Bár a teszteken nem volta, Michael mindennap hívott telefonon, hogy, hogy állnak a dolgokkal. Minden rendben volt, de mikor megérkeztünk Barcelonaba, már nagyon várt és egy Fia-s nyomtatvány volt nála.

- Jó, hogy itt vagytok, ezt Bernie küldi, valami hivatalos vacak. – azzal átadta a 4 oldalas nyomtatványt, száraz, technikai szöveg. Belefáradtam mire elolvastam

- Állati fasza, hogy ilyen időben értesítenek. – már megint felhúztam magam

- Valami baj van?

- Az van, a FIA bejelentette, hogy az európai nagydíjakon, be kell tartani az új Eu-s szabályokat, miszerint a benzin bioetanol tartalma legalább 12% kell, hogy legyen.

- Az baj? – emberek ti egyáltalán minek vagytok itt.

- Végül is csak a motor gyújtásszögét kel átállítani.

- Akkor az nem is olyan nagy gond .- hol lenne csak akkor minek teszteltetek 3 napot, minden eredményt sutba lehet vágni. Kíváncsi vagyok, hogy a többi csapat mikor kapta meg ezt az értesítést.

- Nem csak dühít, hogy ilyen időben értesítettek bennünket. Elegem van ebből  a pasiból. – Minden szép és jó, csak már kezdem kicsit unni ezt az életet. Nomád életmód már túl sok nekem. Persze ez a szálloda is nagyon kis tuti, látni a tengert meg minden, de 5 naponta bepakolni majd kipakolni, szörnyű. Pénteken szabadedzés, mindenki 1000-el hajtott, hogy megcsináljuk a beállításokat, a nap végi összegzésből megállapítható, volt hogy a kocsi jó, csak Kiminek van valami baja. Csak azt nem tudtuk, hogy mi, visszamentünk a szállodába, és ott megláttam az egyik újság címlapját. Akkor már tudtam mi baja.

- Beszélnünk kell. – haver nincs kedvem veszekedni

- Jó hallgatlak.

- Szeretsz? – hát ez meg egy milyen hülye kérdés.

- Igen. – válaszoltam egyszerűen

- És akkor erről mikor akartál beszélni? – és hozzám vágott egy újságot, meg sem merem nézni, mi van benne. – Mi van közted és Robo közt?

- Semmi. Sosem szerettem Robot úgy, mint téged, vagy mint Stefant. – bazz Stefant nem kellett volna belekeverni a dologba. De hát mit lehet tenni, ez kicsúszott. – Kérlek, ne csinálj jelenetet. – próbáltam megölelni, de ellökött magától.

- Nem izgat, mit mondasz én, sem vagyok hülye. – ingerült a szentem, de még mennyire, úgy vágta hozzá a telefonját az asztalon lévő vázához, hogy az apró darabokra tört. – a picsába még ez is.

- Biztos vagy abban, hogy nem vagy az?- na szép féltékeny a drága, de a halál fog neki magyarázkodni, forrjon a saját levében. – Nem mondok semmit, nem tartozom neked magyarázattal. Majd holnap a pályán találkozunk, és ne igyál, mert attól még hülyébb leszel. – faszán bebasztam az ajtót, és leesett a tükör.

- Hülye picsa. -  Kimi vedd már észre magad, de mi a frászért ölelgeti azt a pasit. Mert az élete része volt, ja és csak mellesleg miattad, kereste meg. Na szép én meg vágjak hozzá jó pofát, hogy a csajomat ölelgeti.

Valahol le kell higgadnom, mert nem lesz jó vége, nagyon kiborulok. Na mindegy szunyóka, holnap meg át kell nézni Kimi kocsiját. Korán ébredtem, felöltöztem, és lementem a garázsba.

