|
10. rész
2006.11.24. 05:47
- Bocsi, hogy elkéstem....
- Bocsi, hogy elkéstem. Na, gyerünk, vetkőzz! - viharzott be az edzőm a szobámba. - Rendben jövök. Hol akarod? Jó itt a kanapén vagy inkább az ágyban akarod? - Raikkonenünknek visszatért a humora. Csak nem tőlem? - Nem, nem egészen. - Van valami köze ahhoz a lányhoz, aki az előbb ment ki az ajtón? Ekkor hirtelen valaki lenyomta az ajtókilincset. - Vársz valakit? - nézett rám kérdőn Jeremy. - A franc, elfelejtettem - Öcskös! Mióta zárod az ajtót? -közben pedig rögtön megölelt kedvenc és egyetlen bátyóm. - Hát tudod, egy kicsit egyedül akartunk lenni, nem akartuk, hogy bárki zavarjon. - Ne nézz rám Rami, fogalmam sincs mi van vele, már ilyen volt amikor megjöttem. Nem tudom mi ez a fene nagy jókedv. Illetve épp ott tartottunk, hogy annak a bizonyos lánynak köze van-e hozzá? - Milyen lány? Igen, látszik, hogy egy család vagyunk, amint szóba kerül valami csaj, rögtön felcsillan a szeme. A bátyám már csak ilyen. - Amíg őfelsége visszahelyezi magát, hogy folytathassam a munkám, addig mesélek amennyit tudok. Szóval, a szóban forgó hölgynek derékig érő szőke haja van, angyali arca és nagyon szereti a rózsaszint. - Most fiúk kapaszkodjatok meg. Ő az új asszisztensem!
- Szió! Találd ki, ki vagyok! - Faith, nem vicces, kijelzi a számod. - Jól van na, tudom. Hogy-hogy csak ketten vagyunk? - Kati elindult hozzám, ide cuccol amíg tart a nagydíj. - Szuper, csodálom, hogy nekem nem jutott eszembe. - Elég a rizsából, mi volt? - Igazad volt, megbeszéltük a dolgokat és minden ok. - Ennyi? - Aha. - És kiabált vagy mi? Minden szót úgy kell belőled kihúzni. - Nem , nem kiabált, tök emberi volt, kifejezetten aranyos. - Aranyos? Mik ezek a nagy változások? - Nem tudom, de ez van. Mikor jó kedvem van, akkor általában a nyakláncommal játszom, most is automatikusan odanyúltam. - Basszus! - Mi az? A frászt hozod rám! - Nincs meg a nyakláncom! - Ne csináld! - Tényleg, sosem veszem le, te is tudod! Kész, mindjárt elbőgöm magam. Ez a barátság nyakláncunk. Mind a hármunknak van, csak a medál más: Katinak elefánt, Zsaninak delfin, nekem meg pillangó. Nem lehetek ilyen szerencsétlen. - Manó, itt vagy még? - Igen, csak kezdek bekattanni. - Nem kell, használd a keresési módszerem: tudod, visszafelé: oda menj először, ahol utoljára voltál és ott keresd, ahol amúgy eszedbe se jutna. - Rendben. Megyek is, de figyi, ma már nem hívlak többet, most látom, hogy egész este ezt fogom keresni. - Oksa, de azért majd 1 sms-sel dobj meg. - Rendben. Szia! Hol is voltam utoljára? Meg van, mindig kihagy az agyam az ilyen vészhelyzetekben. Meg néha csak úgyis. Hol vagyok ma már harmadszor? Ez az egész egy kabaré. Gyors kopogás. - Helló! - Szia! Ez nem Kimi. Lehet, hogy idegességemben elnéztem a számot? Ez lenne a nap fénypontja. Pedig hasonlít rá: ugyanaz a száj, orr, arcberendezés és ahogy így elnézem az öltözködési stílusa is hasonló: farmer + hosszú ujjú pulcsi. A hangja is. Nem, a szobaszám stimmel. - Kimit keresem. - Kimi! - Megyek már, igen? - Helló, megint én vagyok. -de gáz, meg akarok halni- bemehetnék? - De javum van. Az előbb is így kezdődött, nem? -és szélesre tárta az ajtót. Most egy sorozat ugrott be: Tru Calling. A főszereplő mindig újraéli a napot. - Egy pillanat és vagyok csak felveszem a felsőm. Nem szükséges! Remélem ezt csak gondoltam és nem mondtam ki. Az iszonyat gáz lenne, de ez az igazság. Jól áll neki a kevés ruha, baromi jó teste van: nem az az agyondolgozott testépitős, hanem simán sportos. Nem tehetek róla, de nem tudom levenni róla a szemem és követem a mozdulatait, ahogy nyúl a pólójáért és felveszi. Faith, szedd össze magad! Miért is jöttél? Nyaklánc, ez az. - Szóval, bocsi hogy csak így rátok törtem, de elhagytam a nyakláncom. Nem lenne gond, ha körbenéznék? Csak pár perc. - Dehogyis, segítsünk? - Ha akartok. Ezüst lepke. - Amúgy ő Rami, a