|
16. rész
2007.10.15. 05:41
Mikor elcsendesedett minden...
Mikor elcsendesedett minden, végre kitudtunk menni egy kicsit a levegőre. "Nagyon sajnálom, ami történt, ez az én hibám, mert magammal hoztalak"-mondta, miközben egymás derekát fogva sétáltunk a most már csendes Paddock-on. "Ugyan már, ne mond ezt. Nem kényszerítettél fegyverrel arra, hogy veled jöjjek, magamtól jöttem." "Szóval, akkor nem haragszol, hogy kiderült a kapcsolatunk?" "Nem, mert az-az igazság, hogy számítottam erre. A Vilivel való összejövetelem, majd szakításom elég nagy port kavart, főleg Angliában, de úgy tudom mindenhol. Jó lett volna titkolni, de ez van. És akkor még nem tudjuk, mit szóltak hozzánk Magyarországon..." "Nem, tényleg nem, de imádom benned, hogy őszinte vagy hozzám, és elmondtad, hogy számítottál erre. Legalább nincs akkora bűntudatom." "Egyáltalán ne legyen bűntudatod, felesleges. Előbb-utóbb el kellett volna mondanunk, ha nem akarunk bújkálni örökké, na jó, nem pont így gondoltam, de az élet ilyen." "Fantasztikus csaj vagy Laura, muszáj megcsókolnom" -ha muszáj, akkor muszáj, nem ellenkeztem. Kimi hihetetlenül jól csókolt, szóval egyáltalán nem bántam, hogy így alakult. "Áááá, a gerlepár"-mondta valaki hátulról, majd felnéztünk, és Alonso volt az, széles vigyorral az arcán. "Ejnye Kimi, be se mutatsz a hölgynek, nem szép dolog ám"-kérte számon Fernando a páromat. "De, természetesen. Laura, ő itt Fernando, Fernando, ő itt Laura" "Nagyon örülök"-nyújtottam a kezemet. "Részemről a szerencse"-fogott velem kezet Fernando "Ne haragudj, de mennünk kell"- szólalt meg Kimi "Semmi gond, menjetek csak. Majd még találkozunk" "Bizonyára"-mondtam, s elindultunk vissza a csapathoz. "Annyira nem szeretem, amikor Alonso ilyen tenyérbe mászó"-zsörtőlödött aranyosan "Egyszerűen kedvem lenne bemosni neki egyet" "Ugyan már, csak játszotta az eszét, ne törődj vele" "Milyen jó, hogy te mindig megnyugtatsz"-mosolygott rám azzal az édes mosolyával, amitől kezdtem elolvadni., mint általában mindig, amikor mosolyog. "Egyébként jól érzed velem magadat?" "Remekül"-feleltem "Akkor bizonyítsd be"-kacsintott "Itt és most?"-flörtöltem "Igen, itt és most"-hangzott a határozott, ellentmondást nem türő válasza. "Hát jó, te akartad.."-csókoltam meg hevesen, mire ő is heves csókkal válaszolt. "Elég bizonyíték?" "Aaaa..."-rázta a fejét "Tovább"-kacérkodott "Rendben"- értek össze az ajkaink.....
| |