A lift ajtaja kinyílt-1-

Kiléptem rajta-2-

Körül néztem-3-

Bezáródott az ajtó-4-

Megtaláltam Kimi kocsoját-5-

Elindultam felé-6-

Csörög a mobilom-7-

Előkotortam a táskámból-8-

Nincs szám-9-

Felvettem-10- BUMM

És felrobbant az autó, a levegőbe emelkedett felrobbant, széthasadt, ha nem lennék ennyire közel, azt mondanám, hogy gyönyörű látvány. Fasza király egy alumínium darab belefúródott az oldalamba, nagyon fáj, már elég rendesen vérzik. De jó lenne, ha egy versenyhétvégét kibírnák sérülés nélkül. Várjunk csak mi az hogy senki sem vette észre, hogy idelent valami felrobbant. Jó lenne valakit értesíteni, de kit Kimit nem hívhatom, mi most lekvárban vagyunk, Michael nagyon ideges lenne. De Felipe, igen őt fogom felívni. Ez alatt Kimi is felébredt. Barbi nincs sehol, de nem is aludt itt. Hol a francban lehet, meg kell vele beszélnem a tegnap estét. Kopognak Kimi kinyitotta az ajtót, és Felipe állt ott.

- Gyere be.

- Szarul festesz haver.

- Tegnap összevesztünk

- Féltékeny voltál?

- Az.

- Kimi nem akarok beleszólni, de szerintem, meg kellene bíznod Barbarában

- Tudom, már rájöttem, hogy hülye voltam.

- Az. – csörög a mobilja- Bocs Barbi az – majd felvette a telefont. – Halló- szólt bele, Lipe Kimi meg izgatottam figyelt

- Szia Lipe, Barbi vagyok. Arról van szó, hogy Kimi kocsija felrobbant, és hát itt vagyok lent a garázsban és nem nagyon tudok mozdulni, belefúródott egy alumínium darabka az oldalamba és nagyon vérzik, jó lenne ha hívnál mentőt és lejönnél.

- Pill és ott vagyok. – azzal letette

- Valami baj van? – kérdezte Kimi

- Van de, gyere velem. – azzal egyenesen a pincébe vették az irányt.

- Kicsim, már itt vagyunk. Minden rendben lesz Hogy vagy?

- Én jól, csak a kocsi lett totál káros

- Az most nem számít egyedül csak te, számítasz. – ó de édes, de akkor sem kellene itt lennie.

- Már hívtam a mentőket is és a rendőröket is. – mondta Felipe

- Oké. –a mentő hamar megérkeztek

- Hát ezt jól bekapta. – azt meghiszem, fogta a kiálló részt és cseppet sem óvatosan, kihúzta, hogy finoman fejezem ki magam kurvára fájt, és az volta csúcs, ahogy kihúzta oltárian ömlött belőle a vér.

- Van egy aprócska gondom, nem alszik meg a vérem. – hopp megint sikeresen elájultam. Megint egy szuper hétvége, megint a kórházban kötöttem ki, csak most a változatosság kedvéért már szombat reggel. Mikor felébredtem örömmel láttam, hogy mindenki itt van aki számít.

- Király, ha már ilyen szépen összegyűltünk akár pezsgőt is bonthatnánk- próbáltam mosolyogni, de nagyon fájt az oldalam.

- Jó, hogy itt vagy. – Mondta Michael, na király, hogy a kórházban.

- Fiúk milyen nap van ma?

- Vasárnap.

- Akkor az edzésről, meg a versenyről is lemaradtam?

- Nem volt semmi extra, egyikünk sem lett dobogós. – mondta Lipe, Kimi meg megint csak bámul a semmibe, olyan kis bamba.

- Biztos azért mert, nem voltál ott velünk, a csapattal. – mondta Jean. – technika sem úgy működött.

- A zsaruk mit mondtak?

- Az én kocsimban volt a bomba. –na végre, hogy megszólalt, de nem nézett rám

- Mi Semtex?

- Igen.

- Mennyi? 10 gramm?

- Annyi.

