|
109. rész
2009.08.10. 11:29
Erre nem tudok mit mondani...
Erre nem tudok mit mondani, mert talán nem is lehet. Ezek után kérdés, hogy együtt tudunk e úgy dolgozni, mint eddig… Nekem eddig is ment, rajtad múlik…. Tudom, de azért most jól feladtad nekem a leckét. Nagyon szeretlek téged, mint barátot és nem akarlak elveszíteni, de én Kimihez tartozom… Tudom-hajtotta le a fejét Szóval lehet, hogy jobb lenne, ha nem játszanánk együtt- de nem, hisz imádok vele párban lenni Lehet-jajj könyörgöm ne nézz rám így Szóval én most azt hiszem megyek gondolkodni, van miről… Várj-szólt rám Megölelhetlek, mint barátot?-hát ez nem biztos, hogy a világ legjobb ötlete Igen-mentem oda hozzá, mire ő átölelt, de csak nem engedett, felnéztem rá, mire elkezdett puszilgatni Neee-próbáltam szabadulni a karjaiból, de nem ment, lebénultam Elkezdte kigombolni a blúzomat, én pedig képtelen voltam nemet mondani neki Felemelt és bevitt a hálóba, ahol ráfektettet óvatosan az ágyára, miközben megcsókolt. A kezével közben lehámozta rólam a nadrágomat, amikor kopogást hallottunk. Villámgyorsan ellöktem magamtól, mire ő is észbe kapott, és elindult ajtót nyitni, de előtte magára húzott egy köpenyt és bedobta a szobába a blúzomat Megyek már-kiabálta Á, szia, zavarok?-hallottam Árpi hangját Nem, éppen zuhanyoztam… Az jó, én csak Laurát keresem, azt mondta mielőtt jönne vacsizni beugrik hozzád. Hát lehet, hogy volt itt, de nem hallottam, ugyanis mint mondtam fürödtem… Aha, akkor biztos elkerültük egymást, köszi… Nincs mit-már épp csukta volna vissza az ajtót Nem tartasz mégis velünk? Nem, köszi, már rendeltem fel kaját… Ahogy gondolod….. Jó étvágyat! Kössz, hello! Hú, ez meleg volt-jött vissza a szobába, amikorra én már felöltöztem Igen,az volt.És hülyeséget csináltunk majdnem, ha nem haragszol most megyek….. Nem, persze, és ne haragudj, soha többet nem fordul elő…. Én is hibás vagyok, de hagyjuk, felejtsük el ezt az egészet, Kimi menyasszonya vagyok, őt szeretem. A jövőben csak annyit beszéljünk és találkozzunk amennyit szükséges, semmivel sem többet….-jelentettem ki, majd kimentem a szobából, át az enyémbe. Úgy döntöttem nem megyek le vacsorázni, majd azt mondom elaludtam, vagy mit tudom én, nincs kedvem senkihez. Bementem a szobámba és letusoltam, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve felhívtam Kimit. Szia Kimi!Szeretném elmondani, hogy sajnálom, hogy veszekedtem veled, de én is nagyon kiborultam…. Szia kicsim!Semmi baj, én is túl lőttem a célon, nem kellett volna akaratoskodnom…. Hát tényleg nem, de már mindegy, hagyjuk. Szeretlek! Én is szeretlek szívem! Nagyon hiányzol Kimi, nagyon nagyon…… Te is nekem kicsim, alig várom már, hogy magamhoz ölelhesselek, hogy megcsókolhassalak…. Én is…-csuklott el a hangom, elkezdtek folyni a könnyeim. Pár nap és újra együtt leszünk….. Tudom-még jobban potyognak a könnyeim, abba kellene hagynom, de nem tudom. Szívem mi a baj?-hupsz, lebuktam. Semmi, csak valami belement a szemembe-de gyenge kifogás Biztos?-hallom a gyanakvást a hangjában Persze, mért mire gondoltál?-milyen dög vagyok, még a hülyét is játszom. Semmire, nem fontos. Illetve biztos, hogy nem sírsz?-hogy aggódik Igen, nincs okom sírni, hisz beszélek a szerelmemmel-ez így van, abba hagyom Rendben, elhiszem…-de akkor mért van kételkedés a hangjában?Na mindegy, abbahagytam a sírást. Még fél óráig beszéltünk, majd elnyomott az álom…
| |