Te jó ég! Annyira hihetetlen, hogy most itt vagyok! Erről álmodtam kb 3 éves korom óta.Apa most rettenetesen büszke rám.

- Üdvözlöm, Ms Woodsmen! Hogy tetszik itt nálunk?

- Üdvözlöm, Mr Dennis! Köszönöm, nagyon jó minden. Már sikerült megszoknom az új környezetet és a többiekkel is elég jól kijövök.

- Ennek nagyon örülök! Úgy hallottam nagyon jó munkát végez.-mosolygott rám.

- Ó, azért nem kell túlzásokba esni, de megteszek minden tőlem telhetőt.

- Most a csapatnak lesz két hét „szünet”, ezért valószínűleg többet jövök én is a gyárba. Muszály leellenőrizni a munkát, hiszen már a jövőévi autón dolgozunk ugyebár…

-I gen, valóban. Ennek nagyon örülünk, hogy többet láthatjuk Mr Dennist.

- Rendben. Akkor én tovább is állnék, ha nem gond. További jó munkát!-intett.

- Viszont látásra , uram!

Nem hiszem el, hogy éppen Ron Dennissel, pontosabban a főnökömmel tárgyaltam. Ez oltári!

Föl is hívom Hannah-t!

- Helló, tessék?

- Sziaa Hannah!!!! Jasmin vagyok! Képzeld el mit történt!

- Sziaaaa Jasmin!! De jó hallani a hangod! Na mesélj!

- Épp itt volt Ron Dennis gyárlátogatáson és beszéltem vele! Annyira hihetetlen! Olyan jó volt. Tudod, hogy ez az ember az egyik példaképem!

- Wow!! De örülök neked! Jajj olyan büszke vagyok rád!!

- Oh, köszönöm. És veled mizujs?

- Éppen a repülőn ülök, és tökre izgatott vagyok már a nyaralással kapcsolatban!

- Jajj már ilyen hamar kimész? Nem úgy volt, hogy csak egy hét múlva utazol?

- De, igen úgy volt, csak Heather mondta, hogy menjek előbb és így két hetet maradunk.

- Hú de jó dolgod lesz! Kár, hogy nem maradsz még egy hetet. Akkor lesz éppen az Olasz Nagydíj és akár találkozhatnánk is!

- Tudod, hogy az óta nem nézek F1-et, de te jössz a nagydíjra???

- Igen, ez lesz a jutalomnyaralásunk itt pár mérnökkel. Már alig várom!

- Na, akkor nincs okod a panaszra. Kár, hogy nem maradhatok addig. De majd itthon találkozunk.

- Igen, kár.. de most muszáj lesz letennem. Légy jó! Pasizz sokat! Puszi!

- Köszi! Te is, pápá!- Tette le a telefont.

Na  jó, épp itt lesz az ideje, hogy menjek dolgozni…

Áh végre megérkeztem Olaszországba! A repülőtéren már várt Heather. A szüleinek nagy vállalata van itt olaszba és fantasztikusan beszéli a nyelvet, úgyhogy nem lesz itt semmi probléma!

- Sziaa! - ugrottunk egymás nyakába!

- Na, felkészültél már a féktelen partykra és a millió helyes olasz pasira???

- Hajjajj! De még mennyire!- nevettem fel.

- Akkor irány a nyaralónk!- Amit mellesleg én inkább neveznék valami luxus-villának, mintsem egyszerű kis nyaralónak… De ez lényegtelen. Örüljek inkább, hogy két hétig ilyen jó dolgom lesz!

Azzal el is indultunk Heather „egyszerű” kis Audi TT Coupé-val. Mikor megérkeztünk a szívbaj kerülgetett. Annyira jó ez a kéró! Úgy érzem magam, mint valami hollywood-i szupersztár…

Az első hét tényleg bulival telt el. Ennyit szerintem még életemben nem partyztam egyhuzamban. Lassan már belebetegszem, azt hiszem… De holnaptól pihisebb napozós idők jönnek. Elméletileg…