Én kis naiv meg már kezdtem azt hinni, sima ügy lesz ez az egész. Bár még lehet. Elvégre nem a h*ülye gyerekkel kell hála a jó égnek egyezkednem. Anyumnak már megint igaza lett. Van 1 mondása: ha meg akarod nevettetni Istenkét, akkor meséld el neki a terveidet.
És miért pont velem szemben kell leülnie? Oké, rossz kérdés, csak ott van hely. De akkor is!
- Szóval, ő az egyik fiam: Bálint –és már megint olyan felső van rajta. Nem néz néha tükörbe? Az utolsó, akin ilyet láttam az Enrique Iglesias volt, de neki legalább állt valahogy. –Az Oxfordra jár, csak most kihagy 1 évet, hogy nekem segítsen.
- Hogy-hogy téged felvettek oda? –úh, ez kicsit erős volt. Nem, nagyon. Mentsük ami menthető –Bocsánat, gondjaim vannak az angollal. Úgy értettem: miért pont oda mentél?
Szegény Kimi, majd megfullad a nevetéstől, de azért próbálja visszafogni magát.
- Nálunk ez olyan családi hagyomány. Tradíció. És te Kimi? Hol is végeztél?
Oké, be kell látnom ő se kezdő. Legközelebb nem becsüljük le.
- Kihagytam a sulit. Amióta az eszemet tudom versenyzek.
- Vagyis szereted a kihívásokat. –bravó Sherlock, hogy jöttél rá? Ehhez aztán már kell az Oxford.
- Úgyis mondhatjuk. Szeretek nyerni. Jó érzés, amikor bebizonyítod magadnak, hogy te vagy a legjobb.
- Nagyon helyes. Ilyen 1 motivált versenyző –mondta Zsolt. Nem hiszem el, nem esik le neki, hogy mi nem igazán kedveljük a fiát? – Örülök, hogy ilyen jól kijöttök – sms-t kaptam: Ron: még ma este foglaljam le a repülőjegyeket és reméli a szerződés alá lesz írva –Ha már úgyis együtt fogtok dolgozni.
- Hogy mi?
Túlságosan lekötött az üzenet, biztos félreértettem. Ez nem jó poén.
- Ha gondolod korrepetálhatlak a nyelvből –mondta Mr Mennyire Utálom magyarul. De persze szokás szerint csak én hallottam. Kiminek annyi kapcsolata van, csak tud már szerezni 1 bérgyilkost. Szívességet tennénk az emberiségnek.
Ez meg mi? Ez meg mit akar nálam a lábával? Hogy lehet valaki ennyire po*fátlan? Akkorát rúgtam belé, hogy még az asztal is megmozdult.
- Bocsánat, ki kell mennem 1 percre –álltam fel.
Szépen kisétáltam az előtérbe. Le kell nyugodnom. 1 Mississippi, 2 Mississippi..
- Mi baj egyetlenem? –Kimi állt meg előttem.
- Semmi. Honnan veszed, hogy baj van?
- Soroljam? Először: van 1 tippem, mi történt bent, másodszor: fogtad magad és kiszaladtál, harmadszor: a mosdó az ellenkező irányban van.
- Nem is szaladtam. Max siettem.
- Jó. Akkor siettél. Na?
- Mit na?
- Hagyjuk az egészet a f*enébe és hazamegyünk?
- Kimondtad a legfőbb vágyam. De nem.
- Jó, akkor meg csak bízz rám mindent.
Hát erre nagyon kíváncsi vagyok. Szépen követtem visszafelé.
- Szívem, inkább ülj az én helyemre, nehogy megfázz itt nekem –mondta mielőtt még leülhettem volna.
Na, most ismerkedj Mr De Utállak!
- Szóval Bob –kezdett bele Kimi.
- Bálint.
- Bocsánat, Bálint. A barátnőd nem ért rá ma este?
- Nem, jelenleg nincs barátnőm.
De meglepő! Vajon miért? Akinek van agya az a közelébe sem megy.
- Ilyenkor örülök, hogy mi együtt is dolgozunk, így legalább még több időt lehetünk együtt.
És megfogta a kezem. Ez a magabiztos fölényes vigyor. Ilyet se láttam még tőle.
- Régóta vagytok együtt? –ezt már Zsolt kérdezte.
