- Ez az egész nem így van. Nem az van, amire gondolsz! Eskü!
Mondjuk oké, tényleg félreérthető, de azért kicsit túlzás, amit a riporter mondott: kompromittáló. Mi volt benne a kompromittáló? Egyetlen egyszer értem hozzá.
- Ja, akkor bocs. Ha te mondod akkor biztos �kezdett gúnyolódni.
- Akkor is. Egyszerűen csak beszélgettünk.
- Aha. Persze. Én meg holnap a Midlandhez szerződöm. Hogy tudsz ilyen pofátlanul a szemembe hazudni? Ott ölelgetted! Ráadásul mikor bementetek meg mikor kijöttetek totál más ruha volt rajtad. Egyáltalán mikor volt ez az egész?
- Tegnapelőtt, de nincs semmilyen ez az egész. És az igazat mondom.
Még jó, hogy ülök. Totál kész vagyok. Kimi nem úgy néz ki, mint akit meggyőztem. Basszus. Mindjárt elkezdek sírni.
- Most akkor ti már együtt voltatok mielőtt mi még összejöttünk? �kezdem megszokni a kiabálós hangnemét.
- Nem. Nem voltunk és nem is vagyunk együtt!
Ennél kétségbeesett ember nem lehet, mint én most.
- Most nehogy még te legyél besértődve! Csak próbálom kibogozni a szálakat! Tudod mit ?! Nem is akarok többet hallani! Gondolom nem kell külön elmondanom, hogy vége!
Mi van? Nem mehet el. Felpattantam és elkaptam a kezét.
- Nem hazudok. Sosem hazudta neked. Te is tudod �eddig csak azt olvastam le az arcáról, hogy haragszik, de most mintha eljutott volna az agyáig amit mondtam � Beszéljük meg kérlek.
Már a könnyeim is potyognak. Ezt nem hiszem el, már megint csörög.
- Igen �vette fel.
Eltértünk a forgatókönyvtől. Most nem kellett volna felvennie a telefont, azt kellett volna mondania, hogy hisz nekem.
- Inkább mondd meg neki te. Tessék, Ron beszélni szeretne veled.
Tök félve vettem át a telcsit. Kimi nagyon mérges. Olyan szemekkel néz rám.
- Igen?
- Szia! Most mondtam Kiminek, hogy adjon át 1 üzenetet, de mindegy, akkor elmondom mégegyzser: szóval, Bálint hívott, nem tudta a számod, ezért engem hívott, azt mondta a hétfői találkozótok csúszik 1 órát, de biztos benne, hogy ez nem probléma. A címét pedig tudod. �ez �jobbkor� nem is jöhetett volna. Basszus, nem tudom levenni a szemem Kimi mellkasáról. Nem merem. Nem merek a szemébe nézni � Faith, hallottad amit mondtam?
- Szóval sosem hazudtál nekem, igaz? �törte meg a csendet megint az üvöltözésével.
- Leakartam mondani, csak teljesen kiment a fejemből.
- Tessék?
Amilyen hangos volt ő, én olyan halkan motyogtam, de azért elismételtem.
- Ez a felejtés neked nagyon megy! Most akkor miben is maradtál vele tegnap este?
- Semmiben. Csak ráhagytam a dolgot. De megmondtam, hogy ne számítson semmi másra. És igazából eszem ágában sem volt elmenni. Most sincs.
- Csodás! Tényleg, remek! �kiment és jól becsapta az ajtót.
Jól itt hagyott. Elindultam utána. A lift pont az orrom előtt csukódott be, úgyhogy irány a lépcső. Kettesével szedtem a fokokat. Épp utána értem le, most megy ki az ajtón. Gyerünk utána. Nagy hévvel vágódtam ki az ajtón. A szálló előtt jó pár tucat újságíró, riporter és még ki tudja kik álldogáltak, illetve most már nem álldogáltak hanem Kimit próbálták szóra bírni. Esélyem sincs utolérni. Mire feleszméltem legalább tízen már körbe is vettek és elkezdtek bombázni hü§lyébbnél hü§lyébb kérdésekkel.
- Te aztán bátor vagy. Így emberek közé menni �mondta valaki. Christina volt, gondolhattam volna, csak ő hiányzott a reggelemből.
De kivételesen igaza van. Elég gáz látvány lehetek: boxer és 1 spagetti pántos felső van rajtam, a hajam ma még csak a fésű közelében sem volt és még papucs sincs rajtam. Égés a köbön. Összeszedtem magam és bementem.
- Tudod, meg kell hagyni, nagyon értesz ám ahhoz, hogy mindig te legyél a középpontban �folytatta.
- Bocs, de rémes napom van. Ha nem gond, akkor áttehetnénk holnapra ezt a nagyon ígéretesnek tűnő társalgást.
- Szegénykém, csak nem az a csúnya Fernandos dolog? �és fülig ért a szája.
Na, erre aztán már én is megálltam. Amint megláttam a felvételt rögtön elkezdtem agyalni ki csinálhatta. Azt hiszem nem kell tovább keresgélnem.
- Tudom, hogy te csináltad. És be is fogom bizonyítani.
- Nem kell semmit sem bizonyítanod. Én csináltam. Csakhogy az egész eredeti. Én nem csináltam semmit, csak jó időben voltam jó helyen. Ezt te is tudod. Szóval, 1:0 nekem!
Oké, eddig bírtam. Nekiestem, de rendesen. Elkezdtem tépni a haját. Eltelt 1 perc mire észbekapott. Már 1 ideje a földön gyűrtük egymást, mikor megjelent Jeremy és Rami. Nagy nehezen leszedtek róla.
