|
15. Rész
2007.01.05. 05:46
- Elnézést, valami gond van?...
- Elnézést, valami gond van? Tényleg, szegény Kimi 1 szót sem ért az egészből, de rossz lehet neki. - Oh, bocsánat, azt hittem te is magyar vagy- szuper, tehát beszél angolul, csak ne adja elő neki is azt, amit az előbb nekem- csak azt mondtam a barátnődnek, hogy szép pár vagytok. És megkérdeztem van-e gyereketek. Ezt nem hiszem el, már megint mi ilyen vicces? Én spec totál kínosan érzem magam, ő meg még élvezi. - Egyenlőre még nincs –és átölelt- de tervbe van véve, ugye szívem? - Aha. –hogyne, 12. - Akkor sok sikert nektek és tényleg köszönöm. Felkapta az apróságot és már mentek is. - Szimpatikus hölgy volt. Nem gondolod? - Ja, csak azt nem értem, honnan vette ezt az egészet. - Azt, hogy a barátnőm vagy? Nem is tudom, talán abból, hogy fogtuk egymás kezét. Nekem logikus következtetésnek tűnik. Most valami nagyon frappánsat kéne mondanom. - Tetszik az új cipőm? –tetszik-e az új cipőm? Ez meg mi volt? Gratulálok, szuperül halad a „csak most ne csináljunk” hülyét magunkból project. Az a gond, amikor szorult helyzetben vagyok, olyankor hajlamos vagyok butaságokra, bármit kimondok, ami először az eszembe jut. Le kell erről szoknom sürgősen. - Klassz. És mit ünnepelünk? - Ezt hogy érted? - A nők csak akkor vesznek valamit ha szomorúak vagy ha nagyon örülnek valaminek. És te nem úgy nézel ki, mint aki le van törve. - Vagy csak úgy De igazad van, azért vettem, mert megérdemlem. Megszerveztem az egész fogadást. - Nem mondod? Komolyan? - Ahham. - És mit fogunk enni? - Enni? - Bocs, tudom, nem ez a legfontosabb, de az ilyenek általában nagyon unalmasak általában. Legalább a kaja legyen jó. Tehát? Kaviár? Lazac? - De ez egy állófogadás. - És? Faith –gondolom már leesett neki- nem is rendeltél kaját ugye? Szédülök. Le kell ülnöm. Szerencse, hogy mellettünk pont egy jó nagy fa van. Fogtam magam leültem, nekidőltem a fa törzsének és mindjárt potyognak a könnyeim. Kimi is leült mellém. - Minden oké? Kiborultam, de rendesen. - Nem, semmi sem ok! Elegem van, egész nap emiatt rohangáltam. Iszonyat nehéz volt ez az egész! És most kiderül, hogy elfelejtettem ilyen alapdolgot! –és ezzel meg is indultak a könnyeim. - Nem rontottál el semmit. Egyszerűen csak kimaradt, de semmi baj, még van egy csomó időd. Majd segítek. - Nem kell, hogy bárki is segítsen –mondtam 2 szipogás közben. - Egy kicsit nagy vagy már ehhez a durcihoz. Tedd félre picit a fene nagy büszkeséged. Ok? Csak bólintottam és sírtam tovább. Most biztos azt gondolja, egy hisztérika vagyok. - Héj, semmi baj –közelebb jött és megölelt- érthető, hogy megijedtél, ez így kezdésnek kicsit sok –és közben simogatta a hátam –de belejössz hamar. - Biztos? Honnan tudod? Elengedett. Attól, hogy egy pillanatra elálltak a könnyeim, attól még az ölelgetést nem muszáj abbahagynia. - Tudom, érzem –és közben a szemembe nézett- és én mindig itt leszek, hogy segítsek neked- egyre közelebb hajolt –már ha hagyod, hogy segítsek. Már az orrunk is összeér. - Sziasztok! Hát ti? - ÖÖ, helló. - Szia Jeremy. Hogy tud valaki így beletrappolni valamibe? - Kutyát sétáltatunk és te? –Kimi sem túl boldog a hangjából ítélve. - Itt találkoztam egy ismerősömmel. Faith valami baj van? Nem okos tojás, viccből ülök a földön, ez a hobbim. És csak a hülye nem látja, hogy 2 perce még sírtam. - Nincs. - Nagy kérés lenne, hogy vissza vigyetek a hotelbe? - Hát tudod- kezdett volna bele Kimi - Nem, úgyis mi is megyünk –gyorsan közbevágtam. - Megyek Ajaxért. Azzal a lendülettel fel is tápászkodott és elindult a két kergetőző kutya felé. - És hogy vagy –gondoltam kezdeményezzünk beszélgetést. - Én jól, jobban mint te leszel. - Tessék? –jó a felfogásom, de ezt most nem vágom. - Tudod, szerintem ez nem jó ötlet. - Jeremy, te most miről beszélsz? - Arról, amit az előbb láttam. - Sok mindent nem láthattál. Kezd nagyon unszimpi lenni ez a pasas. - Te tudod mit csinálsz, de hidd el nekem, ennek nem lesz jó vége. Kimi ki fog használni. - Én azt hittem ti barátok vagytok. - Azok, épp ezért, ismerem jól. Elszórakozik veled pár napig, aztán annyi. Várj, hallgass végig –és ha nem akarom meghallgatni?