És yuppi, megint a liftben
- Oké, kezdheted
- Mit? -nézett rám ártatlan szemekkel egyik kedvenc barátnőm.
- A szokásosat: milyen aranyos, mennyire helyes stb.
- De miért? Most nem az? Tudom, te nem bírod, de lásd be: most nagyon rendes
volt és segítőkész és szerény!
- Rendben, nyertél. De most komolyan, pozitívirányban csalódtam benne. Még
most sem tértem teljesen magamhoz. Öcsi biztos örülni fog az aláírásnak.
- Szerinted találkozunk még vele?
- Ezek után én már bármit el tudok képzelni!
Közben leért a lift.
- Figyuzz, tudom elvileg Montyék miatt jöttünk, de nem kéne elhalasztani ezt
a lehetőséget!
- Tudom mi jár a fejedben. Egyezzünk meg: ha meg van amiért jöttünk akkor
visszamegyünk a te nagyszerű Nandódhoz, na? Jó így?
- Oks, de ígérd meg!
- Eskü !
- És érezted milyen jó illata volt?
- Nem, milyen volt?
- Olyan, leírhatatlan, olyan Nandós illat.
Na, a barátnőmet levették a lábáról. Ha egyszer elkezdi ezt a szöveget,
akkor egyhamar tuti nem fejezi be. Mindjárt jön a : Faith, azt hiszem
szerelmes vagyok.
- Faith, mondanom kell valamit, azt hi…
- Mi lenne, ha azt a valamit még magadban tartanád úgy kb 10percig?
Muszáj volt közbeszólnom, mert pont most szúrtam ki egy takarítót. Egy
velünk egyidős szimpi lány, nem olyan mint a recepciós, úgyhogy el is
indulok hozzá.
- Szia ! Tudnál nekünk segíteni?
Kicsit meglepődött amiért hozzászóltam.
- Jó napot kívánok, miben segíthetek?
Nagy levegő .
- Raikkonen és Montoya szobaszámát szeretném megtudni.
- Elnézést, de belső információt nem áll módomban kiadni senkinek,
tilos.
- Őszinte leszek. Mi csak azért jöttünk, hogy kapjunk1 autogramot. Nem
akarunk semmi mást, se végigtapizni őket, se oda adni a bugyinkat,
tényleg semmi mást. Nagyon szépen kérlek segíts !
Jó vagyok, elbizonytalanodott. Őszinte voltam és úgy néz ki, be fog
jönni
- Légyszi!
- nem tudom miért, de segítek: Kimi: 416, Juan: 412. De Montoya előbb
az előbb ment el. 1 fontos: ha esetleg bármi baj van, nem tőlem
tudjátok a számokat. Rendben?
- Természetesen. Nem is tudom, mivel köszönjem meg. Amúgy hogy hívnak?
- Veronikának.
- Nagyon szépen köszönjük, jövök neked eggyel. Szia !
- Találd ki mit tudtam meg!
- A vigyorodból ítélve mindent
- Úgy van !
- Csak tudnám, hogy csinálod !
- Irány a 416 !
- Ez kié?
- Kimi. Mi lenne, ha várnánk 1 percet, nagyon izgulok, meg se tudok
szólalni.
- Ugyan már !
Ezt nem hiszem el, bekopog. Meg se kérdezett, csak úgy be is kopogott.


Közben a folyosó másik végében:

