Juan épp csak kisétált Eszti szobájából, mikor szembe találkozott kedves csapattársával. Nem tudta, ebben a helyzetben mit kéne tennie, mert nagyon bántja, hogy csak így fogja magát Kimi és elhagyja a csapatot, se szó, se beszéd. És a hátuk mögött írta alá a szerződést. Viszont úgy véli, ez nem Kimi stílusa, nem vall rá. Ekkora fordulatot nem vehetett az észjárása pár nap alatt. Itt valami turpisság van, és ki kell derítenie mi az. Segíteni fog neki, de erről Kimi nem fog tudni. Belül akkor is haragszik, de a barátja már évek óta, és kötelességének érzi, hogy a pártját fogja, még ha nem is igazán érdemli meg.
-Szia! Hogy vagy? - üdvözölte, mert mégsem mehet el csak úgy mellette. Mondjuk, nem kellett volna úgy nekiesnie akkor, de nem fog bocsánatot kérni. Legalább kapott egy kis fejmosást.
-Szia! Jól vagyok, minden rendben. Akkor biztos, hogy a te kocsiddal menjek gokartozni? - Juan abszolút a fejébe vette, hogy rendet tesz Kimi szerelmi élete körül, mert nagyon aggódik érte. Aki 2 éve rá se néz egy nőre sem, nem is megy a közelükbe, nem próbálkozik senkinél, ott valami gond van, főleg a srácoknál. Ez nem normális dolog.
-Igen, sajnos közbejött valami, el kell intéznem. Viszont Kevin szólt, hogy a kijelzős elektronika és a közvetítés nem éppen működik, úgyhogy ez ilyen csendes verseny lesz. - a feleségének iszonyatosan tetszett férje ötlete, de még egyelőre nem fog beválni, hiszen bárhogy is lesz, marni fogják egymást, nem hogy két jó szót szóljanak egymáshoz, nem erősségük a kedvesség egymás iránt. De egyszer úgyis megbékélnek.
-Érdekes menet lesz. Sajnálom, hogy nem jössz, jó versenyt futottunk volna. Várj, Alex jön? - Wurz, a tesztpilóta a McLarennél, és ő szokott lenni gokartban általában a 3. De most, hogy Juan nem lesz, kettejükre éleződik majd ki a mezőny, és ilyen is ritkán volt.
-Hogyne. Úgy ismered, hogy kihagyja az ilyesmit, semmi pénzért! - csakhogy ekörül lesz majd Juannak furmányos meglepetése.
-Naná. Ő soha! Múltkor is viccesen próbált lekörözni, és végül ő húzta a rövidebbet. Kíváncsi leszek mire készül:) - hát igen. Wurz nagyon jó pilóta, és minden ilyen gokartversenyzésre készül valami frappáns előzési taktikával, de eddig mindet a kukába dobhatta, mert még nem sikerült Kimiéket kijátszaniuk.
-Majd mesélsz, viszont én rohanok, mert vár a sürgős dolgom. Akkor sok sikert a gokarthoz! - ezzel elköszöntek, elváltak útjaik. Juan most folyamatosan azon fog izgulni, hogy Kimi milyen módszerrel fogja kinyírni, vagy esetleg Wurzot. De ez még a jövő zenéje. Addig Connieval tovább latolgatják az esélyeket, lehet, hogy eredménytelenül, de ők optimisták.

