- Nekem nem –ennyit sikerült kinyögnöm.
- Szegénykém. Nézd, most kaptam. Találd ki kitől? Á, segítek, Kimitől. Tetszik? –dugta az orrom alá azt, ami 1 napja még az enyém volt.
- Szép. Bár azt hittem te nem szereted a használt dolgokat. –kezdek átmenni gonoszba, de nem én kezdtem.
- Miről beszélsz? –ráncolta a szemöldökét.
- Hát, ez tegnap még az enyém volt. De nyugi, a nyaklánc tényleg új. Illetve nem bizti, de az tuti nem tőlem van.
- Ne törd magad, csak irigy vagy. Vedd tudomásul, hogy nem kellesz neki.
- Pedig igaz –szólt közbe Rami –az öcsi neki vette.
- Nem értem mi bajod van velem Rami –mondta, majd elindult Kimi után.
- Öcsi most aztán hallgathat.
- Homokszem a gépezetben. Nem tudom sajnálni. De örülök, hogy már nem vagyunk rosszban.
- Én is.
Jó érzés tudni, hogy rá is számíthatok. Átmentünk a boksz hátuljába és leültünk a többiek közé, hogy együtt nézzük a versenyt. A rajt sima volt, semmi ütközés. Még koccanás se. Kimi kapásból lerajtolt pár embert, már a 11. Bárcsak kiesne! Poén lenne. Megérdemelné. Hogy lehet valaki ilyen? Ráadásul 1 beképzelt alak. Itt az első kiállás, hátha most. Nem, nem hibáztak. Gondoltam, túl szép lenne. Azért van aki hozza a formáját: Sato nekicsapódott a gumifalnak. Azért csodálom, hogy mindig megússza a kamikaze akcióit.
- Remélem azért vágod, hogy a lökött öcsém csak azért van azzal a bolond Chrissel, hogy idegesítsen –közölte Rami.
- Ja, volt 1 ilyen tippem. De nem érdekel, azt csinál amit akar.
- Tudom, hogy bánt. Érthető.
- Igen, nem tesz jót a büszkeségemnek. Most meg mi lelt? –nem gondoltam komolyan amit mondtam, csak én próbálom túltenni magam rajta, ő meg mindig emlékeztet rá. –Jól van, oké, bánt. De túlélem.
- Hidd el, csak idő kérdése és megnyugszik.
- Eszem ágában sincs rá éveket várni. És azok után, amiket a fejemhez vágott
- Nem gondolta komolyan –szakított félbe- Azt se tudta mit mond.
- Pedig tudta. De egyre megy, nekem attól sem jobb ha nem tudta. A franc! –ugrottam fel, mert Nico motorja megadta magát. – Most mi van?
- Semmi.
Most mit néz igy? A második kiállásnál is minden rendben volt sajnos. A végeredmény nem sokban tér el a tegnapitól: Schumi, Alonso és Fisichella lett a vége. Juannak az utolsókörben elromlott a váltója, igy Kimi feljött a 4. helyre. Nem esett ki, de legalább meg van az az örömöm, hogy nem látom a dobogón. Kiegyezem ezzel is. Nem vagyok telhetetlen.
- Faith, keresnek. –szólt hozzám valaki. Az életben nem láttam még az illetőt. De a másikat igen. Nico volt.
- Hát te? Mit keresel itt? Mindjárt jön a pletyka, hogy hozzánk szerződsz –tök jó kedvem lett, amint megláttam.
- Muszáj. Gondoltam zaklatlak még 1 kicsit az este miatt.- eddig még észre sem vettem, hogy ugyanolyan kék szeme van mint Kiminek.
- Még mindig nem tudom és ezt most nem azért mondom, hogy elkezdj könyörögni.
- Pedig az lett volna a következő. –nagy mosoly mindkettőnktől –de ok, vettem. És mi jót fogsz most csinálni?
- Véleményem szerint maradt még a még bőven a délelőtti papírhegyekből. Azokat még átfutom.
- Ezek szerint ne vigyelek vissza?
- Kösz, de nem.
- Akkor jó gondolkodást. Szia - Ááá, behalok, kaptam 2 puszit. Nem értem miért örülök ennek, de mindegy.
- Hol is tartottunk? –fordultam vissza Ramihoz. Totál elvesztettem a fonalat, hogy miről beszéltünk.
- Kérdezhetek valamit?
- Persze.
- Oké. Hogy is fogalmazzak? Köztetek van valami?
- Dehogy, mi lenne?
- Oké, ne legyél ideges. Vedd úgy, hogy meg sem szólaltam.
Fogtam magam és visszamentem a papírok közé. Jól sejtettem, 1 darabig lesz még mit csinálnom. Mikor legközelebb ránéztem az órára 6 óra volt. Nem is, 6:15 van. Ennyi elég volt, indulás a hotelbe. De most tényleg nem tudom mi legyen. Elmenjek a buliba vagy ne? Nem akarom egész este azt nézni, hogy egész este egymást nyalják azok ketten. De ha nem megyek, akkor Raikkonen meg azt fogja hinni, azért nem mentem mert zavar. Ami igaz is, de azért ne szerezzek már neki örömöt. Tehát, el kell mennem.


