Hazajöttem. Muszáj volt, itthon is dolog van. Bár a dolgok jóra fordulta után, szívesen maradtam volna még Kimi közelében, de sebaj. Jó ez így. Edzenem kell Ebonyval, itthon is lenni kell. Amúgy is kontinens-váltás következik, de én inkább Európában maradok.

Gina sokáig filózott a dolgon, hogy menjen vagy maradjon, mert neki is lenne mit csinálni itthon, de úgy érezte valami jó fog történni, és ott akart lenni. Így ő Nickkel ment Kanadába. Én viszont maradtam. Jobb, az, ha nem vagyok folyton Kimi nyakán. Most bizonyítson. Azt akarom hogy elmúljon ez a rossz időszaka. Nem tudom a valódi okát, de legyen vége!

Persze a telefon és e-mail kapcsolat továbbra is fennállt. Egyik nap elmondta, hogy egy kanadai iskolában volt a gyerekeknél. Tök lelkes volt! Teljesen kivolt! Olyan nagy átéléssel mesélt, hogy öröm volt hallgatni. Küldött is képeket, meg videót, hát én azt hittem elájulok a gyönyörtől! Nem is tudom ki volt aranyosabb, ő, vagy a gyerekek… De együtt a kettő, fantasztikus volt!

A futamot a tv előtt ülve néztem… Ülve? Időnként ülve, vagy állva, vagy ahogy épp a lelkivilágom engedte. Brutális futam volt! Jó és rossz oldala egyaránt volt. Lewis és Nick jól rajtolt. Első és második helyen jöttek el. A futam maga viszont elég nagy káosz volt. A papírforma ismét felborult kissé. Kezdve ott, hogy Alonso „csak” négyszer hibázott ugyanott. A Safety Car négyszer volt bent… Gyakorlatilag többet volt pályán, mint pályán kívül. Már azt vártam, hogy kiáll a boxba tankolni… Felipét és Giancarlot kizárták, a 6. helyen köröző Alonsót megelőzte Sato, majd Kimire tapadt… Már ez sugallja, hogy mennyire eszement verseny volt ez. De nem ez volt a nap fénypontja. Azt Kubica produkálta. Szinte megfagyott a levegő, mikor Robert 4-5 bukfenc után, 280-nal ledaráltatta autóját (és kis híján magát is) a fallal. Mivel percekig nem mozdult, mindenkinek a legrosszabb variáció futott át az agyán. Totál megijedtem. De azt hiszem ezzel nem voltam egyedül. Képzelem milyen lehetett Ginának, mikor meglátta a BMW-t… Addig-addig, hogy Kubit kórházba vitték, és kutya baja. Mondhatni jobb, mint új korában. De a következő versenyen nem állhat rajthoz…

Azonban a futam pozitívuma, hogy Nick másodikként ér célba. Ennek kifejezetten örülök. Mert tudom, hogy Gina is örül. Nick meg végképp boldog, hiszen most aztán olyat produkált Ginának, hogy a lány totálisan odáig van, meg vissza. Aztán este lehet ünnepelni!J Kimi pedig 5. lett. De hogy Robert a frászt hozta mindenkire – rám is – az fix. Hogy rossz-e Kimi 5. helye? Jelen esetben ez számít a legkevésbé! Örülök, hogy egyben van, és nem őt érte baleset. Én nem is tudom, mit csinálnék, ha történne vele valami… Megőrülnék, az a minimum. De hálaistennek, ő jól van! És most csak ez érdekel.

