3. rész
2006.10.03. 05:43
„Kedves Ismeretlen! Remélem már jobban érzed magad és a rózsa is felvidít. Arra gondoltam ha jobban leszel elmehetnénk valahova?
Kimi”
„Nagyon meglepett a megnevezés majd eszembe jutott, hogy pont akkor fájdult meg a fejem mikor be szerettem volna mutatkozni. Ezen kívül egy dolog nem volt még világos vajon, hogy fogom vele tudatni a döntésemet ami a találkára vonatkozik.” Még mindig fájt a fejem és úgy döntöttem, hogy mielőtt ezen gondolkodnék alszok egy nagyot.
Másnap mikor épp a munkahelyemre indultam a ház előtt egy ismerős autót pillantottam meg Kimi volt az. Nagyon örültem neki.
- Szia! Hát te?
- Gondoltam idejövök és akkor tudsz a kérdésemre válaszolni.
- Köszönöm a rózsát nagyon tetszenek. Csak az a baj, hogy most munkába kell mennem.
- Elviszlek és akkor út közben beszélhetünk. Na ma hova vigyelek
- Lehet neked nem nagyon fog tetszeni, de én újságíró vagyok és az F1 Racing-nél dolgozom.
- Tény, hogy nem kedvelem az újságírókat de veled kivételt tehetek.
- Az jó. Tegnap sajnos nem bírtam bemutatkozni Brooke Tee vagyok.
- Gyönyörű a neved.- és közben rám mosolygott.
- Köszönöm. Indulhatunk.- remélem nem pirultam el.
- Induljunk. Ezek szerint egy újságíró hölggyel fogok randevúzni?
- Nagyon úgy néz ki.
- Mit szólnál egy vacsorához amit én készítenék el.- Kimire néztem és láttam rajta, hogy megbánta amit mondott.
- Biztos vagy abban, hogy te akarod elkészíteni.
- Még szép nem is tudod, hogy milyen jól főzők.- már picit bátrabb lett.
- Elhiszem ha te mondod és mit készítesz ?
- Az legyen meglepetés. De akkor bizosan el fogsz jönni?
- Nem hagynám ki de még ezen a héten lenne jó nekem mert jövő héten elutazok.- néztem rá kicsit szomorú szemekkel.
- Kár, de ezt a vacsorát még előtte megtartjuk. Ha nem zavar megkérdezhetem hova utazol?
- Persze a hazádba Finnországba és ott leszek fél évig.
- Az jó akkor biztos vagyok benne, hogy mi még találkozni fogunk.
- Remélem. Itt vagyunk köszi megint, hogy elhoztál szia.- mosolyogtam rá és kiszálltam az autóból.
- Szivesen szia.- nézett utánam bús tekintettel.
A munka nem tudott ma valahogy lekötni már alig vártam a vacsit kettesben Kimivel, de erről egy szót sem szóltam a főnőkeimnek mert még rám sóznának egy interjút és akkor az egészet el rontanák.
Este mikor haza értem az ajtóm előtt találtam egy újabb csokor vörös rózsát a cetlin csak ennyi állt:
„A legcsodálatosabb nőnek akivel eddig találkoztam!
Kimi”
|