- És a lifthez volt kapcsolva az időzítő?

- Igen, ha most a kedven firkászod lennék, azt mondanám, hogy a te kezed van a dologban. – mondta Kimi, és még mindig nem néz rám. Remélem, ezt nem gondolja komolyan

- Ha az lennél, már rég nem élnél. Mikor együnk Isztambulba?

- Május 7.-én, de szerintem nyugodtan kihagyhatod ezt a versenyt.

- Ti komolyan gondoljátok, hogy ezek után otthon maradok?

- Nyugi ők csak jó akadnak. –szólt rám Kimi, mert megint kezdek kiborulni .- És a doki azt mondta, hogy nem erőltetheted meg magad.

- Ne aggódjatok már ennyire, tudok magamra vigyázni.

- Mi most hagyunk felöltözni. –mondta Schumi

- Oké, akkor odakint találkozunk.

- Ja és lesz egy sajtótájékoztató

- Akkor mondjátok, hogy meghaltam és sajnos nem tudok részt venni. –mondtam mosolyogva, de láttam Kimin, hogy nem vevő a humoromra

- Ne mondj ilyeneket- durci a szentem- annyira megijedtem.

- Nem megijedni kell, hanem respektálni a helyzetet és a körülményekhez képest a legkörültekintőbben cselekedni

- Könnyű azt mondani- ingerülten vágta oda nekem

- Nehogyná neked álljon feljebb, szerintem mi éppúgy érintettek vagyunk, mint te – már én is teljesen kiborultam, hisztérikusan kiabálok

- Tudom, hogy az életemet köszönhetem neked, de én nem vagyok ehhez hozzászokva, nekem eddig a legnagyobb életveszély mikor 300zal hajtok a kocsival.

- Emberek nyugodjatok meg, most mindnyájunkra óriási súly nehezedik, de biztos vagyok, abban hogy hamarosan megoldódik.- Michael igazi diplomata, irigylem a hidegvérét, nekem sem értana megnyugodnom.

- Kimi bocsáss meg nekem, kicsit…- bőgök, hoppá már teljesen összetörtem.

- Barbi kérlek, ne haragudj én is nagyon…- de jó, hogy megölelt, de nekem ez nem elég azt akarom, hogy mindig mellette legyen. De még mindig rossz előérzetem van, de nem tudom mi vár még ránk

- Annyira féltem, hogy valami bajod esik.- mondtam Kiminek

- Ahhoz képest, hogy te félsz, mindig veled történik valami

Elkezdet öltözködni, és kezembe került egy felső

- Ezt neked hoztam. –mondta Kimi a pólóra mutatott, Puma kapucnis volt

- Kösz.- olyan piros, kopott színe volt, és olyan jó illata, olyan Kimi illata volt. Bepakoltam a cuccaim a táskába, amit szintén Kimi hozott, majd kivette a kezemből.

- Kitartás és próbáld magad nem felhúzni a firkászokon.- mondta mosolyogva

- Istenem még ez is, hol lesz a sajtótájékoztató?

- A szálloda konferencia termében, két óra múlva

- Oké addig kajálhatnánk valamit.

- Benn vagyok. – kórházból Felipe kocsijával mentünk a szállodába. Ő vezettet, Michael ült mellette, mi meg Kimivel hátul ültünk. Még mindig elég kába voltam biztos a fájdalomcsillapító miatt. A szállodában egyenesen a vendéglőbe mentünk, én gofrit rendeltem, Kimi meg spagettit

- Olyan jó nézni, ahogy eszel.- de kedves

- Ja, ahogy zabálok- csak úgy öntöttem magamba a kaját- kérsz?

- Persze. –tuti, vágtam egy darabkát, és a villámmal megetettem. Hopp sikeresen összelekvároztam az állát- bocs-, nevettünk mind a ketten,majd az ujjammal letöröltem a lekvárt az álláról, és finoman, reflexből lenyaltam az ujjam. – így még édesebb.

