Kimi felvette a telefont.

- Hol a fészkes fenében vagytok? Már egy fél órája itt kéne lennetek! – hallottam Ron hangját a vonal túlsó végéről.

- Egy kis változás történt. –sandított rám Kimi. – Máshol szálltunk meg.

- Miről beszélsz? Hol az a máshol? Kimi ne szórakozz velem, azonnal gyertek ide!

Mielőtt bármit mondhattam volna megszólalt az én mobilom is.

- Elmondanád mi a fenét csináltok? – hallottam Will hangját.

- Ó hello, de rég beszéltünk. – csacsogtam, miközben arrébb masíroztam Kimitől.

- Ne beszélj mellé, halljam mi az ördögöt csináltok valami másik szállodában az isten tudja hol?

- Will, nyugodj meg. Történt egy kis incidens. És nem az isten tudja hol vagyunk, hanem én is tudom.

- Micsoda remek hír. Milyen incidens?

- Én vagyok az oka…

- Ki más? – sóhajtott fel Will.

- Azzal most nem segítesz, ha a kardodba dőlsz. Figyelj inkább. A hotel felé megláttam egy férfit egy piros Porche-ban, ez a férfi ott volt a paddockban az előző futamokon.

- Ez még nem jelent semmit. De kitalálom követtétek és most ott szálltatok meg, ahol ő is.

- Remek vagy, Will. – nyugtáztam.

- Jó nem érdekes, gyertek a megbeszélt hotelbe. Most nem eshet ketté a védelem.

- Tudom, de Kimi hajhatatlan, és itt én is jobban szemmel tudnám tartani a pacákot.

- A pacákot… mióta beszélsz te így? Különben pedig te ne másokat figyelgess meg, hanem, aki rád van bízva! Rendben? Nem kell semmilyen magán akció! Gyertek ide vissza, most!

- Rendben megpróbálom még egyszer, de nem hiszem, hogy menni fog.

- Olyan nincs, mennie kell! Visszhall!

Na remek! Már megint magamnak köszönhetem a problémát. Most mégis, hogy vegyem rá Kimit arra, hogy oda menjünk ahová kell? A józan észre nem hallgat, gyanítom nincs is neki olyan.

- Na mi van meddig állunk még itt? – fordult felém.

- Kimi, figyelj, tudom, hogy dühös vagy rám, de az lenne a legjobb, ha az előre megbeszélt szállodába mennénk, most. Itt sokkal nagyobb veszélynek vagy kitéve, mint ott lennél.

- Most meg akarsz ijeszteni? Az elmúlt hetekben annyi minden történt velem, hogy James Bond is megirigyelhetné! Unalmas az élete, ennyi. Nem megyek oda és kész. Eldöntöttem, hogy itt fogok megszállni. Még valami?

- Ne legyél már ilyen makacs! Ez nem valami nyaralás!- fakadtam ki. A folyosón mászkáló emberek minket figyeltek.

- Nem vagyok hülye. Nem nyaralni jöttem ide, hanem dolgozni. Itt maradunk és kész, témát lezárom. –indult el a szoba felé a kulcsot pörgetve a mutató ujja körül.

- Jó, ha nem megy szép szavakkal, akkor az érdekedben kénytelen vagyok más eszközökhöz folyamodni. – vettem egy nagy levegőt. Elszántam magam mindenre. Az elmúlt hetek nem csak izgalmasak és kalandosak voltak, hanem igenis veszélyesek. És én nem jól végeztem a munkámat, azért mert mindig hagytam, hogy azt tegyen, ami akar. Ha kell ennek véget vetek.

- Miféle más eszközökhöz? Lelősz? Elveszed a jogsim? Vagy a licencem? – nevetett.

- Nem. – néztem rá komolyan. – Beszólok a központba, hogy szándékosan veszélyeztetted magad és másokat is. Ki fognak zárni.

- Ezt nem teheted meg! – hátrált egy lépést.

- De, megtehetem és meg is teszem, ha nem indulunk el azonnal.

Kimi végigmért. Láttam a szemein, hogy ezer gondolat fut végig az agyán.

- Aljas vagy! – robogott el mellettem a lift irányába. Nem éreztem jól magam, de nem volt mit tennem.

Épp megfordultam, hogy kövessem, mikor valaki a hátam mögül irdatlanul fejbe vágott. Minden elsötétült, én pedig eszméletlenül zuhantam a szálloda puha szőnyege felé…