- Ron, ez igy nem mehet tovább.
- Tudom és hidd el, meg van már a megoldás.
- Nem elég, hogy kihagy 1 szabadedzést, de elmegy bulizni, szokás szerint
leissza magát a sárga földig  és hajnalban totál készen nyilatkozik. Akkor
minek fizetjük Christinát? Az lenne a dolga, hogy figyeljen rá miket
nyilatkozik Kimi.
- Nem védem, de azért mi is hibásak vagyunk. Megint elvesztettük a VB-t,
sőt egyáltalán harcba sem szállhattunk érte. Nem értem min dolgoztak a
mérnökök: igaz, hogy a tavalyi kocsi folyton meghalt, de legalább gyors
volt. A mostani nem áll meg, de sebessége sincs.
- Az évnek még nincs vége, futamgyőzelmekért még harcolhatunk és a
csapatok között még versenyezhetünk a VB-ért.
- Ugyan Norbert, magunk között vagyunk, lehetsz őszinte. Te is ugyanúgy
tudod mint én: ez az évünk katasztrófa. Lassan azon sem csodálkoznék, ha Kimi nemcsak edzéseket hagyna ki, hanem
hirtelen felindulásból itthagyná a csapatot is. Te is tudod, milyen
forrófejű.
- Valahogy akkor is véget kell vetni annak amit csinál. Nem gyerek, nem
állhat fölötte valaki éjjel-nappal.
- Nézd, ezt nem hiszem el, megmondtam Mr. Jégembernek: most se lányok, se
buli, se semmi.
- Biztos nagyon komolyan vette, ezért hivott most csak 2 lányt.
- Becsukta előttük az ajtót, ez nem is a mi pilótánk. Kezd érdekelni a
dolog. Nem szép dolog hallgatózni, de most az egyszer..


Hirtelen kinyilt az ajtó és 1 szöszi fej bukkant elő:
- Igen ?
- Helló, mi a rajongóid vagyunk és szeretnénk 1 autogramot.
Húú, ez de nagyon béna volt. Ha viszont másik oldalról nézzük a dolgokat,
legalább mondtam valamit.
- Nem igaz hogy már itt sincs nyugtom ! Kopjatok le, ok?
Amilyen hirtelen kinyilt az ajtó, olyan hamar be is csapódott, pont az orrom
előtt. Nem pont erre számitottam
- Hallottad ezt?- iszonyatosan elkezdett felmenni bennem a pumpa.
- Faith, hagyjuk, mi megpróbáltuk, gyere!
- Nem, csak nem gondolod, hogy igy elmegyek?
- Hagyd már azt a hülye papirt, menjünk!
- Nem vágod? Már rég nem az aláírásról van szó! Hogy tud ilyen bunkó lenni?
Kinek hiszi ez magát?
Nekiesem az ajtónak. Úgysem megyek addig, amíg ki nem nyitja.
- Gondoltam, hogy megint ti vagytok azok!
- De vág itt valakinek az esze !
- Az előbb nem voltam elég érthető? Tessék, itt van az egyik
pólóm, vigyétek. Megmutathatjátok a barátnőiteknek, olvadozhattok
közösen!
Kezembe nyomta a pólót.
- És most söprés!
Mielőtt becsukta volna az ajtót, gyorsan oda raktam a lábam.
- Akkor most én is mondok valamit! Mit képzelsz te magadról? Ki vagy te?
Hogy jössz ahhoz, hogy így beszélj velünk? És különben is…..
- Nézd kislány! Ti vagytok azok, akik rám törtetek, mellesleg nem tudom hogy
találtatok meg.
- Ebben igazad van, de nem törtünk rád, szerintem tök normálisak voltunk.
Részben mégiscsak nekünk, rajongóknak köszönheted hogy itt vagy. Nesze a
pólód! Kell a fenének !
- Látom szöszi, nehéz a felfogásod! Nem érdekel a hisztid! Nem tudom, hogy
jutottál be, de most becsukom az ajtót és garantálom: 2 percen belül kint
találod magad!
És van pofája megint becsapni az ajtót !!!!!!!!!!!!
- Kata, te is hallottad ezt? Ez beteg ! Most miért hallgatsz? Mindegy. Ron
Dennis helyében jól seggbe rúgnám! Miért nem neveli meg a pilótáját
mielőtt emberek közé engedi ?! Szétrobban a fejem ! Ekkora bunkó hogy
lehet valaki? Miért hagyják hogy ilyen beképzelt legyen?!
- Faith !
- Nem találok szavakat !
- Faith !
- Még nem fejeztem be! Ez nem lehet ! Aúúúú…. Most miért rúgtál meg?
- Fordulj meg!
- Jól van na, mit a fene….
Ajjaj, nem, ez nem lehet, biztos csak álmodom! Ilyen nincs! Fel akarok kelni
!!!
- Kisasszonyok ! Ron Dennis vagyok, ő pedig Norbert Haug. Velünk
tudnának jönni?