                                                            *******
Eltelt már jó pár óra, és az órámra nézve megállapítottam, hogy most már indulnom kéne. De olyan jó ez a szám, hogy képtelen vagyok otthagyni, és befejezetlenül kikapcsolni a nem is saját hifimet. Nem tudom ki ismeri a Hoobastank The Reason című dalát, de én a pasi hangja hallatán lepetézek bárhol, és olvadok, és hallgatni akarom a hangját egész életemben. Nagyon érzéki, és könnyen tudja kifejezni a sokszínű hangjával a mondanivalóját és a lelkében lezajló dolgokat, és az érzelmeit. Muszáj még egyszer meghallgatnom, muszáj. A verseny úgyis megvár. De ez nem, ki tudja, mikor tehetem meg ezt ismét. Nem hagyhatom ki az alkalmat! Csak tudjátok, mi a furcsa? hogy eszembe jutott Jens. Nem tudom, miért. Alig ismerem, de képtelen vagyok száműzni a fejemből és a szívemből, mert mindig talál egy rejtett kaput vagy nyitva felejtett ablakot amin besétálhat. És fogalmam sincs. Az a csók... és más semmi... hihetetlen volt. Hogy tud rám ilyen hatást gyakorolni egy nálam jóval idősebb férfi, vagy egyáltalán ő? Soha nem voltam még így összezavarodva. Nem kéne azon gondolkodnom, hogy felrúgom miatta ezt a szerződést. Mert ha elkezdek, akkor az lesz a vége, hogy megteszem, és ezzel megbántva Ront, Juant és Conniet is. Nem beszélve a sajtóról és Kimiről, aki a legutolsó ebben a sorban. Áh, nem tudom. Van időm, hiszen Jenszel nem fogok találkozni, max pénteken a szabadedzésen, ha lesz ilyen, mert még ma este meg kell jönnie a kocsinak totál készen. És majd akkor lehetne szabadedzést, időmérőt és futamot emlegetni. Na mindegy... uh! Basszus! Elkések! Elábrándoztam az időt! Csak én lehetek! Nem is én lennék, ha nem késnék el bárhonnan! Juan ki fog csinálni! És ha elkezdik nélkülem? Na szedjünk össze mindent, kártya, cím, mobil, igazolványok, pénztárca, huh, akkor mehetünk! Rohantam ahogy a lábam bírta, elég furán néztek rám, mi ilyen sietős, de nem érdekelt! Jó, taxi megvolt, leintettem, odaadtam neki a papírt, amire a cím volt felírva, és megkértem, hogy teljes gázzal, ahogy csak tud! Hála istennek BMW-je volt, így nem volt kérdés:) Rágtam a körmömet, igazgattam a hajamat, nem tudom miért, de remegtem is, hogy elindulnak! Hoppá, ez közel volt! Kifizettem, és a bejáratnál be kellett mutatnom a személyazonosságom, és azt is, hogy Wurz cuccát adják oda. Szerencsére volt egy csajszi, aki eligazított gyorsan, elmondta a legszükségesebb tudnivalókat, majd beöltöztetett, és kivezetett Wurz gokartjához. Már a sisak is a fejemen feszült, és beültem a kicsi kocsiba. Nem hittem el, hogy a kezeim között kormány mosolyog felém, és a lábam alatt gáz, fék meg minden:) Utoljára csak 2 évvel ezelőtt voltam hasonló helyzetben mint most, és hihetetlen érzés. Imádok vezetni, bírom a száguldást, nem tagadom. És most mozdult meg mindenki alatt a gokart, huh, basztikuli, már kb 5 embert lehagytam! Ezt nem fogom fel! Szándékosan lelassítanak vagy mi van? Már vagy 3 kört mentünk és már ott vagyok a 2. helyen. Pedig a késés miatt, úgy 8. helyről indultam, és tessék. Huh! Úgy tűnik kezdek belejönni ebbe a versenyzésbe! Nem rossz, elégedett vagyok, nem gondoltam volna hogy ilyen hamar feltornászom magam idáig. Hihetetlen  érzés száguldani! Szabad vagyok, és semmi más nem számít, ez a legfontosabb! A célom elérésében is sínen vagyok, innen már nem tántoríthat el senki sem! És attól sem, hogy az előttem lévőt is megkíséreljem kiszorítani a polepozíciójáról! De mit csinál? Nem látta, hogy ott vagyok mellette? És ennek ellenére gázzal húzza oldalra a kocsit? Komplett hülye, na ezt még visszakapod, nem úszod meg! Na most egy kicsit balról ebben a kanyarban, igen... és... NEM!!!!! Csessze meg, még le is tértem az ideális ívről! Esküszöm bemosok neki, és elfelejti, hogy valaha is életben volt! Ez közveszélyes marha! Ki kéne tiltani a pályáról! Miért nem működik az elektronika pont most! Jól van, nyugodt vagyok, és hajtok az egyenesre, ott kihozhatom a teljesítménykülönbséget, ki is fogom használni, úgy hogy ha kiszáll a gokartból köpni nyelni sőt még levegőt venni is alig fog tudni! Igen, itt a hosszú egyenes... és.. és... IGEEEENNNNN!!!!!!!!!!! Sikerült!!!!!!!!!!!! Megelőztem végre ezt a szerencsétlen agresszív embert!!!!! Nem hiszem el, nyertem, nyertem, nyertem!!!!! Legyőztem a híres McLaren csapatot, én Eszti!!!!! Ez nem lehet igaz!!!:))) Végre letehetem a kocsit, és kiszállhatok belőle, hogy kiosszam ezt a félnótást! Leparkoltam, és kikecmeregtem a kocsiból, sisak le, és... miért néz rám mindenki ilyen furcsán?