Kanadát elhagyván, a mezőny az USA-ba vette az irányt. Gina azonban hazajött. Így kettőnket várt a tv az indianapolisi futamhétvégén, hogy végignézzük a versenyt. Csütörtökön tűkön ülve vártuk a döntést, hogy ki ülhet be hétvégén Robert helyére. Végül este megcsörrent a telefon. Seb. Kihangosítottuk, hogy mindketten jól  halljuk, amit mond. De lehet, hogy kihangosítás nélkül is tökéletesen értettük volna, merthogy annyira happy volt a srác, hogy azt nem lehet se elmondani, se leírni. Úgy örvendezett, hogy versenyezhet hétvégén! Nagyszerű, hogy lehetőséget kaphat a bizonyításra! Ha most jól produkál, akkor felhívja magára a figyelmet, és jövőre talán már egész éves szerződést kaphat. Jó volna… Persze nem szabad túl sokat várni tőle. Ha befejezi a futamot, már az remek! A lényeg, hogy kipróbálhatja magát élesben!

Sebastian bemutatkozása olyannyira jól sikerült, hogy a szombati, 3. edzésen a 2. legjobb időt érte el! Az időmérőt, már-már szokás szerint, Lewis nyerte. Kimi a negyedik helyről rajtolhat majd, Seb pedig megszerezte a 7. helyet.

A futam pedig hasonlóan jól alakult. Sebi a 8. helyen végzett! Remek volt! Hibátlanul ment és ez meg is látszik az eredményen. És! Mindennek fejében ő lett mindenidők legfiatalabb pontszerzője! Első versenyén azonnal összehozott egy pontot! Csúcs a gyerek! Nagy jövő előtt áll, az tuti! Megmutatta magát, innen már nincs megállás!J

És a legjobb az egész hétvégén: Kimi 4. lett! Nem is a negyedik helyen van a hangsúly, hanem azon, hogy mit művelt! Én most úgy örülök ennek a 4. helyének, mintha minimum vb-t nyert volna! Végre élet volt benne! Előzött és küzdött! Úgy tapadt a végén Felipére, hogy abba hiba nem volt! Öröm volt nézni! Mintha kezdene visszatérni az a Kimi, akit megismertem! Az igazi Kimi! De egyelőre lekopogom. De ez akkor is szuper!

Egy hosszú szünet után végre visszatértek Európába. Kicsit elvonási tüneteim voltak már, szóval én is célba vettem Magny-Cours-t. Már nagyon mehetnékem volt. Az előző remek futam után meg végképp! Látni akartam már Kimit. Annyira jól esett az a futam, hogy még mindig a hatása alatt vagyok. Annyira jókedvem van mostanság, és ez jó! Jól érzem magam! Kissé szórakozott is vagyok talán, de nem zavar. Élvezem, hogy kicsit zizi vagyok. Talán meghibbantam. Nem tudom. De érzek valamit a levegőben. 

Áh totálisan kivagyok! Be vagyok zsongva! Alig vártam, hogy odaérjek végre! Ott akarok lenni! De végre eljött az a vasárnap, és én is odaértem délelőtt. Megláttam Kimit, és azonnal odamentem hozzá.

      - Szia. – öleltem meg.

      - Szia. – köszönt kissé meglepetten. Talán nem számított rá, hogy „letámadom”

      - Meglepődtél? – kérdeztem mosolyogva

      - Egy kicsit. – mondta. Nem egészen tudta mit csináljon, nem akart nyomulni, nehogy rossznéven vegyem. – Akkor ezt most vehetem úgy, hogy nem haragszol?

      - Dehogy haragszok! – mosolyogtam megállás nélkül. Tényleg olyan vagyok, mint aki be van lőve. – De azért túlzásokba továbbra se essünk.

      - Okés, értettem.

      - De most úgy örülök, te!

      - Az jó! De miért is?

      - Talán nem voltál ott az előző futamon?

      - De… De ott is „csak” 4. lettem. Annak örülsz annyira? A múltkori 5. helynek nem örültél így…

      - De ég és föld a kettő! Az az 5. hely egy nagy kalap tudod mi volt… De ez a negyedik, ez isteni! Öröm volt nézni! Volt benned élet! Fantasztikus volt!

      - Igen?

      - Ha mondom!

      - Na jó, neked elhiszem. – vigyorgott.

