|
11. rész
2007.08.20. 08:03
Másnap reggel persze megbabonázva keltem fel...
Másnap reggel persze megbabonázva keltem fel, egyszerűen nem ment ki a fejemből az a csók. Bármennyire elakartam terelni a gondolataimat, mindig visszatértek hozzám. Ez történt bent a színházban is, ahol teljesen elmerengtem, nem nehéz kitalálni min, illetve kin. Laura!Huhu!Itt vagy?-kérdezte Zoli Mi?!Én?!Ja, persze!Csak gondolkoztam-feleltem zavarodottan Aha, azt látom. Hol jár az eszed, hm? Otthon-füllentettem Zoli furán rám nézett, majd próbáltunk egész délelőtt. A délután szabad volt, így elmentem kicsit sétálni a Duna-partra, gondoltam kiszellőztetem a fejeme, rám fér. Ahogy néztem a lssan folydogáló vizet, Kimi arcát láttam magam előtt, ahogy rám nézett, mielőtt megcsókolt. Végig futott rajtam a hideg. Ideje felébredni, kislány-mondta egy belső hang Ne álmodozz, hogy te és ő? Ugyanmár!Két külön világ! Tudom, a fenébe is.-mondtam hangosan, mire egy-két járókelő jól végig is nézett rajtam. A gondolatok kavarogtak a fejemben és lassan csomókká alakultak, amit nem sikerül kigoboznom. Amint ezen töprengtem haza felé is, egy ismerős hang szólított meg:Szia!-hátra fordultam, de nem hittem a szememnek. ....Szia!Te még itt vagy? Miért?Hol kellene lennem? Otthon, a feleségeddel. Londonig nem jutott el a hír? Decemberben elváltunk. Sajnálom-mondtam, de belül fura érzés töltött el Ne sajnáld, az idegeire mentünk egymásnak. Nem szerettük már egymást. Ezt nem hiszem el!-olyan cuki ez a pasi, na de uralkodjak magamon. Értem. Ne haragudj, de mennem kell. Van még egy kis dolgom otthon. Elvihetlek?-kérdezte Ráakartam vágni, hogy nem, ehelyett azonbam bólógattam egyet. Helyes, itt parkolok a közelben. Tényleg a közelben parkolt, én meg beszálltam mellé. 10 perc alatt hazaértünk, de valahogy nem volt kedvem elengedni, most nem. Feljössz?-kérdeztem, de úristen mit csinálok? Szívesen Felmentünk, ledobtam a cuccomat, majd leültettem. Hozhatok valamit inni?Van cola, narancs... Cola jó lesz, köszi. Azonnal hozom. Nemsokára megjelentem egy üveg colával és két pohárral a kezemben, de sajnos túl felráztam a colát, és amikor kibontottam szanaszét fröcsögött. A fenébe!-szitkózodtam Ne haragudj, hozok papírtörlőt, letörlöm az arcodat-hadartam a nevető Kiminek, kirohantam a konyhába, majd vissza a szobába. Várj-ültem le elé, s elkezdtem törölgetni az arcát, ekkor belém hasított egy érzés...........
| |