2007 : Monacói Nagydíj: Technikai követelmények (Motorok) |
Monacói Nagydíj: Technikai követelmények (Motorok)
2007.07.09. 15:22
A száguldó cirkusz 2007-es világbajnoki sorozata elérkezett az egyik leglátványosabbnak tartott helyszínre, hogy ezúttal a monacói hercegség utcáin kialakított versenypályán mérjék össze erejüket a csapatok és pilótáik.
A monte carloi futam a motorok szempontjából nem számít olyan hatalmas kihívásnak, hiszen egy körnek hozzávetőlegesen csak a 46.6%-át teszik meg teljes gázzal. Az aszfalt felületének egyenetlensége, a kisebb-nagyobb bukkanók azonban könnyedén oda vezethetnek, hogy amikor a versenyautó elemelkedik a pálya felületétől, a motor fordulatszáma hirtelen felpöröghet. Ezen probléma kiküszöböléseként a mérnököknek igencsak precízen be kell állítani a motorvezérlő elektronikákat, hogy az erőforrások ne lépjék túl a fordulatszám-tartomány felső határaként megállapított 19.000-es percenkénti fordulatszámot. Ebből is látható, hogy a Monacói Nagydíjon való sikeres szereplés egyik kulcsfontosságú eszköze a jól vezethető motor, amely már alacsonyabb fordulatszám esetén is megfelelő nyomaték átadására képes.
A meglehetősen szűk kanyarokkal teletűzdelt versenypályán az optimális gyorsítások eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megszokottnál rövidebb kapcsolási fokozatokat állítsanak be a sebességváltók esetében. Egy kör megtétele alatt legalább 53 alkalommal váltanak sebességi fokozatot a versenyzők.
Ahogyan azt az előzőekben is említettük, egy kör alatt a motorok nem sok időt töltenek a maximális fordulatszám értékének közelében, amely talán azt a téves következtetést váltja ki sokakban, hogy az erőforrások hűtésére nem kell olyan nagy hangsúlyt fektetni Monacóban. Ez azonban teljesen rossz feltételezésnek mondható! A Forma 1-es versenyautó motorja csakis abban az esetben jut megfelelő mennyiségű hűtőlevegőhöz, ha az folyamatosan mozgásban van, de a városi pályára jellemző lassabb szakaszokban a kisebb sebességgel átáramló hűtőlevegő már komoly problémákat, egészen pontosan a motorok felmelegedését eredményezhetik. Ezen a helyzeten pedig a rövid sebességi fokozatok beállítása sem segít. Az F1-es erőművek túlhevülésének megakadályozására tehát a mérnökök a versenyautó karosszériaelemeinek megfelelő pontjain extra hűtőnyílásokat alakítanak ki, amely a hagyományosnak mondható pályákon használt megoldásokkal ellentétben kissé szokatlan külsőt kölcsönözhet az autóknak, de csakis így képesek a még elviselhető mértékű üzemi hőmérsékletet biztosítani a motorok számára.
|