|
52. rész
2008.06.30. 08:38
Mi a baj?-kérdezte Kimi, amikor beléptem a lakásba. Semmi, csak fáradt vagyok-válaszoltam, mégse mondhatom el neki a dolgokat. Értem, mit szólnál egy kis masszázshoz?-lépett mögém, és elkezdte masszírozni a hátamat. Remek ötlet, csak előbb lepakolok-adtam neki egy puszit. Majd lepakoltam és engedtem a csábításnak, vagyis annak, hogy megmasszírozzon. Jól esik? Nagyon, ne hagyd abba kérlek-mondtam épp akkor, amikor megszólalt a mobilom. Ki a fene lehet?-nyúltam el érte, ismeretlen számot írt ki. Igen?-vettem fel Jó napot kívánok, a Story magazin egyik munkatársa vagyok, és szeretnék feltenni egy pár kérdést, ha lehetne a magánéletéről…. Nem, nem lehet. A magánéletem az tabu téma, a színházról beszélek szívesen, de nagyon kérem, hogy hagyják békén a magánéletemet. De tényleg, csak pár kérdés lenne.. Akkor sem, nem és kész. És, ha most nem haragszik, épp más dolgom van, szóval viszonthallásra!-tettem le a telefont kissé idegesen. Ki volt az?-tudakolta Kimi, gondolom látta rajtam, hogy felhúztam magam. Egy bulvárlap munkatársa, minden áron nyilatkozatot akart kicsikarni kettőnkről. Ez nem meglepő. Mi van?-ültem fel
Csak az, hogy mindketten ismert személyek vagyunk, persze, hogy infókat akarnak. Felőlem akarhatnak… Laura, ez nem ilyen egyszerű. Egyszer sajnos muszáj lesz kiállnunk és elmondanunk a dolgokat, addig úgysem lesz nyugtunk-nem akartam hinni a füleimnek, hogy ezt ő mondja. Én biztos nem fogok, ez a mi dolgunk, nem a médiáé. Szóval nem mersz igazából felvállalni?-kérdezte MI?!Én nem ezt mondtam, meghibbantál?! Nem, egyszerűen nem értelek. Szeretjük egymást, miért nem lehet ezt elmondani a világnak? Mert nem és kész. Egyszer már megjártam… Szóval innen fúj a szél. Szégyelled, hogy egy elvált férfit szeretsz? Miért forgatod ki a szavaimat, hm?!- akadtam ki Ha nem vállalnálak fel, akkor elkísértelek volna a versenyekre? Nem tudom, az az igazság. Nem tudom mit higgyek rólad-kiabált most már ő is. Ez jó, még te kételkedsz bennem?!Megáll az eszem!Azok után, hogy?!-vágtam földhöz az asztalon lévő poharat, ami ripityára tört. Azt hiszem nagyon felhúztam magamat, elkezdtem zokogni. Ne haragudj, nem akartalak megbántani-ölelt át Kimi és puszilgatott, azt hiszem megbánta az előbbit. Simogatta a hátamat, puszilgatott, amikor is belépett Gyuri, csakhogy nem egyedül…
| |