- Nem olyan rég, de pont ma évfordulóztunk. Na jó, inkább napfordulóztunk –és ránézett a karkötőmre. Behalok. Ilyet is tud? Én se csinálnám jobban. Büszke vagyok rá! Aki hallja, az tuti azt hiszi már évek óta együtt vagyunk.
- Azért gondolom annyira még se jó. –te már csak tudod- te mégiscsak „sztár” vagy. Lányok ezrei álmodoznak rólad. Biztos nem könnyű nálatok ez a bizalom kérdés –mosolygott Mr Egyre Jobban Utálom.
- Pedig az. Minek néznék más lányra, ha egyszer ilyen barátnőm van?! –és rám kacsintott.
Fölényes győzelmet arattunk. 
- Szép is a szerelem. Irigyellek titeket. Mi a feleségemmel 30 éven át voltunk házasok. Szóval, csak így tovább. Igazából ez a legfontosabb dolog az életben.
Amilyen gáz a fia, olyan normális az apja. Közben kihozták a vacsit.
- Mikor tudnánk megbeszélni a szerződés pontos részleteit? –szegeztem neki a kérdést Mr Vallaynak.
- A fiammal kell tárgyalnia. Én elutazom1 időre. Minden f1-es dologban ő dönt. –puff- A másik fiam meg a NASCAR -ral kapcsolatos dolgokban. Oda is beszállunk.
És csak beszélt és beszélt, hogy majd a fia ott lesz minden futamon, teszten, megbeszélésen, mindig. Király! Én meg egyre jobban kétségbeesem. Amilyen peches Kimi a pályán, én olyan peches vagyok amúgy. Csak annyi kellett volna, hogy fordítva kapják: az öccse az f1-t, ő meg a NASCAR –t. Na, gyerünk, még 1 utolsó próba.
- Nem beszélhetnék mégis Önnel? Mégiscsak Önnek kell aláírnia a papírokat. –ennél könyörgőbben már nem tudok nézni. Légyszi.
- Nem, Bálintnak mindenre van meghatalmazása. Ne aggódj, pontosan ismeri a feltételeimet, ha az nektek megfelel és persze fordítva is, akkor semmi probléma. Biztos meg fogsz tudni egyezni vele. Tulajdonképpen már ma el kellett volna utaznom, csak azért nem mentem, mert nagyon szerettem volna Kimivel személyesen is találkozni és autogramot kérni.
Vacsi befejezve. Mondjuk, én az enyémhez épphogy hozzányúltam.
- Nem ízlett? –jaj ne, kérlek ne szólj hozzám! A következő 100 évben legalábbis tuti ne!
- Elment az étvágyam.
- Sajnos mennem kell, nem tudom megvárni a desszertet. De nagyon örülök, hogy találkoztunk.
Rendes az öreg. Amint elköszöntünk csörgött Kimi mobilja.
- A mérnököm az és beszélnem kéne vele –súgta.
- Akkor mire vársz? Hajrá.
- Csak nem gondolod, hogy itt hagylak ezzel?
- Ez 1 étterem. Tele emberekkel. Van annyi agyam, hogy ne tanuk előtt nyírjam ki.
- Remélem is –és kaptam 1 puszit a homlokomra.
És megint kettesben ezzel a b*arommal. Ha megszólal kinyírom.
- Nem is tudtam, hogy új álompár született.
- Aha –azért sem fog felhúzni.
- De ha kíváncsi vagy a véleményemre
- Ha kíváncsi lennék, megkérdezném. De nem vagyok –vágtam közbe. De milyen nyugodt vagyok. Büszke vagyok magamra.
- Találnál ennél jobbat is.
- Még viccnek is rossz ha a jobb alatt magadat érted.
- Szerinted? - és megfogta a kezem.
- Neked elmentek otthonról? –mondtam miután elvettem a kezem. Nem, nem mondtam, kiabáltam. Persze minden fej rögtön felénk fordult.
- Faith, vedd lejjebb a hangerőt. Itt nincsenek ehhez szokva.
- Teszek rá, mihez vannak szokva! Én se vagyok hozzászokva ahhoz, hogy így rám másszanak. Nem érdekelsz. Érted?
- Akkor miért szaladtál el az előbb?
Hát ez h*ülye!
