Hé, Nelson!-kiabált rá Kimi a folyosón éppen haladó srácra  Tessék!-fordult meg  Mit mondtál Laurának?!   Én?!-csodálkozott Mit mondtam volna?!Semmit….   Na persze, én meg szőke jegesmedve vagyok!-kapta el a pólója nyakát Nelsinhónak  Figyelj Kimi, ha nem hiszed, hát nem hiszed, nem az én bajom. Segítettem neki és ennyi, nincs tovább.-szabadult ki Akkor mégis miért üvöltözött velem?!   Mit tudom én, talán mert te is üvöltöztél-tárta szét a karját, majd ott hagyta.  Mire Kimi észbe kapott, már el is tűnt. Mindeközben én csak bámultam ki az ablakon, teljesen elméláztam. Nem tudom mi bajom van, vagyis tudom; Jenni telefonja. Az után gőzöltünk be mindketten. Az a nő… De mit akarhat már megint Kimitől? Ezt ki kell derítenem valahogyan, de előtte nem ártana kibékülnöm Kimivel. Megyek is, és megkeresem, az lesz a legjobb-indultam ki a szálloda kertjébe, ahol kint telefonált éppen, miközben egy kavicsot rugdosott. Beálltam egy fa mögé, hátha értek valamit, de már megint finnül beszélt, de most is Jennivel? Jajj, basszus, mindjárt megőrülök. És letette, de nem ideges; annyira. Hirtelen ötlettől vezérelve előléptem a fa mögül és befogtam a szemét hátulról, szegény összerándult rendesen. Ki az?   Válasz helyett inkább megpusziltam a nyakát, amiből egyből rájött:Laura!  Ki más?-engedtem el a szemeit, így megtudott fordulni és megcsókolt. Haragszol még?-kérdezte két csók között Nem, kicsit túl hisztis voltam-nyugtattam meg  Akkor szent a béke?   Ennél szentebb már nem is lehetne-fogtam meg a kezét, majd vidáman besétáltunk a hotelba, ahol mindenki ránk csodálkozott. Nagy szemeket meresztettek, főleg a portás, aki oda adta a kulcsokat, de Kimi az enyémet vissza akarta adni. Azt hiszem erre nem lesz szükségünk-nyújtotta, de én visszarántottam a kezét.  Mondd, mégis mit csinálsz?!  Vissza adom a kulcsot, gondoltam együtt alszunk… Attól, hogy kibékültünk, nem kell mindjárt sze...- a nagy hallgató közönségre való tekintettel visszaszívtam a mondatomat, és inkább felmentem a szobámba.  Jaj kicsim, ne már, ne duzzogj-jött utánam, amit bevallom még élveztem is egy kicsit, így nem szóltam semmit. Muszáj ezt?   Igen, muszáj-feleltem  De miért?-ölelt át, miközben elkezdett puszilgatni, nem sokon múlott, hogy nem omlottam a karjaiba, de eltoltam magamtól.  Most meg mi a baj?!   Semmi….  Akkor meg?Mért utasítasz el magadtól?Nem jó amit csinálok?   De jó, csak nem tudok úgy tenni, mintha minden rendben lenne…  De hát rendben van minden….   Tévedsz, nincs rendben.   Micsoda nincs rendben?   Az, hogy a volt feleséged állandóan feltűnik az életünkben. Legyetek jóban, nem azt mondom, de nem tudom elképzelni, hogy mit akarhat tőled már megint….  Semmit, csak eszébe jutottam…  Aha, két héten belül másodszorra. Csak azt ne mondd, hogy boldog új évet akart kívánni, mert akkor kiugrok az ablakon…  Pedig…   Na jó Kimi, szerintem amíg nem vagy hajlandón elmondani, hogy miért keres téged folyton, addig hanyagoljuk az egy ágyban való alvást…  De kicsim!   Most menj készülődni, én is azt teszem.  Figyelj, megértelek, hogy zavar Jenni, de hidd el, hogy már régen nem érdekel, csak te…   Igen, azért nem vagy képes elárulni, hogy mivel húzott fel.   De nem fontos…  De az, mert ideges lettél tőle. Azt hittem megbízol bennem, de úgy látom nem. Bizalom nélkül meg, mit ér egy kapcsolat?   Ez most mit jelent?   Azt, hogy a partira még elmegyek veled, de hogy utána mi lesz még fogalmam nincs, gondolkoznom kell…  Láttam rajta, hogy akart még valamit mondani, de inkább megfordult és kiment, jól becsapva az ajtómat….