Útközben már jobb kedvem volt egy kicsit, talán Kimi SMS-e dobott fel. Megérkeztem Annáék háza elé és becsengettem.

 - Szia, gyere be. -kiáltott Anna az ablakból én pedig bementem.

- Hello. Egyedül vagy?

- Aham, anyuék elmentek vásárolni, tesóm meg nemtom merre van, mióta hazahoztam.

- Értem.

- Na, gyere menjünk fel a szobámba, mindent hallani akarok.

- Ok. Aszem van egy jó hírem számodra.

- Komoly? És mi?

- Mindent a maga idejében…

- Ok, de akkor mesélj már végre.

- Hát nem volt semmi különös. Illetve majdnem. Szóval az a lényeg, hogy voltunk a Hősök-terén és szakadni kezdett az eső. Erre Kimi ideadta a felsőjét, mert csak póló volt rajtam. Mármint még ezen kívül volt nadrág is, nah, szóval érted. Utána beszálltunk a kocsiba és néztük egymást. Aztán egyre közelebb hajolt. Én meg megszólaltam, hogy elállt az eső.

Ezután elmentünk ebédelni és utána hívtál. Hazavitt és ennyi.

- Hát ezt nem hiszem el. Simán megcsókolt volna.

- Lehet, de még csak 2 napja ismerem és nem akartam egyből beleugrani a dolgokba. Ha akar valami kialakulni kettőnk között, akkor az úgyis jön magától.

- Végülis van benne valami. És mi a jó hír?

- Kimi meghívott egy Forma1-es bulira, ahol ott lesz az összes pilóta.

- Tök szupi, de ebben nekem mi a jó?

- Háát az, hogy ha gondolod, akkor jöhetsz te is. Kimi azt mondta, hogy ha nem akarok egyedül menni, akkor hívjalak téged is.

- Ez komoly???? Áá, aannyira örülök. El sem hiszem.

- Kiminek köszönheted, én el sem akartam menni.

- De miért?

- Hát nemtom. Hogy néz az ki, hogy beállítok oda és senkit nem ismerek?

- Óó nyugi, mellettem nem fogsz unatkozni. És tényleg ott lesz az össze pilóta?? Heikki is?

- Hát valszeg igen.

- Áá, csúcs vagy.

- Kössz. Akkor beszélek Kimivel, hogy megyünk, rendben?

- Ok, de mikor is lesz ez a buli?

- Holnap, szóval reggel vásárlással fogjuk kezdeni a napot.

- Én benne vagyok.

- Reméltem is. Na, akkor én megyek, még beszélnem kell Kimivel is.

- Ne menj már, hívd fel itt. Úgysincs itthon senki csak én.

Attól félek én. Persze ezt csak magamban mondtam, nehogy Anna megsértődjön.

- Ok, akkor felhívom.

Azzal nyúltam a telómért és hívtam Kimit. Kicsörög. Nem tudom, hogy jó ötlet-e. Remélem nem zavarom. Lehet pont dolga van vagy az is lehet, hogy alszik, én pedig felébresztem. Már késő ezen elmélkedni, mert valaki felvette.

- Hello Mia!

- Szia! Honnan tudtad, hogy én vagyok?

- Olyan megérzés volt…amúgy meg kiírta a számod.

- Jah, értem. Szóval beszéltem Annával a buliról.

- És? Jöttök?

- Hát ha áll még az ajánlatod, akkor igen.

- Persze, hogy áll. Akkor holnap este értetek megyek. Este 8 megfelel nálatok?

- Aha.

- Esetleg Heikkit is vigyem?

- Hát Anna biztos örülne neki.

- Ok, akkor még ma beszélek vele.

- Rendben, akkor holnap este várunk titeket.

- Ok, ott leszünk. Szia!

- Szia!

Ezután letettem a telót és Anna faggatni kezdett. Elmeséltem neki, hogy mit mondott Kimi. Heikkiről nem beszéltem, neki, hadd legyen meglepetés.

- És mi volt az az  „Anna biztos örülni fog neki”? -kérdezte Anna.

- Ööö, az semmi…izéé, majd meglátod.

- Mia ne csináld máár… lécci mondd el!

- Jó éjt, szia! Holnap 8-ra gyere le és ne kérdezősködj! -tereltem a témát és elindultam, hogy ne faggasson tovább.

- Ok, szia!

Ez az, ezt megúsztam. Holnap bizti meg lesz lepődve, mikor meglátja a kocsiban Heikkit. De hát ez a célom…biztos nem fogja leharapni a fejem, amiért nem szóltam neki. Így legalább nyugodtan fog aludni ellentétben velem. Már most görcsberándul a gyomrom a gondolattól, h arra gondolok, hogy holnap ilyenkor már a „buliban” leszek Kimivel és az összes F1-es pilótával.