- Nekem te vagy a legédesebb. – megfogta a kezem majd megcsókolta. Néhány néma pillanat után megkérdeztem.

- Mit akarsz csinálni a Forma 1 után?

- Még nem tudom, annyi minden van amit még nem próbáltam, lehet befejezem a sulit

- Ez nem is rossz ötlet, ha kémia korepetációra van szükséged, szólj nyugodtan, szívesen segítek.

- Oké. –nevettet rám- és te mit akarsz csinálná a Forma 1 utám?

- sok gyereket, hibrid autót, zenét, mindent, amit eddig még nem tettem- miért mosolyog, hopp megint sikerült beégetnem magam- lehet, beiratkozom az orvosira, megtanulok finnül, hogy ha a szüleiddel beszélsz, értsem mit mondtok egymásnak. Meg tanulok vívni, meg bonsay fákat nyírni

- Hallod ez rengeteg dolog erre nem lesz időd, miután itt hagytad a Ferrarit.

- Ja és egyszer szeretnék elmenni Kanadába megnézni az olajhomok finomító telepet.

- Cicám, nem paradoxon, hogy szerves techológus vagy és hibrid autót akarsz csinálni.

- De, de ez a szép az életben.

- Mennünk kellene.

- Tudom, de annyira nincs hozzá kedvem

- Kicsi, nyugi itt leszek melletted. – kézen fogva mentünk be a konferencia terembe.

- Félek. – súgtam oda neki halkan. A halállal bármikor szembenézek, de ezektől, a mocskoktól kiráz a hideg, ezek direkt azt élvezik, ha a másik szenved. Kimi sajtósa megnyitotta a banzájt.

- Ez már a hányadik merénylet volt?

- Mérgezés, lövés, bomba. Harmadik. – mondtam

- És a Bahreini éjszaka?

- Erről honnan tud?- jé most én kérdek, annyira meglepődtem.

- Nem árulom el az informátoromat, szóval nem tagadod, hogy a szállodában is megtámadták Kimit

- Nem, péntekről szombatra Kimi szobájába valaki be akart menni, és akkor kaptunk egy kedves, levetet.

- És mit tudsz egy bizonyos kalászméregről?

- Semmit. – lófaszt de erről is honnan a túróból tud

- Igaz, hogy Kimi bátyjával is eltöltöttél egy estét- Kimi vonásai megkeményednek

- Minden embernek vannak szükségletei.

- Azért csináltad, hogy bosszantsd Kimit?

- Nem, azért mert jó volt. – Barbi nyugodj le

- Kimi zavar, hogy Barbara együtt volt bátyáddal?

- Igen. – válaszolta ridegen, lehet, hogy tisztáznom kellene vele a dolgot.

- Nem félsz az újabb támadásoktól?

- Nem Barbi mellettem, van és megvéd.

- De mi van ha nem lesz mindig itt

- De itt lesz és segít. – édes, csörgök, fel kell vennem, Robo az. Itt hagyok mindent és kimegyek. Fel álltam

- Most hova mész? Menekülsz? Nem akarsz válaszolni?

A terem előtt voltam, mikor felvettem a telefo9nt

- Bambi?

- Igen. – mi ez a rémült hang, valami komoly baj lehet

- Elrabolták az ikreket- uram-atyám

- Mikor?

- Ma reggel

- Azonnal indulok, miben segíthetek, mennyi pénz kell

- Nem pénz kell nekik, hanem te.- Bazz, hogy lehet valaki ennyire elvetemült, hogy két ártatlan gyereket elraboljon.

- Indulok, de most Bacelonában vagyok, az első géppel megyek, nyugodj meg. –meg kell néznem mikor megy a következő gép Pozsonyba, ha meg nem megy akkor kocsit kell szereznem. Nincs gép csak holnap reggel, erre nem érek rá.