-Eszti? Ezt nem hiszem el! Hiszen te legyőzted őt! Szép volt! - azzal az összes mérnök felkapott, és ordították, hogy szép volt, Eszti! Jaj, de jó érzés, hogy tudnak az emberek ennyire örülni:) De jut eszembe, nem láttam Juant, hol a fenében van?
-Na jó, figyu, Juan hol van? - kérdeztem miután végre letettek vissza a szilárd talajra, és hajlandóak voltak normálisan beszélgetni.
-Fogalmam sincs. Nem láttam. - válaszolt az egyik. De akkor miért ígérgette nekem azt, hogy jön? Nem értem.
-Te mondd, hol tanultál... - ragadta meg valaki a vállamat, és feléje fordított. Ez képtelenség, mi a rohadt életet keres ez itt???? Arról volt szó, hogy nem jön! Na jó, Eszti, nyugi, miatta ne húzd fel magad, nem ér meg ennyit! - ...te meg?
-Éppenséggel meghívtak. Különben is, mi közöd hozzá? - drága Kimivel álltam szemben. Még csak ez hiányzott. Várjunk csak... nem ő volt az, akit én épp most legyőztem? Hehe, most biztos be akar olvasni mert sértheti a férfiúi mivoltát, hogy megverte egy nő abból, amiből ő bajnok volt. Eléggé szégyenteljes:)
-Mi a  fenét képzelsz? Hol tanultál meg így vezetni? Biztos végigmentél a vizsgáztatókon, hogy meglegyen a jogsid! Csodálom, hogy hagyták! - ez már túl megy minden határon! ...pufff... megérdemelte! Milyen jogon enged meg ilyeneket? Be kéne záratni!
-Nem bírnék azzal a tudattal élni, hogy Kimi Raikkonen vagyok! Undorító! - majd elindultam kifele, elég volt. Juannal most számolunk, nem ezt beszéltük meg! És Ronnal is beszélek, vége, betelt a pohár, ezt velem nem fogja játszani éveken keresztül. Én elég béketűrő vagyok, és egy ideig képes vagyok minden megalázó és sértő megjegyzést lenyelni, de ez már túl sok volt! És tőle is fájt!
-Várj, várj csak, kislány! - rohant utánam és megint megragadta a karom.
-Mi a fenét akarsz még? - könnycseppek csillantak fel az arcomon, mert már egyszerűen összegyűlt bennem minden, és itt volt a pillanat, hogy ez is durranjon, ráadásul pont előtte, akit már szinte szívből gyűlölök! Állt előttem szótlanul, és nem tudta, mit akar mondani.
-Hogy hagyd el a csapatot! Mindannyiunknak sokkal jobb lesz így! Nincs keresnivalód itt, amióta itt vagy, csak dől csőstül a baj! Ezek mind miattad vannak! Nem érted? - és ezt úgy mondta, mintha azt mondaná, hogy sajnálom. Ugyanolyan hanglejtéssel. Ezek s mondatok sem voltak különbek mint amiket eddig kaptam tőle, de ebben volt valami más, valami megmagyarázhatatlan más. Elég furcsa volt. De megkönnyítette a döntésemet.
-Igazad van! Kár volt segítenem! Kár volt idejönnöm! Azt hittem, sokkal jobb lesz, és majd végre embernek érzem magam közöttetek! Hála neked, vissza fogok menni Magyarországra! Ahol a családom emberként kezel, nem pedig egy lábtörlőként, amibe bármikor belerúghatnak! - és sírva rohantam ki a pályáról, visszaadtam Wurz cuccait, meg sem vártam a nyereményátadást. Nem bírtam tovább. Annyira sértett már itt legbelül, nem kéne magamra vennem az ocsmányságait, de nem tudom elengedni a fülem mellett, mert úgysem tudnám. Ki tudná? Tudom, hogy nem kell törődnöm vele, és csak annak kéne a szemeim előtt lebegnie, hogy F-1 és F-1, csakis. De ilyen körülmények között nem megy! Zokogva rohantam vissza a szobámba, istenem már este 8 és Ronnal már nem tudok beszélni csak másnap. Na jó, kifújom magam és kimegyek sétálni, az talán megnyugtat és segít nem elhamarkodott döntéseket hozni. De lefele menet belebotlottam valakibe...