Mire hazaértem, Jess már aludt anya pedig apával telefonált. Odamentem és elkértem a telefont, hogy én is beszélhessek apával. Mondta, hogy egy hónap múlva már itthon lesz. Már alig várom. Kb. egy fél órát beszélhettem vele, aztán visszaadtam a telefont anyának és elmentem fürödni. Egy fél óráig ázhattam a kádban, majd meguntam és elmentem lefeküdni.

Reggel, mikor felébredtem fura fejet vághattam, ugyanis Kimivel álmodtam. A részletekre már nem nagyon emlékszem, de az megmaradt bennem, hogy egy csaj úgymond „rányomult” Kimire én pedig féltékeny lettem. Elkezdtem rohanni, Kimi pedig utánam futott és mikor utolért, a könnyeim záporban hullottak. Kimi aztán letörölte a könnyeimet és megcsókolt.

Fogalmam sincs miért álmodtam Kimiről. Na mindegy, ezen nem fogok rágódni. Kimásztam az ágyból és megreggeliztem. Tök jó, hogy nyári szünet van az egyetemen, így nem kell annyira sokat tanulni. Mondjuk mostanában egyáltalán nem tanultam sokmindent. Anya írt egy cetlit, hogy elment dolgozni Jesst meg elvitte az oviba.

Anna felhívott, hogy milyen ruhát vegyen fel. Mondtam neki, hogy én egy fekete lábszárhoz simulós farmert és egy világoskék felsőt veszek fel, mert Kimi azt mondta, hogy nem kell kiöltözni. Anna is a farmer mellett döntött meg az új felső mellett, amit a Plázában vettünk.

Ismét nem sok kedvem volt tanulni, ezért inkább a rendrakás és a takarítás mellett döntöttem. Lent kezdtem, majd a szobámmal folytattam. Ezután a húgom szobája következett. Elképesztő, hogy mennyi játéka van…és még elképesztőbb, hogy az mind a földön hever. A takarítás után megfőztem a vacsorát, ami elég korai lett, hisz még csak fél 6, de legalább anyának nem kell főznie, mikor hazajön. Kb. 6 órára anya és a húgom itthon is voltak. Jessért általában anya megy értre az oviba munka után. Megvacsoráztunk és én elkezdtem készülődni. Kb. háromnegyed órát áztam a kádban, majd öltözködni kezdtem. A hajamat hátul összefogtam és enyhe sminket raktam magamra. Fél 8 lehetett, mikor Anna megérkezett. Az elkövetkezendő negyed órát beszélgetéssel töltöttük el, mivel nemsokára csengettek. Lementem és Kimi már bent volt a házban. Lefogadom, hogy anya engedte be. Remélem nem mondott neki semmi félreérthető dolgot. Kimi adott két puszit nekem is és Annának is. Ezután elköszöntem anyától, Jesstől nem, mert ő aludt és nem akartam felébreszteni.

Elindultunk a kocsi felé, de úgy látom, nem Kimi fog vezetni, mert nem a kocsi eleje felé vette az irányt. Mondta Annának, hogy üljön előre, mi pedig hátra. Anna értetlenül nézett rám, de mikor beült előre, nagyra nyíltak a szemei. Hátranézett én pedig rámosolyogtam. Gondolom leesett neki, hogy ez lett volna a meglepi. Ahogy figyeltem a visszapillantóból, elég jól elbeszélgetett Heikkivel.

Kimi és köztem szokásunkhoz híven a csend uralkodott, de Kimi megtörte a csendet.

- Jól nézel ki. -mondta Kimi, én meg láthatóan elpirultam.

- Köszi, te is. -mosolyogtam rá. Egy fekete naci volt rajta egy világoskék pólóval.

- Úgy látom összeöltöztünk.

- Hát ezek szerint igen. Pedig tervben volt, hogy nem kék felsőt, hanem fehéret veszek fel. -mondtam Kiminek, hogy oldjam kicsit a feszültséget.

- Szerintem neked a kék is nagyon jól áll. -na tessék, ha így folytatja, hogy minden mondata után zavarba hoz, akkor nem tudom mi lesz velem. Asszem elolvadok a szép szemeitől.

Közben megérkeztünk a helyszínre. Kívül rengeteg ember állt, fotósok hadaival találtuk szembe magunkat. Kimi átölelt és úgy indultunk el befelé. Látom Heikki is hasonlóképpen cselekedett és megölelte Annát. Kicsit meglepődtem az előbbi ölelésén…sőt, nem is kicsit, de azt bevallom, hogy nagyon élveztem. Egy sarokban fogaltunk helyet. Négyen voltunk: Anna, Heikki, Kimi és én. Kimi rendelt valami koktélt mind a négyőnknek, bevallom nem is volt olyan rossz íze. Anna és Heikki egész jól elvoltak, miközben Heikki egész végig Annát ölelte. Én addig jól elnézelődtem, egyszerre még soha nem láttam ennyi F1-es pilótát egy helyen.

Anna szólt, hogy kísérjem ki a mosdóba. Felálltam Kimi mellől és elindultunk a mosdó felé. Minden rendben ment addig, amíg ki nem jöttünk, ugyanis megláttam Alonsot, aki épp felénk tartott.