Váltottunk még pár szót, majd megkerestem Ginát. Nem mintha nagyon keresni kellene. Már bérelt helye van a BMW-nél. Alighogy köszöntünk egymásnak, Sebastian is előkerült. Hát nem okozott csalódást. Fülig ért a szája, mint mindig. Haláli ez a gyerek, nem lehet vele betelni! Büszkén újságolta el, milyen jól érezte magát, és nagyon büszke! Hát legyen is! Van mire! Mindezt megünnepelvén, este „buli” lesz.

Mikor visszatértem Kimihez, már overallban volt, és hamarosan már a rajtrácson állt, autóban ülve, a 3. helyen. Meg én is ott sertepertéltem körülötte, figyeltem az eseményeket.

      - Na, mi a helyzet? Minden okés lesz? – guggoltam le mellé, miközben róla már csak a sisak hiányzott.

      - Rajtam nem fog múlni.

      - Azt remélem is.

      - De ugye megvársz? – kérdezte

      - Ezt hogy érted?

      - Megvárod míg végzek, ugye? – kérdezte, majd sisakját is felvette

      - Meg hát! Nem ezért jöttem, hogy kihagyjam a versenyt. De ne végezz túl hamar! Úgy kb fél 4-ig nem akarlak kocsin kívül látni, világos?! – viccelődtem, de végül is komolyan gondoltam.

      - Nyugi, addig nem fogsz látni! De utána… velem leszel este?

      - Talán lehet róla szó. De akkor most nyomás, és nyerd meg ezt a fránya versenyt! – adtam ki az utasítást. Ő pedig egyetértően elmosolyodott, majd lecsukta a sisakrostélyt.

Hát nem okozott csalódást! De még mennyire, hogy nem! Kezdve ott, hogy a rajtnál elkapta Lewist! Felipe vezetett, majd a  második boxkiállásra ő is ment ki előbb. Ezalatt Kiminek volt pár őrülten gyors köre. 21 másodperces előnyt tudhatott magának, mikor kiállt. Annak elégnek kell lennie… És elég is lett! Kimi és Felipe helyet cserélt! Áh, isteni volt! A sorrend így is maradt! Ő haladt át elsőként a célvonalon, és újra nyert! Végre! Ez Kimi! Igen, ez ő! Megismerem! Ez az igazi Kimi! Végre! Hálaistennek! Ezt nem hiszem el! Annyira boldog vagyok! Majd’ kiugrok a bőrömből! Ha eddig szórakozott voltam, akkor most nem tudom mi vagyok… De ez iszonyúan jó érzés! Ezt nem lehet leírni! Éreztem én, hogy valami jó lesz most! Kimi meg… fenomenális volt! Most bizonyított. Nekem ez volt a hab a tortán! Most már rendben lesz! Tudom! Kimászott a kátyúból!

Kimi begördült, kiszállt a tűzpiros Ferrariból, a csapat ünnepelte, és nagyszerű volt! Gyorsan lerendezte a kötelező mérlegelést, majd visszatért az ünneplő csapathoz. És ekkor már engem is átengedtek a kordonon. Teljesen kivoltam! Odarohantam hozzá, a nyakába ugrottam, és megcsókoltam.

      - Megint megleptél. – mondta utána, de még mindig szorosan ölelt – Azt hittem tovább fogod húzni az agyam.

      - Én is. De ezzel most azt hiszem eleget bizonyítottál. Isteni voltál. Amúgy téged még tudtalak volna nyúzni egy ideig, de magamat már nem bírtam. – vallottam be.

      - Oh, vagy úgy. Hát akkor ne is szenvedtesd magad tovább! – mondta csibészes mosollyal a szája sarkában, majd ezúttal ő csókolt meg engem.

      - Hiányoztál. – súgta a fülembe.

      - Te is nekem. – válaszoltam. Majd elengedtem, had menjen himnuszt hallgatni, meg pezsgőzni. Teljes extázisban az egész csapat, és én is. De nekem ez valahogy több. Sokkal több. Ez Minden!