Másnapig aludtunk, magam se tudom hogyan, de reggel 8-kor keltünk fel, időben, megjegyzem. Gyorsan összekaptuk magunkat és lementünk reggelizni, ahol már ott voltak a többiek. Mind a mai lapokat olvasták, amik persze mind tele voltak a buli részleteivel, azt hiszem, nem biztos, hogy el kellene nekünk ezeket olvasni.  Jó reggelt!-köszöntünk egyszerre  Nektek is!Na?Kipihentétek magatokat?   Nem egészen-vigyorgott Kimi, majd leültünk a többiekhez enni, de hamar a torkunkon akadt a falat. Botrányosak a cikkek mégha nem is történt minden olyan simán, de akkor is. Felfordul az újságíróktól a gyomrom, á! Na mindegy annyiban, hogy mindenkit megkértünk rá, hogy nekünk ne olvassák fel a dolgokat, amit be is tartottak, megjegyzem szerencsére. Reggeli után aztán felmentünk összecsomagolni, ugyanis holnap előadásom lesz, hosszú idő után, szóval szeretném előtte kipihenni magamat. Kicsim van egy kis gond-kezdte Kimi  Micsoda?-fordultam felé   Nem tudom hol kezdjem….    Talán az elején….   Rendben, szóval az a helyzet….  Igen?    Hogy nem tudok veled menni Budapestre-hú, azt hittem valami teljesen mást akar mondani   Értem, szabad tudnom az okát?   Igen, elkezdődik a munka. Be kell mennem a gyárba, de megpróbálok minél előbb szabadulni, megígérem-ölelt át   Miattam nem kell, nyugodtan dolgozz csak, elleszek valahogy-adtam neki egy puszit, majd tovább csomagoltam   De ugye nem haragszol?   Na idefigyelj Kimi, ha haragudnék, arról tudnál. Mindketten imádjuk a munkánkat, és ez így van jól, ezt akkor is tudtuk, amikor belekezdtünk a kapcsolatunkba, szóval nincs miért szemre hányást tenni a másikunknak. Neked a Forma-1, nekem a színház…..    Jajj, te, ha nem kértem volna már meg a kezedet, most tuti megkérném-emelt fel   Na, ne Kimi!Kérlek szépen, tegyél le!-könyörögtem neki viccesen, mire megsajnált és letett.  Köszönöm szépen, és most megyek rendbe teszem a hajamat, aztán indulok. Ki tudsz vinni a reptérre?-kiabáltam már a fürdőből ki   Hááááát, az az igazság, hogy ha rajtam múlna…..   Bocsi, nem értettem semmit-jöttem ki   Nem tudlak kivinni sajnos szívem…    Értem, akkor majd megyek taxival-öleltem át, majd megfogtam a bőröndömet   Hé, azt nem mondtam, hogy nem kísérlek ki a szállodából-kapta ki a kezemből a táskámat, és kinyitotta az ajtót előttem  Köszönöm, uram-adtam az orrára egy puszit, majd kisétáltam a szobából   Sziasztok!-köszönt ránk valaki, mire megfordultunk automatikusan Szervusz Nelson!   Hová mentek?Azt hittem, hogy Kimi neked a gyárba kell menned.   Így is van, de a cuccait levinnem csak szabad, vagy szerinted nem?   Dehogynem, nem mondtam egy szóval se, hogy tilos. Van ki kivigyen a reptérre?-szegezte nekem a kérdést   Persze, a taxisofőr- feleltem kapásból   ÉS mi lenne ha én vinnélek ki?-dobta be az ötletét, mire Kimi mereven ránézett, majd pedig rám.  Köszi, de ne…..    Megköszönném, ha megtennéd-mondta Nelsonnak    Hogy mi?!-kb ezt lehetett leolvasni az arcomról, de egy szót se szóltam.   Nagyon szívesen kiviszem, főleg, hogy jómagam is Budapestre tartok-vigyorgott   Mi?!-kérdeztem meg   Majd elmesélem, de most ha nem indulunk lekéssük a gépet-indult a lift felé, mi pedig követtük őt.  Nelson bepakolta a csomagtartóba a cuccokat, addig én elbúcsúztam Kimitől.  Ha hazaértél hívjál fel!-kért meg Kimi, majd hosszan megcsókoltuk egymást, végül beszálltam Nelson mellé.   Nagyon vigyázz rá!-emelte fel az ujját   Meglesz!-indította be a motort…..