Mit mondok a többieknek, Kiminek. Istenem olyan nehéz, ha megmondom hova megyek kiborul, és féltékeny lesz. Ha azt is elmondom, hogy az emberrablók engem akarnak akkor, meg nem enged el, pedig ennyivel tartozom Robonak. Április 28.- a van, május 7.-ig bőven végzek, a recepcióshoz mentem.

- Elnézést tudna nekem adni egy papírt és egy tollat

- Persze tessék- azzal átadta, a cuccokat én meg leültem az egyik asztalhoz.

Bocsáss mag drágám, hogy szó nélkül hagytalak itt, de mennem kellett, ígérem, hamar visszajövök. Amíg őriz a szemed, amíg lehunyt szemmel látsz, lehet, elmegyek, de itt leszek, ha a lábnyomomban jársz. Amíg érez a kezed, amíg néha még rám vársz, egy mozdulatban majd újra megtalálsz. Ne feledd szeretlek, és a te szereteted ad nekem erőt, ahhoz, hogy megtegyem amit meg kell tennem.  

                                                     Barbi.

Ez jó lesz.

- Kérem, ezt adja át Kimi Raikkönennek, de csak neki és senki másnak.

- Rendben. – mondta a srác és kapott egy 20-as

- És mondja meg neki, hogy Patassy Barbara küldi, és kellene Felipe Massa kocsija kulcsai.

Rendben- kapott még egy 20ast és mindenki boldog lesz- leszólók a garázsba- király, behuppantam a kocsiba és elindultam, szerintem az összes létező közlekedési szabályt áthágtam. Versenyfurás az idővel. Megérkeztem Modrára már a ház előtt álltam és csengettem. Ildikó nyitott ajtót

- Hogy mersz ide jönni, ez az egész csak miattad, van- hát mondjuk ebben sajnos igaza van

- Ildi nyugi csak segíteni akarok, minden rendben lesz. Megjelent az ajtóban Robo is megölelte az ideges feleségét majd bementünk a házba

- Robo  fiúk még hordják azokat a medálokat amiket tőlem kaptak születésükkor?

- Igen. – nézett rám értetlenül

- Szuper- fogtam a telefonom, és bekapcsoltam a GPS-t, beütöttem a kódot és már villogott is egy halvány pont a képernyőn.- meg vannak, telefonállhatok?

- Persze. – tárcsáztam

- Jó napot Beinhror ezredes, Patassy vagyok

- Igen, már vártam a hívását

- Akkor tud róla, hogy Róbert ikreit elrabolták?

- Igen és ha tudok segíteni, csak szóljon

- Kellene nekem egy infra felvétel észak Ligetfaluról, minél frissebb, és a 2 legjobb embere, aki segít

- Rendben. – letettem, miután megbeszéltük a találka részleteit. Nyomban újra csörgött a telefon. Átadtam Robonak a készüléket

- Halló Róbert Ghiret.

- Nálam vannak a kölkeid.

- Beszélni akarok velük

- Engem nem izgat, hogy te mit akarsz, és jobb lenne, ha te is azzal foglalkoznál, hogy én mit akarok.

 - Hallgatom.

- Na akkor figyelj, holnap este 11-kor az Aupark parkolójában 2 millió eurót 1.-én meg Barbarát a gyerekek helyett, majd még hívlak. – szétkapcsolt

- 2 millió és te kellesz nekik.

- Ugye tudod, hogy ez nem gond, sem a pénz, sem az, hogy engem akarnak.

- De ezt nem kérhetem tőled

- Nem bocsátkozom erkölcsi vitába. Este lemegyek a bázisra, holnap megszerzem a pénzt és elviszem a helyszínre. Majd miután telefonálltak, kiszabadítjuk a fiúkat, ígérem, hogy holnapután reggelre mát itthon lesznek.- Majd megöleltem mindkettőjüket, és távoztam, a kocsiban csörgött a mobilom, de nem vettem fel.