Nem volt semmi a mai munka, ide-oda rohangáltam, papírokkal, jegyzetekkel, ismeretlen mérnököket hajkurásztam, fel kellett mérni a terepet, kimehettem a pályára műszerekkel, istenem, hogy ez nekem mekkora élmény volt. Felfogni sem volt időm, mit csinálok, nem is tudatosult bennem, hogy hova jutottam, milyen lehetőséget kaptam, hanem tennem kellett a dolgom, különben meg leszek dorgálva, ami most nagyon nem hiányzik. Nem akarok úgy indítani, vagyis már folytatni, hogy megállok és bámészkodok, csak mert Esztike nem képes megbarátkozni a helyzettel, ki is röhögnének. Majd ha lesz egy kis szabadidőm, magamban mindent elrendezek. Nem kell ehhez nagy nézőközönség! Nem ám. Egyedül is boldogulok. Jó, mondjuk, néha jobb megbeszélni valakivel a dolgokat, de itt nehéz olyan embert találni, akiben megbízhat az ember, alig ismerek bárkit is, nem mondhatnám, hogy Juannak vagy Connienak szívesen beszélnék az érzéseimről, mert ők rögtön kombinálnának, ha elmondanám, hogy Kimi felé vonzódom, összehoznának vele, amilyen hamar csak tudnak. Ez nem az én stílusom. Az meg főleg nem, hogy a hátam mögött a tudtom nélkül szervezkedjenek. Kimi olyan, hogy ha valaki megtetszik neki, akkor cselekedni fog, nincs szüksége segítségre, elvégre 25 éves, van már tapasztalata. Én meg szeretem magam meghódítani a magam módszereivel a kiszemeltet. Belebuktam már abba, hogy valaki hátulról próbált közben járni az érdekemben. Úgyhogy köszönöm szépen, majd megoldom nagy kislány vagyok.
-Azt hiszem, mindent megbeszéltünk. Leadom a jelentéseket a szerelőknek, hogy időben készen legyünk, és felkészülhess a szabadedzésre. - fejeztük be Kimivel az utolsó simításokat. Nem egy könnyű eset, nagyon sokat vitatkozott velem, kitartott a véleménye mellett, de aztán elővettem a régi archív felvételeket, amin megmutathattam, miért nem lenne előnyös, amit kér. Csak mert múltkor sem sikerült. Szerencsére, ha minden jól megy, és a szerelők elkészülnek a beállításokkal, akkor még lenne ideje kipróbálni a kocsit a megnyitó party előtt. De ez már nem rajtunk múlik.
-Rendben. Végre vége a mai napra. - dőlt hátra kényelmesen a székben. Nem sejtette, hogy milyen merényletet tervezek ellene, tényleg jó lenne, ha idő előtt megnézné, tényleg jó-e így.
-Hát én nem egészen így vélem... - néztem rá, közben a kezemmel a lapokat lapozgattam, amire szép sorjában mindent feljegyeztem, amiben itt megállapodtunk.
-Ezt hogy érted? Ennyi volt mára kiírva. - láttam rajta, hogy nagyon elfáradt, mondjuk neki sokkal több volt a tennivalója, és valahol meg is értem, de hát itt mind érte melózunk. Meg kell értenie.
-Ha a szerelőkkel megbeszélem, hogy kicsit csipkedjék magukat a beállításokkal, jó lenne ha szabadedzés előtt kipróbálnád az autót. Engedély van rá. - szinte fortyogott már, kis híja volt hogy fel nem robban.
-Eszti, hulla vagyok, a belem is lóg már, ne légy ennyire maximalista! Itt van még ez unalmas party is, amin jópofát kell vágni, és aludni sem fogok! Hogy legyek így friss a szabadedzésen? Megmondanád? - rosszabbra számítottam. De szerintem nekem van igazam. Ha annyira fontos neki a bajnoki cím, tessék mindent megtenni érte.
-Kimi, nézzél körül! Ez a sok ember mind azért küzd, hogy megnyerd a bajnokságot. Ha ők képesek megtenni még az átlagnál többet is, az a minimum, hogy te is! Megszokhattad volna már, hogy ez nem könnyű sport, és nem a pihenésről szól! Úgyhogy ne gyere nekem azzal, mennyit alszol, mert akkor a kocsiban nem lesz mire ülnöd! - nagyon bedühödtem, mégis mit képzel, hogy mi csak lazsálunk, és nagyon nagy öröm, hogy miatta nem alhatunk semmit?! Hát nagyon téved!
-Szállj már le a magas lóról! Tudtommal tériszonyod van! Nemde? Milyen alapon osztod be az én időmet? - állt fel már, és egyre hangosabban beszélt. Köpök arra most, hogy amúgy vonzódom hozzá, nekem itten ne mondja meg, hogy mit csináljak! Mert akkor én nem tudom mit csinálok, még talán olyat, amit később meg is bánok!
