A Monacoi Nagydíj hétvégéje mindig egy nagyon különleges hétvége. Ez egy nagyon egyedi pálya, ahol az időmérő még fontosabb, és meg kell próbálnunk a lehető legjobban teljesíteni, tanulva a kemény hibákból, amelyeket elkövettünk.
Ferrarisként nem voltam valami szerencsés az elmúlt két monacoi hétvégén, de igazán remélem, hogy véget tudok venni a balszerencsés sorozatnak. Az F60 sokat fejlődött Barcelonában, és egy dobogós helyezés most már nem csak délibáb. Fontos lesz látnunk, hogy a szabadedzések alatt hogy mennek a dolgok, hogy lássuk, tettünk-e előrelépéseket ezen a pályán is, úgy, ahogy Spanyolországban. Tavaly mindkét autóval az első sorba kvalifikáltuk magunkat, és egy álom lenne megismételni ezt. Monacoban is használni fogjuk a KERS-t: lehet, hogy nem fog olyan előny nyújtani, mint más pályákon, de javítja a teljesítményt.
Gyorsabb köridőket várok, mint amilyenek a múltban voltak. Elméletileg az idei szabályok lelassítják az autókat a gyors kanyarokban, de a slik gumiknak köszönhetően gyorsabbak vagyunk a lassabbakban. Hogy elöl legyél a versenyben, abszolút tökéletesnek kell lenned. Pilótaként tudjuk, hogy nem veszíthetjük el a koncentrációnkat még csak egy pillanatra sem: elég egy szempillantás, és máris a falban végzed. Ha győzni akarsz akkor 78 körön át kell 100%-on teljesítened éppúgy neked, ahogy az autódnak is: ez az egyetlen módja, hogy sikeres legyél.