- Rami, engedj el �engem ő szorított, Jeremy meg Christinát. Így a végére nagyon belejöttünk mind a ketten.
- Van is eszembe. Így is elég nagy bajban vagy.
- Miért, csak azt kapja amit megérdemel.
- Én most nem arról beszélek. �követtem a tekintetét. Hát igen, aki járt már a szálló közelében az tudja, hogy a főbejáratnál minden végig üveg. Oké, sötétített, de full belátni. Na már most, az üveg túloldalán újságírók hada kattogtatta a gépét. � Viselkedsz ha elengedlek?
Bólintottam, ő meg elengedett.
- Öltözz fel, kiviszlek a pályára. De siess. És kezdj valamit az arcoddal!
Felfelé is lépcsőzöm, nem akarok emberekkel találkozni. Gyorsan felkaptam 1 fekete farmert meg 1 fehér felsőt. A fésülködés se tartott sokáig, felvettem 1 baseball sapit. Most azért eszembe jutott a belépőkártyám úgyhogy gyorsan betettem a táskámba. Mielőtt kiléptem még gyorsan belenéztem a tükörbe. Igaz, hogy Chris hajának több mint a fele a kezemben maradt, de én is kaptam ám. Volt lila folt a bal szemem alatt, végig az egyik karomon, a karmolásokról már nem is beszélve. Raktam rájuk kis alapozót, többet nem tehetek.2 perc múlva már a parkolóban voltam.
- Szállj be.
Ez nem hangzott túl kedvesen.
- Kösz -mondtam neki- az előbbit is, meg hogy kiviszel.
- Nem vetítek, nem szívesen. Csak Ron megkért és nem mondhattam nemet. És nincs kedvem veled beszélgetni.
- Sajnálom, hogy te is belekeveredtél. De nem lett volna muszáj leszedned róla.
- Nem az a bajom. Beszéltem Kimivel. Hagynom kellett volna, hogy kicsináljátok egymást.
- Nem akarok kötözködni, de ez a dolog csak Kimire és rám tartozik.
Csak elértem, hogy beszélgessünk. Legalább megtudom, mit gondol Kimi. Sejtésem azért van, de jobb ha pontosan tisztában vagyok a dolgokkal.
- Miért kellett így padlóra küldened szegényt? Most jobban érzed magad?
Ez az üvöltözés úgy látszik családi hagyomány. Mondjuk Kimihez képest ez még semmi.
- Nem csináltam semmit. Oké?
- Én nem így láttam.
- Könyörgöm Rami, legalább neked legyen eszed. Ha láttad, akkor azt is tudnod kell, Alonso is azt mondta nem történt semmi. És különben is: odáig vagyok az öcsédért meg vissza. Gondolkozz kicsit!
- Jól van.
Szupi. Az összes Raikkonen ellenem van. Azt hittem Ramival könnyebb lesz. Gondoltam segít is. De ahogy a mellékelt ábra mutatja egyedül maradtam. Nem baj, minden rendbe jön. Kimi lenyugszik, rájön mekkora baromság ez az egész.
Megérkeztünk. Rami kinyitotta nekem a kocsiajtót és a Meki boxa felé vette az irányt. Meg se vár. Nem fogok rohanni utána. Kényelmesebbre vettem a tempót. Az a legrosszabb ebben az egészben, hogy mind a hárman teljesen ártatlanok vagyunk és mégis mindannyian szívunk. Most értem a Renault boxhoz. Fernandot éppen a viszonyunkról faggatják. Meglátott és elindult felém. Na nem, nagyobb sebességre kapcsoltam, most nem beszélhetek vele. Isten tudja mit kreálnának abból is. Beértem a boxba, de Kimi nincs sehol.
- Szia. Gondolom ráérsz �talált meg Ron.
- Az igazság az, feltétlenül beszélnem kell Kimivel.
- Pont erről van szó. Amíg tart az időmérő addig légyszi ne menj a közelébe.
- De
- Nincs de. Utána azt csinálsz amit akarsz, de a következő 60 percben nem akarlak a közelében látni.
Ha még 60 percig egyedül marad a téveszméivel akkor nekem esélyem se lesz.
- Ezt most komolyan mondtam �tette hozzá Ron.
- Oké �feladtam.
Leültem a boksz hátuljába és rátapadtam a monitorra. Az első 8 percében mi ki se mentünk. Jelenleg Trulli vezet, de ez lényegtelen. Kimi csak 1 körre ment ki az utolsó 5 percben és át is vette a vezetést. Vissza is jött. Minek száll ki? Van 1 rossz érzésem. Valaki, el kéne kapni amíg nem késő, de ugye én nem mozdulhatok innen. Kiment és elindult a Renault boksz fel, persze minden kamera követte őt. Ez így nem lesz jó. Emberek, valaki, vegye már észre! Végre Ron észrevette, hogy valami nem stimmel és elindult utána. Csak kicsit későn. Most már ezerrel pörögnek az események: Kimi odaért Alonso kocsijához, kirángatta, lökdösi és közben ordibál vele. Még jó, hogy a Renault csapatnál hamarabb kapcsoltak mint nálunk. Eddig azt hittem, ennél rosszabb már nem lehet ez a mai nap. Ron aktívan magyaráz neki valamit, ő meg csak rázza a fejét. Tudom, hogy nem ez a legfontosabb, de 1 perc és folytatódik az időmérő, nem kellene ott állni az út közepén.