-Kapard már le a szemedről a havat, jéghegy! Azért mert Kimi Raikkonennek hívnak nem jogosít fel arra, hogy mindenkivel úgy bánj, mint egy bábuval! - most aztán ismételten kihozott a sodromból.
-Házisárkánynak elmehetnél, az fix! Nincs az a férfi, aki egy percig is kibírja melletted! Nem is tudom, miért próbáltam megbékélni veled! Időpazarlás volt! Kész hajcsár vagy! - már szinte üvöltöztünk egymással. Fantasztikus, most ugyanott tartunk, ahol kezdtük. Semmi az ég világon nem fog megváltozni. Miért is kezdtem reménykedni? Nem kellett volna!
-Mi a fene folyik itt? - jött be... jött be... nem igaz, hogy kerül ide? Mit a fenét keres itt Kimi bátyja, Ramy? Remélem, beszél a fejével, ha világbajnok akar lenni.
-Kálmán Eszter. Beszélj az öcséd fejével, mert én kevés vagyok hozzá! - azzal kirohantam a szobából, hogy mielőbb leadhassam a jelentéseket. Magukra hagytam őket, inkább a bátyjára szórja a villámait, ne rám!
-Ne is kérdezd! - szólalt meg Kimi, mert látta, hogy a bátyja nagyon csúnyán néz rá, nem értette a dolgot igazából. Bejött, és ez a két manus üvöltözött egymással, ahelyett hogy dolgoznának.
-Nem volt valami szimpi ez a csaj... ő az új góré? - vágott bele Ramy. Valahol ő is ugyanolyan, mint Kimi, de ellentétben vele, ő szereti a nőket. Azokat a nőket, akik azt teszik, amiket ő mond nekik, és ha szellő éri őket, a csontozatuk szépen lassan összedől, mint a Jenga, ha elrontják a játékot. Eszti nem egy modelltípus, de megvan a magához való esze, és nem hagyja, hogy úgy kezeljék mint egy bábut.
-Hát igen... kezdtem volna megbékélni vele, erre kiderül, hogy ez igazi maximalista veszett el benne... levegőt nem vehetek mellette! - panaszkodott bátyjának. Neki úgy tűnik elmondhatja, mert neki nem tetszik Eszti, így jól meg fogják egymást érteni.
-Figyu, a világbajnoki címért sok áldozatot kell hoznod még, függetlenül attól, hogy ez a csaj mondja. A pulcsid meglett már? Hallottam, hogy eltűnt. - most már indultak is kifele a szobából, hogy kiszellőztessék a fejüket. Nehéz este vár még Kimire, és szüksége lesz előtte egy kis pihenésre. Fogták magukat, és kimentek az emelvényre, ahonnan a pálya egy részté láthatják be.
-Honnan tudsz te erről? - furcsálta, hiszen csak most jött, de este megy is tovább. Itt akadt dolga Ramynak, és közben szakított időt hogy öcsikéjét megnézze, meg ellássa pár testvéri jótanáccsal. De nem volt igazán szüksége rá. Inkább egy fejmosás kéne neki.
-Összefutottam a fiatal büfés sráccal, most jött ő is, mert kapott pár nap szabit. És kérdezte, hogy megkaptad-e a szatyrodat, amit az újdonsült góréra bízott rá, mondván, hogy sokkal többet találkozik veled. Azt is mondta, hogy úgy 3 napja adta neki oda. Nem fura kicsit? - Kimi teljesen le volt döbbenve, ezt nem is tudta. Bátyja most bogarat ültetett a fülébe... Eszti miért nem adta vissza rögtön? Hiszen mindig a szomszédosak voltak egymással, és eszébe se jutott, hogy átvigye. Nem mintha olyan túl jó viszonyban lennének már... Ott volt rá az alkalom mindig, de nem... lehet hogy elopta, és eladta? Az nem lehet, nem hinné el ezt! De ha mégis?
-Azt gondolod, hogy ő szándékosan nem adta vissza? - de gyönyörű a magyar pálya, mennyi ember munkája van benne. Mindig is ez volt a kedvence. És imádta kétségtelenül a magyar lányokat... csak eggyel igen sok problémája akad mostanában... nem tudja kezelni az érzéseit és az indulatait. Rajta vezeti le, közben pedig nem tudja kiverni őt a fejéből. Most meg kiderül, hogy a pulcsija mindvégig nála volt, és a bátyja azt hiszi, hogy tolvaj. Kimi már nem tudja, mit kéne valójában gondolnia. Hogy jó ember, és csak a javát akarja, vagy abszolút csak érdek, és mindenben csak a saját jólétét keresi és leli.