- Rakjuk félre azt, hogy ilyen ember. Gondolj bele abba, Ron mit szólna ehhez az egész ügyhöz –ennyi vagyok? Egy ügy?- Garantálom, hogy nem repesne az örömtől. Épp elég ilyen dolgot simított már el. És ha összevesznétek, akkor nem a szőke herceg lenne akit kirúgnának. És ott van Christina is. Persze nem muszáj rám hallgatnod, de gondold végig, érdemes. Te értelmes lány vagy. És pont megjött a „szőke herceg”, szóval nem is válaszolhatok. Mondjuk, nem is tudnék mit mondani. A tények azok tények: Kimi és az a liba tényleg együtt van. Igaz, nem hivatalosan, de akkor is. Közben elindultunk visszafelé. Amíg az én agyam össze- vissza járt, addig ők tök jól eldumáltak valami új edzéstervről. Legalább hamar visszaértünk. Nem emlékszem, mikor voltam utoljára egyszerre ennyit csöndben. És most menekülök. - Most jutott eszembe, muszáj elintéznem valamit, bocsi. - Tényleg? Kimi képét látni kellett volna, nyilván nem erre számított. - Jó, akkor majd beugrom a menüvel. - Okka, sziasztok. Már nem látnak úgyhogy spurizhatok a szobámba. Semmi kedvem emberekhez. Most pedig beülök a kádba és ki sem szállok 1 darabig az fix.
- Szia bátyám! Lépett a szobába Kimi. - Helló. - Hy édes! - Chris? Mit keresel itt? - Gondoltam hiányzom. - Na, itt rám már nincs szükség, nem szeretnék zavarni –állt fel Rami. - Maradj nyugodtan. Rövid leszek. Chris, vége. - Most mi van? Te ki akarsz dobni? - Van erre szebb szó is. Amúgy meg abban egyeztünk meg, addig folytatjuk a mi kis viszonyunkat, amíg mindkettőnknek jó. Szóval elég, ennyi volt. Amúgy se volt rendes kapcsolat. És ne kapd fel a vizet, nem miattad. - Kímélj meg a „jobbat érdemelsz nálam” szövegtől légyszi. Akkor ennyi? - Igen szia. - Rendben, ahogy akarod. Csáo -és jól becsapta maga mögött az ajtót. - Ez azért picit durva volt öcsi. - Rami, felesleges, mindenki tudja, hogy utálod. A fiatalabb testvér elővett pár papírt a fiókból, lerakta maga elé az asztalra és vadul nekiállt körmölni. - Most mit csinálsz? - Írok. - Oké, tesók vagyunk, de a fejedbe még nem látok bele. Jobb is, el tudom képzelni milyen piszkos dolgok vannak benne  - Kár. Egyszerűbb lenne. Egy menüt állítok össze. - Minek? - Leragadtál a kérdéseknél? A csütörtöki fogadásra. - Ez mióta a te dolgod? - Mostantól. Faith mindent leszervezett, de.. - Állj, ne is mond tovább. Ezt kihagyta. Ezt nem hiszem el Imádom ezt a csajt Erről jut eszembe. Milyen volt a séta, ami nem volt randi? - Jó, de még jobb lehetett volna, ha Jeremy nem állit oda. - Részleteket lehetne? - Először is valaki ránk sózott egy kisgyereket. Azt hitték járunk és - Lassíts! Gyerek? És ki hitte azt? És miért? - A törpicur anyukája /akit ránk sóztak / és abból, hogy fogtam a kezét. - Na, valami fejlemény. - És épp megcsókoltam volna, ha Jeremy nem jön oda. - Ez most komoly? - Az. - És ezért dobtad ki a „Miss mindenki átment már rajtam” nőcskét? Miatta? - Tudtam, hogy utálod. Ha jól tudom, te is a mindenkibe tartozol nem? Mindegy. Hogy a kérdésedre válaszoljak: igen. Beszélgettünk és ne röhögj ki, de úgy érzem, ez most komoly. Tetszik az egész csaj úgy, ahogy van. - Szerintem az vonz benn, hogy ő sem százas –mondta Rami Kimis vigyorral az arcán. - Lehet –és Iceman megindult az ajtó felé. - És most hova? - Most segítek neki és utána bezsebelem a megmentőnek járó jutalmat –kacsintott egyet- de most gondoskodom arról, hogy senki ne zavarhasson meg.
| |