Ez biztos csak egy álom, amiből mindjárt felébredek.. De nem, Kimi tényleg itt térdel előttem, tartva a dobozkát, amiben egy csodálatos gyűrű van. Mindenki engem néz, rám vár, a válaszomra. Te jó ég, most tényleg válaszolnom kell?De mit???Ajajj, annyira váratlanul ért, de amint látom nemcsak engem. Hirtelen felnéztem és mindenki ugyanolyan döbbenten nézett a térdelő barátomra, mint én. Muszáj mondanom valamit. Szeretem tiszta szívemből, és érzem ő is engem, akkor miért ne? IGEN!-feleltem egy mély levegő vétel után, mire olyan hitetlenkedve nézett rám mindenki, hogy az csak na. Legfőképp Kimi, de aztán hirtelen felemelt és megcsókolt, majd pedig ráhúzta az ujjamra a gyűrűt. Azt hiszem még mindig nem tértem magamhoz, de ő se nagyon, ugyanis csak szorítottuk egymást erősen, mintha ez lenne az utolsó ölelés. Ebből az állapotból a vendégek zökkentettek ki, mert jöttek sorba gratulálni, ami mindkettőnknek jól esett. Láttam a szüleimen, hogy örülnek a boldogságomnak, végre szent a béke. Paula csak nézett engem, majd jó erősen megölelt, csakúgy, mint Matti és Rami is. Árpiék se tétlenkedtek, összevissza puszilgattak, meg gratuláltak, ha nem ismerném őket, azt mondanám rájuk, hogy dilisek, de nem azok, sőt. Ilyennek szeretem őket, ez az igazság. Mindenkitől megkaptam az ajándékomat, szebbnél szebbek voltak, de a legszebb mégis az volt, ami ott csillogott az ujjamon. Nagyon későn mentek el, a családjainknak Kimi bérelt szobát, mert ezt az estét kettesbe szerette volna tölteni velem, ami ellen semmi kifogásom nem volt, főleg, hogy beszélni szerettem volna vele négyszemközt. El se tudod képzelni, mennyire izgultam… Izgultál?Te?!Jajj, Kimi- nevettem  Kinevetsz?Ezt nem hiszem el-kapta el a derekamat Kinevetsz, amikor megosztom veled a félelmeim…  Én?Nem, csak ezt a szót még soha nem hallottam tőled…   Hát, most már igen-ölelt magához, de én elhúzódtam tőle.  Mi a baj?- nézett rám értetlenül  Semmi, csak komolyan gondolod ezt a házasság dolgot?Úgy értem, tényleg azt szeretnéd, hogy együtt éljük le az életünket?   Hát persze, különben nem térdelek le eléd. Tudod, hogy sajog a térdem?  Ne Kimi, de komolyan.  Jajj, kicsim. Te tényleg nem tudod elképzelni, hogy komolyan szeretlek, hm?  De, csak…..   Csak?Hová tűnt az önbizalmad? Oltári nő vagy, minden férfi a lábaid előtt hever, és ennek tetejébe még iszonyatosan sikeres is vagy a szakmádban, de ami a legfontosabb, hogy szeretlek, úgy, mint még senkit, soha. Érted? Tudom, hogy riasztó, hogy volt már egy házasságom, és az, hogy ki is vagyok, de nem tudok mit tenni az érzéseim ellen, ha nem vagy velem….  Pssszt!-tettem az ujjamat a szájára, elég volt ennyi. Ebből kiderült, hogy tényleg szeret. Ennél nem is kell több. Én is szeretlek Kimi, és nem érdekel a múltad, csak a jelened és a jövőd –bújtam hozzá, ő pedig szorosan átölelt, miközben megcsókolt. Annyira puhán csókolt, annyira érzékien. Belebizsergett a testem valahányszor hozzám ért. Miközben puszilgatta az egyik vállam, addig a másik vállamat simogatta szelíden. Lassan kezdtek elfogyni rólunk a ruháink….