Olyan hamar eltelt ez a hétvége is… egész jól alakultak a dolgok Jenson számára, az időmérőn 6. lett és a 4. helyre behozta az autót a futamon. Alonso pedig megnyerte, szép kis szülinapi ajándék neki. Erről jut eszembe, lassan el kéne kezdeni készülődni a bulira.

-         Édesem, Te végülis mit veszel fel?

-         Farmert, meg tudod azt a fekete ingemet, amit kissé kigombolva szoktam hordani.

-         Húhh hát az jól néz ki… főleg rajtad. Akkor én meg felveszem mellé azt a fekete koktélruhát, amit a múltkor vettem meg.

-         Csodálatos, mi leszünk a legjobb páros az egész bulin! xD – nevetett.

-         Ja, az már egyszer biztos. Szerinted felkössem a hajam? Vagy mit csináljak vele?

-         Jótól kérdezel Te is! Tudod én nem értek az ilyesmihez, nekem mindenhogy jó.

-         Ajánlom isXD

Na gyorsan belőttem a hajam, meg egy kis smink. Milyen jó a pasiknak, hogy nem kell különösebben megerőltetniük magukat, hogy valahogy kinézzenek…Hmm azt hiszem csörgök.

-         Igen, tessék?

-         Hali Hannah! Te mit veszel fel? Itt agonizálok két ruha között..

-         Szijjja! Te még nem öltöztél fel? – nevettem a kagylóba- amúgy a fekete koktélruhám vettem fel. Szerintem Te meg vedd fel az a szexis pirosat, az Lewisnak is biztos tetszik!

-         Hmmm az nem lesz túl kirívó?

-         Na és ha az lesz? Ott lesz melletted Lewis, ne aggódj már:D

-         OKs, köszike, majd ott találkozunk! Pápá

-         Pápá!

Azt hiszem, mi már strarta készek vagyunk…

- Mehetünk bébi?- kérdezte Jenson.

- Persze. Izzítsd a pacikat- nevettem fel és kézenfogtam Őt.

A klubhoz érkezvén kiszálltunk a kocsiból és leadtuk az autót. Amint beléptünk már üdvözölt is minket Raqu és Alonso, valamint a pincérek már kínálták is a legjobb italokat. Én egy kis Martinival melegítettem be, Jenson pedig pezsgőt ivott. Az ajándékot pedig letettük a többi közé. Nagyon jó zene szólt, válogatva volt mindenféle zeneirányzat. Jensonnal mentünk is és elfoglaltuk a táncparkettet.

Itt aztán jó a partyhangulat! Érdemes volt eljönni legalább.

-         Nagyon jó a buli, igaz édes?- szóltam oda Lewisnak

-         Igen, jó zenéket nyomnak, mielőtt táncolunk, kérsz valamit inni?

-         Egy kis pezsit hozhatsz nekem! Előre is köszönöm!

-         Okés, akkor egy pillanat és jövök! El ne menj!

-         Rendben.

Addigis keresni kéne valami kis társaságot, ne szobrozzak már itt egyedül. De elmenni meg nem mehetek, mert aztán ez a lüke nem talál meg.:D

-         Jó estét, hölgyem! Parancsol valamit inni?- szólított meg egy rettenetesen ismerős szőke pincér. Te jó ég! Az nem lehet!!!!

-         John???? Te vagy az?

-         Jasmin? Ó de régen láttalak!

-         Milyen kicsi a világ! Hát Te hogy kerülsz ide? Mármint nem úgy értem, szóval mi van veled? Hogy vagy?

-         Köszönöm jól! És Te? Amúgy meg kell hagynom, hogy eszméletlenül jól nézel ki! De hát ezt megszokhattuk

-         Jajj ugyan, hagyd már! Én éppen…

-         Itt is vagyok édesem- karolta át a csípőm Lewis és adott egy csókot a nyakamra. Majd meglepődött arccal kérdezte- Ez a pincér meg kicsoda?!

-         Ő itt John, egy kedves régi barátom. John, ő itt Lewis, a párom.

-         Áh, szóval te együtt vagy vele… igen amúgy nagyon jó viszonyban voltunk.

Na ezt most ugyan minek kellet? Nem volt köztünk semmi…

Mindjárt kitör a 3. világháború Lewis arcáról ítélve, lehet az lenne a legjobb, ha most szépen fognám és elmennénk mondjuk táncolni; vagy legalábbis minél messzebb Johntól…

-         Gyere, menjünk édesem táncolni, ez a kedvenc számom. – erőltettem egy mosolyt az arcomra. – John, örültem a találkozásnak! Majd még beszélünk. Szia!

-         Sziasztok! – köszönt el letörten.