A 2 Raikkonen már 2 órája visszaért a hotelbe. A kisebbik túl volt jó pár interjún.
- Héj, bátyó. Mi van veled? –kérdezte Kimi, miközben próbálta szárazra törölni a haját.
- Semmi.
- Ja, meg se szólaltál amióta visszajöttünk.
- Nem tetszik Faith.
- Ó, nem mondod?! Te aztán változékony vagy. Tegnap még védted, most
- Nem. Nem az. Ahogy Nicora néz. Ha nem békülsz ki vele gyorsan, akkor buktad. Vagy csinálsz valamit még ma vagy ennek annyi.
- Elárulok neked 1 titkot: bármit is csinál, csak azért csinálja, hogy féltékeny legyek, de azt aztán várhatja. Felőlem kikezdhet mindenkivel.
- Én nem hiszem. Te nem láttad őket délután. Egyfolytában mosolygott és tök elpirult amikor rákérdeztem.
- Annál jobb, legalább békén hagy. Foglaltál már szobát magadnak Silverstone-ban –váltott témát.
- Nem. Holnap anyuékhoz repülök.
- Hogy mi? Azt hittem azért jöttél, hogy együtt töltsünk kis időt, mielőtt még te is megint versenyeznél.
- Igen, de muszáj pár napra hazamennem. Anya össze akar hozni valami aranyos lánnyal, meg azt sem tudja mi van most veled. Mert ugye te nem mondtál neki semmit.
- Fogtam. De azért jössz most a buliba, nem?
- Ki nem hagynám –már ő is vidámabb lett.
- Te, hogy én mit kaptam még a futam előtt azért a karkötőért Christől! Úgy beszélt, mintha évek óta tartó hosszú kapcsolatban lennénk. Addig volt nagyszája, amíg meg nem említettem, hogy nem kötelező velem lennie. Erre tök visszafogta magát. H*ülye liba.
Rami csak csóválta a fejét, de nem szólt semmit.


Mire megfürödtem már 8 óra volt. Felhívtam Zsanit és megbeszéltük, hogy együtt megyünk. Tök rendes, csak miattam megy később, pont indultak volna mikor rácsörögtem. Igy ő megvár engem, a többiek meg előrementek.
- Szió. Bújj be –mondtam neki – Na? Milyen ez igy?
1 tök egyszerű fekete farmer volt rajtam 1 fehér pántos felsővel.
- Jó –rajta is fekete nadrág volt ugyanolyan színű nyakba akasztós felsővel.
- Ennyi? Akkor ez igy nem jó. Melyik legyen? –előkotortam 1 rózsaszín kicsit átlátszó toppot meg1 ezüst szintén nyakba akasztósat.
- Hát, az attól függ.
- Mitől? –komolyan, könnyű neki, mindenben jól néz ki.
- Mindkettő kicsit szexi, de az ezüst kicsit jobban.
- Okés, köszi. Csak átveszem. Pillanat és mehetünk.
- Mi van veled? Csak nem kibékültetek Kimivel?
- Kimivel?
- Aha. Tudod, magas, szőke.
- Ja, nem.
- Akkor kinek akarsz tetszeni?
- Senkinek. Magamnak. Te Christian miatt vagy totál csini, én meg magam miatt szeretnék kinézni valahogy. Nem kell túlragozni. –néztem meg a végeredményt a tükörben.
- Aha.
- Mit aha? –általában akkor aház, ha valami nem tetszik neki, valami baja van vagy besértődik.
- Még véletlenül sincs semmi köze máshoz ugye?
- Nem tudom mire célzol.
- Lássuk csak, kire is? Á, megvan. Talán Nicora?
- Nem. Dehogy. Indulnunk kéne, nem?
Taxival mentünk, igy a legegyszerűbb, Chris úgyis visszahoz. Hamar bejutottunk, elég volt ide is a belépőkártyám. Chriséket sikerült is 2 perc alatt megtalálnunk. Zsaniék tök jól egymáshoz öltöztek: Klienen fehér gatya volt fekete felsővel. Nicón is szintén fehér csak kék felsővel. Mindannyian passzolunk egymáshoz.
- Örülök, hogy rávetted magad –mondta Nico- meglátod, nem bánod meg.
- Remélem is –oké, most már le kéne venni róla a szemem.
- Hello Nic –jött oda hozzánk 1 szőke csaj. –de jó, hogy megint találkoztunk.
De ismerős valahonnan.
- Marie, én is örülök De Faith-szel épp táncolni indultunk ugye?
- Aha –mentünk is. Pont lassú szám ment –Most mesélj! Mióta menekülsz előle?
- Vagy 1hete. Ő Williams egyik unokahúga. Nem akarom megbántani, de egyáltalán nem érdekel. DE bármit is csinálok nem veszi a lapot. Hacsak –csillant meg a szeme.
- Hacsak? –kérdeztem vissza?
- Nem akarsz segíteni?
- Én?
- Te. Eljátszhatnád, hogy a barátnőm vagy. Persze csak ma este.