Jesszus Kimi!Elaludtunk!-pattantam ki az ágyból, amikor is ránéztem az órára és reggel fél 9-et mutatott.  Hagyj aludni, még délután van..-húzta a fejére a paplant.  Tévedsz, reggel van-húztam le róla a takarót, mire kómásan rám nézett:Hova készülsz?   Szerinted?   Ne izgulj már, ismernek a szüleim, a rendőrséggel nem kerestetnek még. Inkább gyere vissza mellém-nyúlt a karomért, és magára húzott gyengéden.  Értem, de ez baromi kínos nekem-szálltam le róla   Miért is?   Hát mert, mégiscsak a szüleid és….  És?Ne izgulj, nem fognak kiselőadást tartani. Már rég leszoktak arról, hogy beleszóljanak az életembe, elvégre felnőtt ember vagyok már.   Igen, de…  Ne akadékoskodj már szívem, azzal töltöm az éjszakáimat akivel akarom, most történetesen veled… Hogy-hogy most?!Már ne is haragudj, de nem osztozkodom rajtad, főleg, ha tényleg összeházasodunk…  Mi az, hogy tényleg?Kételkedsz benne, hogy oltár elé állunk?   Nem, vagyis…  Nem viccből kértem meg a kezed, hanem teljesen komolyan. Nem bizonyítottam be ezt az éjszaka?-nézett rám  De, bebizonyítottad-bólintottam  Na azért…   -puszilt meg  Ha annyira akarod mehetünk, csak összekapom magam-kelt fel Rendben.  Hál’istennek hamar elkészült, így gyorsan elindultunk és haza értünk. Megpróbáltunk belopózni a házba  Tiszta a levegő-suttogta Kimi, majd halkan elhaladtunk a konyha előtt… Á!A jó madarak!-összerándultam, amikor meghallottam Rami hangját  Neked is jó reggelt Rami, illetve mindenkinek-mondta amikor beléptünk a konyhába, ahol már javában reggelizett a vőlegényem családja. Kapásból zavarba jöttem, ahogy mosolyogtak ránk, tisztára, mint akik velünk töltötték volna az éjszakát, ami mondjuk csodálatos volt. Kínos csend következett. Nem vagytok éhesek?-kérdezte Matti, oldva a légkört De, nagyon is-ült le Kimi az asztalhoz, így én is helyet foglaltam, de csodálkozásunkra ekkor Paula elhúzta a kisebbik fia orra elől a kiflit:Na, anyu, ezt most miért?!-adott hangot a felháborodásának  Azért kisfiam, mert nem vagy őszinte a szüleidhez…  Most ezt miért mondod?   Tudod te azt nagyon jól….  Ja, hogy azon vagy kiakadva, hogy eltűntünk Laurával délután?Ne csináld már…  Egyáltalán nem erről beszélek, fiam…-nézett szigorúan rá Hanem?-érdeklődött  Mondjuk, hogy miért tartod a volt feleségeddel a kapcsolatot, akit állítólag utálsz?-erre a mondatra mindenki felkapta a fejét, és kérdőn meredtünk Kimire, aki elkezdett vörösödni. Honnan veszed, hogy tartom a kapcsolatot vele?   Mondjuk onnan, hogy bent ül a nappalinkba, téged várva-na ez már erős, hogy mi van?Kihúztam a kezemet,a  párom kezéből.  Mi van?!-állt fel  Az, hogy bent ül. Állítólag fontos, az ügy..  –ezt már meg se hallotta, mivel beviharzott a szobába, én pedig szóhoz sem jutva néztem ki a fejemből…