- Mégis mit gondolsz? Miért? Ha nem megyek el, tuti lekeverek neked 1 pofont. Mellesleg most is közel vagy hozzá.
Na, ennyit arról, hogy nem húz fel.
- Kicsit több tiszteletet kérek, ha komolyan gondolod ezt az egész együttműködést.
- Több tiszteletet? Te? Tőlem? Nem tudom ki az, aki nem tiszteli a másikat! Ne várd, hogy könyörögjek neked, mert eszem ágában sincs! A csapat nagyon jól meg van a te pénzed nélkül is!
- Igen? Én nem így hallottam. És az a kis hiány? –honnan tud róla? – Gondolod nem kértünk információkat a csapat pénzügyeiről? És beszéltem Dennissel is. Nekem úgy tűnik igenis szükség van a nem kevés pénzemre.
Jó. És erre most mégis mit lehet mondani?
- Ne izgulj, nem vagyok az a sértődékeny típus –mondta.
- Még jó.
- Igazából nem is tudom, mi tetszik benned. Olyan hisztis tudsz lenni. Mindegy, ez nem tartozik ide. Akkor hétfőn vacsora közben át is nézhetjük a szerződést. Hozd el a végleges változatot.
- Az nem fog menni –a franc, mennyire sajnálom- hétfőn már Silverstone -ban leszünk. Tesztelni fogunk ezerrel.
- Nem gond. Én is ott leszek. Itt a névjegyem, a hátuljára ráírom a cimem.8 óra megfelel?
- Ki van csukva, hogy veled vacsorázzak.
Főleg nála. Hogyne. Még valami?
- Nem tetszik a hozzáállásod –anyám borogass- De oké. 5 óra. Légyszi ne késs. És a meghívás csak 1 személyre szól. Oda találsz?
Szupi, ha megyek nekem sz*ar, ha nem, akkor nekem annyi.
- Aha. De most szólok: eszedbe se jusson semmi más.
- Üdvözlöm a barátodat. Amúgy érdekes este volt, nem?
Ha neki az érdekes egyet jelent a rémálommal akkor ja.
- Hova tűnt Mr Oxford?
- Sajnos mennie kell, de üdvözöl.
- Fizetek és mehetünk.
Gyors volt, kiderült az öreg már rendezte a számlát.
- És nem is próbálkozott amíg nem voltam?
- Nem.
- És ez mi akar lenni? –basszus, totál kiment a az a hülye névjegy.
- Mr Oxford névjegye. De jó lenne, ha inkább az útra koncentrálnál.
- Szívem, lehet hogy most újat mondok, de pilóta vagyok. Tudok több dologra koncentrálni. Inkább ez érdekelne- és megfordította.
- Ha jól látom, 1 cím.
– Faith, ne ködösíts. Felhívhatom és megkérdezhetem őt is.
- Oké. Azt mondta, ő is Silverstone –ban lesz, az a címe. Talizhatnánk, átnézné a szerződést és aláírná.
- Ez jó hír. Hányra megyünk?
- Hát, igazából a meghívás rád nem vonatkozott.
- Értem. Ez a nagyp*ofájú, beképzelt, p*ofátlan h*ülye –rendben, ebben is egyezik a véleményünk- komolyan úgy gondolta, hogy egyedül elmész hozzá?
- Valahogy úgy.
- Az eszem megáll! Nem esett le neki a mai estéből, hogy nem kérsz belőle? Ennyire nehéz a felfogása? Remélem jól elküldted a fenébe!
- Persze –szuper, túl vagyunk az 1. hazugságon. Ez így nem jó. Rosszul érzem magam. Holnap első dolgom lesz felhívni ezt a hülyét és megmondom, felejtse el az egészet. De előtte még beszélek Ronnal is. Nem lesz egyszerű menet.
- Akkor mi a baj? Jól helyre tetted. Biztos nagyot koppant.
Nagyon hamar beszélnem kell Ronnal.
- Semmi –mosolyogtam rá –amúgy ja, nézett nagyokat. Ugye nincs ellenedre 1 munkanélküli barátnő?
- Egyenlőre még keresek annyit, hogy ne haljunk éhen 
Ennyit a legelső munkahelyemről. Nem baj, Kimi fontosabb, mint ez az egész.