23. rész:
2006.12.12. 06:39
Mikor Kimi végre „haza”jött, azonnal nekiült kajálni. Ízlett neki szerencsére. Ezután elment zuhanyozni. Elég megviseltnek nézett ki mikor előkerült.
- Mi a baj? – kérdeztem
- Megint fáj a térdem. Meg a nyakam is.
- Az nem jó. Na dőlj le az ágyra. – úgy is tett, hasra vágta magát az ágyon, én meg fogtam magam és neki estem. Senki ne gondoljon semmi „rosszra”! Végig masszíroztam tetőtől talpig.
- Hmm, nem is mondtad, hogy ilyen jól masszírozol – mondta
- Talán, mert nem kérdezted. – válaszoltam és nyomtam egy puszit az arcára. De nem úsztam meg. Kimi elkapott. Faltuk egymást az ágyon, mikor megcsörrent Kimi telefonja. Felvette.
- Hallo! Á, szia! Hogy vagy? Köszi. – hallottam Kimi válaszait, de utána kiment a szobából. Kíváncsi lettem. Na jó, talán a féltékenység jött elő belőlem, nem tudom. Hallgatóztam picit, de persze csak Kimi szavait hallottam. Halkan beszélt, talán nem akarta, hogy meghalljam. De engem furdalt a kíváncsiság.
- Igen, tudom, de ennek már vége törődj bele. Fogadd el és lépj tovább! Igen, igen, tudom. Hát… Aha. Oké. Persze. Én is. Szia! – hallottam a beszélgetést Kimi részéről, de elhatároztam, hogy egyáltalán nem faggatom, hogy ki volt és mit akart, meg ilyenek. Megbízom benne. Remélem, nem fogok csalódni.
- Már itt is vagyok, bocsi. – jött vissza.
- Semmi baj.
- Jenni volt. – mondta, miközben befeküdt mellém az ágyba és szorosan magához húzott – Boldog születésnapot kívánt. Otthagyta a pasija, és most vissza akarja könyörögni magát hozzám. De leráztam. Megmondtam neki, hogy ilyen téren hagyjon békén, mert engem ő már rég nem érdekel, és téged szeretlek – mondta és adott egy puszit a homlokomra.
- És… ezt most miért mondtad el nekem? – kérdeztem kissé zavartan
- Mert nem akarok titkolózni előtted, és különben sem akarok tőle semmit. Azt szeretném, ha bíznál bennem. Mert én csak téged szeretlek. – oh, anyám, de édes. Hát meg kell halni… De jó ezt hallani. Nem sok pasi vallotta volna be, hogy az volt csaja hívta, aki ráadásul vissza akar vissza akarja őt szerezni. Tényleg szeret. Imádom. Nem szóltam semmit, csak bámultam a gyönyörű szemeit, amikben el tudnék veszni. Majd hosszan megcsókoltam, köszönetként az előző őszinte beszámolóért.
- Hmm ezt most mért kaptam. Nem mintha nem lett volna jó. – mondta vigyorogva
- Mert őszinte voltál a telefonnal kapcsolatban, és mert nagyon szeretlek. De most szerintem aludjunk. Ki kell pihenned magad a futamra.
- Oké, igazad van – azzal hozzám bújt, és elaludt(unk)
|