A silverstone-i aszfaltcsík, amely a monzai pálya mellett a legrégibb helyszínnek számít a Forma-1-es versenynaptárban, a leggyorsabbak közé is tartozik egyben, éppen ezért a versenyzők körében meglehetősen népszerű.

Ami az időjárást illeti, a hét eleji előrejelzések szerint a 2009-es világbajnokság nyolcadik fordulójában a résztvevőknek idén nem kell olyan körülményekre számítaniuk, mint egy évvel ezelőtt, amikor szakadó esőben rendezték a futamot. A meteorológusok szerint csak péntek éjjel kell csapadékra számítani, ami akár a harmadik szabadedzést kis mértékben befolyásolhatja is, de egyébként száraz idő várható Northamptonshire térségében.

Viszlát Silverstone!

A silverstone-i pályán utolsó alkalommal száguldozhatnak a pilóták, 2010-től ugyanis 17 éven keresztül Donington kapja a brit futamrendezés jogát - már persze, ha utóbbi helyszínen elkészülnek időben a felújítási és átépítési munkálatokkal. Ha nem, úgy a Forma-1 kereskedelmi jogainak birtokosa, Bernie Ecclestone nemrégiben azt mondta, a pálya kap egy év haladékot, vagyis nem kizárt, hogy jövőre nem is lesz F1-es nagydíj a szigetországban. Ecclestone egyébként éppen a 2008-as Brit Nagydíj alatt jelentette be, hogy a Brit Autóversenyzők Klubjának (BRDC) tulajdonában lévő Silverstone már csak ebben az évben láthatja vendégül a Forma-1-es mezőnyt. Történjék bármi, az már tény, hogy Ecclestone komolyan gondolta, hogy a BRDC aszfaltcsíkjára nem viszi vissza a futamot.

Az 1942-ben, egy korábbi reptér területén épült silverstone-i aszfaltcsík több mint öt kilométer hosszú, és mint ahogyan arról már szó esett, rendkívül gyors, különösen a kör első fele, akkor a pilóták szinte egy pillanatra sem veszik le a lábukat a gázpedálról és nem lépnek a fékre. A verseny alatt hatvan kört kell megtenniük a versenyzőknek és a 17 kanyarból álló pálya komoly megterhelést jelent a gumiknak, de a motoroknak is. Az autóknak mindezek mellett a hepehupás aszfalttal is meg kell birkózniuk, illetve a gyakran túl erős széllel, amely a Renault szerint okozhat gondot a helyes egyensúly megtalálásakor. Éppen ezért a pilótáknak nagyon oda kell figyelniük arra, hogy milyen visszajelzéseket adnak a mérnököknek a versenygépről, miközben állítgatják a négykerekűket.

Mivel a kör elején gyors kanyarok találhatók, a csapatok a közepestől a magas leszorítóerős beállításokat preferálják. Itt rövidek a féktávok, éppen ezért az aszfaltcsík ezen szakaszán nem könnyű előzni. A pályán a kettes (Maggots) és az ötös (Becketts) kanyarok között lehet a legnagyobb sebességet elérni, ezeknél Fernando Alonso szerint egyáltalán nem használják a fékeket. A spanyol azt is elárulta, hogy a körnek ebben a részében a pilótákat is kemény fizikai megterhelés éri, és körülbelül 4g-s erő hat rájuk a pilótafülkében.