Most jön az a rész, hogy mindenképpen le kell nyugtatnom a drágám. Nem is gondoltam volna róla, hogy ilyen féltékeny tud lenni. Szép lassú számot adtak. Szorosan átkaroltam, a fejem a vállára hajtottam; éreztem, hogy egyre jobban lehiggad. Mostmár én is nyugodtabb vagyok.

-         Nagyon jó a buli, Nando! Isten éltessen sokáig! – veregettem hátba Alonsot.

-         Köszi, Sebastian. Látom már jó állapotban vagy. – röhögött.

-         Hát már, hogy a francba ne lennék! Iszom az egészségedre, barátom!

-         Jól van öreg, csak okosan. Na további jó ivást. – Intett nevetve.

-         Kösz-kösz!

Azt hiszem, rég ittam ennyit… Egyszer egy évben meg lehet ezt is engedni. Nézzenek oda, hogy táncol az a cafka az ő drágalátos Jensonjával, jajj de édesek komolyan mondom, mindjárt hányok tőlük… Csinálni kéne valamit, valamit, amivel féltékennyé tehetem Hannah-t. Mondjuk az a szőke csaj ott pont jó lesz, annak a bizonyos valaminek.

-         Hello baby, lenne kedved egy kicsit táncolni?

-         Hello szépfiú! Persze, neked bármit.

-         Okés, akkor gyereee!!!

 Istenem mekkora egy … ez a csaj! Mindegy, célnak pont megfelel. Csak egy kicsit odébb kellene mennünk mert arra vannak Hannahék.

-         Te meg merre mész? – nyávogott.

-         Csak kicsit beljebb a tömegbe, gyere már!

Wáh, kikészít ez a tyúk! Na jó mostmár helyben vagyunk. Hehe . Pont mellettük táncolunk…

Pff megáll az eszem. Az ember soha nem lehet már nyugton ettől a gyerekes baromtól??? Idejön a kis cicababájával mellénk vonaglani és most azt hiszi ettől fejen állok neki!?

-         Ez egyre égőbb.. – néztem lenézően Sebastianra, majd vissza Jensonra.

-         Ne is foglalkozz velük. Pfff – Mondta Jenson. – Na gyere bújj közelebb.

Na ezt már nem kell kétszer mondani.J Aj, de akkor is annyira idegesítő! Olyan szánalmas, hogy itt bepróbálkozik mindenféle idióta trükkökkel, hogy féltékennyé tegyen. Nem is értem mit hergelem magam rajta. De nézd meg! Most is mit csinálnak? Undorító! Én ezt nem bírom tovább.

-         Édesem, most menjünk egy kicsit pihenjünk , mert már nagyon kifáradtam ebbe a nagy táncolásba.

-         De még alig táncoltunk. – Lepődött meg Jenson.

-         Jó, hát ha gondolod nyugodtan maradj, de nekem most muszáj egy kicsit leülnöm. Megkeresem a csajokat, oké?

-         Jó, de ne menjek veled?

-         Felesleges. J Nemsoká jövök. – Adtam neki olyan észtveszejtően nagy csókot, amilyet csak ki tudtam magamból hozni. Heh, már rögtön kikerekedtek Sebastian szemei..   

Most pedig megkeresem Raquelt, még úgysem gratuláltam neki a csodálatos szervezés miatt. De jó, hogy ekkora a tömeg, így véletlenül sem találom meg őket… Áh ott vannak Jasminék!

-         Sziasztok!- köszöntem nekik.

-         Szióka!

-         Hello!

-         Nem láttátok véletlenül Raquelt?- kérdeztem.

-         Szerintem most ment a nagy tortáért. Menj ki a parkolóba. Talán még utoléred.

-         Köszi szépen! Sziasztook!

Irány a parkoló, remélem még elkapom mielőtt elhajt.

-         Lewis! Nem láttad véletlenül Hannah-t?

-         Szia Jenson. Nem, de szerintem Raquellel van tortáért, mintha azt beszélték volna az előbb Jasminnal. Valami baj van talán?

-         Nem, vagyis nem tudom. Kissé fura volt és aggódom érte, nehogy valami baja essen.

-         Hát szerintem felesleges. Lehet, hogy csak egy kicsit fáradt, megesik az ilyesmi.

-         Remélem, hogy csak ennyi az egész. De azért köszi.

-         Igazán nincs mit. Szevasz.

Lehet fel kéne hívnom telefonon, biztos, ami biztos. Vagy ne zavarjam? Nem akarom felhergelni, úgyis rossz állapotban van. Jó lenne azért mégis tudni, hogy mi a gond. Áh, hagyom, biztos nemsokára itt lesznek…