testvérem -tényleg, de hülye vagyok, hogy nem ugrott be rögtön. Gyors kézfogás stb. - Most mit csinálsz Faith? - Nem azért Kimi, de te mondtad az előbb, hogy nyugodtan keressem. - Persze, de mit akarsz azzal a vázával? - A barátnőm miatt. - Bocs, de nem vágom. Ahogy elnézem, a többiek se. - Akkor magyarázok. Egy új keresési módszer. Ott keresd, ahol tuti nem keresnéd. Érthető? - Aha. Nem úgy néznek ki, mint akik értik, de mindegy. Az is biztos, hogy totál idiótának tartanak, de nem érdekel csak megtaláljam. Közben Ajax elkezdte rángatni Kimi lábát. - Bocs kutyuli, de most nincs kedvem játszani, segítek Faithnek megkeresni, amit elvesztett. Rami, megnéznéd, mit akar? - Persze- majd Rami oda sétált Ajaxhoz és lehajolt- Nem ezt keresitek? Nem hiszem el, ott van a kezében a láncom! - Köszönöm! Nem tudom, hogy éltem volna túl, ha nem lett volna meg. Nagyon nagy kő esett le a szívemről. - És szerinted nem jár valami jutalom a megtalálónak? - Jó, hogy szólsz Rami, majdnem elfelejtettem. Gyere ide te szőrcsomó- és 1 jó nagy puszit nyomtam kedvenc németjuhászom orrára- ezért holnap elviszlek sétálni és kapsz valami finomat. Nem tudom miért, de most hogy a láncom megint a kezemben van egyfolytában az a kép van a fejemben, hogy Kimin nincs póló. Annyira ezen járnak a gondolataim, hogy még a láncomat sem tudom bekapcsolni. Kész röhej, csak én lehetek ilyen béna. - Várj segítek. - Nem kell- még végig se mondtam a mondatot, Kimi már ott is termett a hátam mögött. Miközben bekapcsolta a láncom hozzáért a nyakamhoz. Kapásból libabőrös lettem és kirázott a hideg. Itt az ideje, hogy az agyam bizonyos információkat eljutasson a testemnek: ez az ember ugyanaz az az ember, aki délelőtt olyan bunkó volt., oké azóta kiderült, hogy egész normális, de akkor is, csak semmi bizsergés. Hát, a testemet nem nagyon érdeklik az érveim. Legjobb ha lelépek, nem kell hogy beégessem magam, így is hoztam a formám. - Köszi srácok, megyek. - Várj -ez Rami volt- mi jót csinálsz most? - Sétálok egyet a parton. - Zavarna ha csatlakoznék? Meglepődtem, de miért ne. Leszek majd még egyedül eleget. - Nem, dehogy. Ti is jöttök? - Nem, tudod a nagy versenyző nem hagyhatja ki a napi masszázst, na menjünk. Sziasztok. Rami udvariasan kinyitotta az ajtót. - Hali. Ezzel otthagytuk őket. - Haver, látnod kéne magad milyen képet vágsz- mondta nevetve Jeremy. - Hallottad, hogy lerázott a saját bátyám? - Ja, de igaza van, tudod mi van, ha kimarad 1 alkalom. Most pedig gyerünk feküdj vissza és le azzal a felsővel. 10 perc telt el, mikor masszőröm megint megzavart. - Iceman, most mi van? Esküszöm, ezt a csomót már kétszer kiszedtem belőled. - Semmi. - Nekem nem tudsz hazudni, a tested beszél helyetted. - Ahham, és mit mond? - Azt, hogy tiszta ideg vagy. - Bravó, Sherlock! Nem tudom, egyszerűen csak zavar ez az egész. Úgy érzem, velük kellett volna mennem. - Csaknem féltékeny valaki? - Nem. - Ha nem vetted volna észre, ez vicc akart lenni. Legalább egy mosolyt megereszthetnél. - Ez nem vicces. Tudod, milyen a bátyám. Minden nap más barátnője van, még a nevüket sem tudja. - Vajon kire emlékeztet? Most így hirtelen nem is tudom. - Ezt most miért mondod? Nem vagyok olyan mint ő! - Persze, hogyne. Kivel kezdjem? Maria, Judy, Samantha.. - Maria? Az meg ki? - Gondoltam, hogy nem ugrik be. Red Bull parti. - Á, igen hosszú vörös haj. - Majdnem, rövid fekete. - Akkor nem tom, egyre megy. - Ezt magyaráztam, ugyanolyanok vagytok. Nem kellene leszólnod őt, mikor te is ezt csinálod. - De… - Nincs de, aláírom, ez a lány csinos, kedves meg minden, de ugyanolyan mint a többi. - Ez most más - Ne nevettesd már ki magad. Mióta is ismered? Nincs egy egész napja. Egyszerűen csak azért találod érdekesnek mert nem esett kapásból a karjaidba, Ennyi és most ülj fel légyszives. Lehet, hogy Jeremynek igaza van, de akkor is velük kellett volna mennem.
| |