-Azt hát. Különben ha egy rendes becsületes csaj lenne, már rég visszaszolgáltatta volnam, nincs igazam? - Kiminek az az érzése, hogy Ramy Eszti ellen akarja uszítani. De miért? Azért mert egyszer látta, és nem szimpi neki? Furcsa, Ramyt nem ilyennek ismeri. Látatlanban rögtön véleményt formálva.
-Ebben igazad... én sem értem... de majd beszélek vele... - csillapította le a nagytesót. Nem akart már vele is veszekedni, főleg így verseny előtt. Jól is nézne ki, dühösen ülne bele, és a falnak menne, vagy éppen halálos balesetet szenvedne, csak az idegi állapota miatt. Ezt nem engedheti meg magának. Elégszer tört már össze az autó, most nem fog.
-Öcsi, most itt kell hagyjalak, mert indul a gépem haza. Szóval sok sikert a futamhoz! - váltak el gyorsan a bejáratnál. Ramy ment vissza a szülőkhöz, mert megígérte, hogy meglátogatja őket. Szóval ez csak egy röpke látogatás volt. Kimi a búcsúzkodás után visszafele sétált, de nem fogta fel ép ésszel... Eszti miért nem adta még vissza a pulcsit? Ez nem vall rá... Az neki forintba átszámolva 40 ezerbe ferült, nem olcsó, és nagyon egyedi darab. Le fogja kapni a 10 körméről, ha visszaér. Biztos a szobájában van, mgkeresi, mert addig nem fog lenyugodni. Idegesíti, hogy mi ez az egész. Elege van a találós kérdésekből.
-Hol van? - rontott be kopogás nélkül Eszti szobájába, de nem talált ott senkit. akkor meg miért van nyitva az ajtó?
-Valami baj van, Mr. Tökély? - éppen jöttem vissza a büféből, hoztam valami kaját fentre, semmi kedvem nem volt bámulni a mérnökök árulkodó pillantásait. De nem értettem, Kimi mi a fenét keres az én szobámban. Ha jól emlékszem, már mindent megbeszéltünk.
-Ha nem kapom vissza a pulcsim, nagy bajban leszel! - teljes higgadtsággal nyögte ki óhaját. Mondtam, hogy jöjjön be a szobába, előkerestem a zacskót az ágyam mellől, és átnyújtottam neki.
-Bocsi, totál kiment a fejemből. - gúnyosan elnézést kértem tőle, mondjuk ez a minimum, de nem érdekelt mit gondol. Felőlem azt csinálhat amit akar, tőlem ne várjon semmit sem.
-3 napja, igaz? Van fogalmad, milyen méregdrága volt? - ismét a szokásos hideg tekintet uralkodott az arcán. De hogy őszinte legyek, legyen boldog a pulcsijával, akár rohanhat Ronhoz sírva, hogy én loptam el, ő úgyis mellém áll. Már bánom, hogy ezt a kis szemetet kihúztam a csávájából.
-Tudom, 40 rugó. De mi az neked, elvégre a seggedet is papírpénzzel törlöd ki, nem? - huh, most már megy fel a pumpa egyre jobban, csak arra kell vigyáznom, nehogy eljussak addig a pontig, hogy felmondok, mert annak itt nem örülnének. De ha így folytatja, ez a nap hamarosan eljön. És én hülye még kezdtem volna megkedvelni! Még vonzódtam is hozzá! Milyen vak vagyok!
-Azt hiszem, nem éppen pénzügyi tanácsadónak lettél ide felvéve! Nagy fiú vagyok, a pénzemet arra költöm, amire én akarom, nem tőled fogok tippeket kérni! - laza eleganciával belenyúlt a szatyorba hogy megnézze, megvan-e minden. De úgy tűnik nem talált valamit... Hoppá, ha a blokkot keresi, most nagy szarban vagyok. Odaadtam Ronnak. - A blokkját is lenyúltad?
-Fogalmam sincs, biztos kiesett belőle, mert már utazott egy sort. - hova a fenébe gondol. Mit kezdenék én különben is egy rohadt blokkal? Akkor már inkább a pulcsit kellett volna lenyúlnom, nem egy átkozott blokkot.
-Na mindegy, fő hogy a pulcsi megvan. Minden jót! - és kiment a szobámból. Na végre. Ezt megúsztam. Valszeg ő is belegondolt, hogy nekem minek kellene a blokkja. Nem tudnék mit kezdeni vele. Azonban ez nem így van. Az az ő alibije, szóval inkább meg is köszönhetné. Legszívesebben elmondanám neki most már, hogy tudja, kivel áll szemben, de nem tehetem. Nem... de valaki más igen...