelünk!