Amikor megérkeztünk, hiába jövünk minden évben, de mégis mindig megcsodáljuk a havas hegyeket, utcákat. Nagyon nem volt sok időnk gyönyörködni a tájban, mert kedves barátunk Jim már jött oda hozzánk hogy köszönthessen minket.
– Sziasztok lányok!
- Szia Jim! – köszöntünk
- Gyertek, tegyük be a csomagokat, és indulhatunk is.
– Rendben.

Pár perc múlva már a kocsiban voltunk és egyre közeledtünk a szálló felé. Mihelyt megérkeztünk felvittük a csomagjainkat és lementünk körülnézni.
– Kate! Nézd csak snowboard oktatás!!!!! Ez tök jó. Gyere kérdezzük meg hogy elvállalna minket is.
– Várj Asley, hova rohansz.
– Gyere már……… - vonszoltam magam után nővérkémet
- Szia! Asley vagyok ő pedig a nővérem Kate. Bocsi a zavarásért csak szeretnénk érdeklődni hogy mikor mennyiért oktatsz és hogy beleférünk e még valamelyik csoportba?!
- Sziasztok! Chris vagyok. Húúúúúúú, ez egy kicsit sok volt. De persze belefértek a csoportba, minden nap oktatok és ……….. – kezdte sorolni a dolgokat, hogy miket kell vinni. Kate –nek egyből megtetszet a pasi. Amikor már mindent elmondott visszamentünk a szobánkba pihenni. Én pakolásztam, Kate meg csak ábrándozott Chris-sen. Hm….. van ez így. Másnap már mentünk is az oktatásra. Én könnyebben tanulok mint Kate, úgyhogy a saját kezembe vettem az irányítást. Egész jól ment. Én magam is meglepődtem rajta, hogy ilyen könnyű snowboardozni. Egy lejtőn száguldoztam lefelé amikor hirtelen egy srác kijött elém. Már nem tudtam megállni így belementem. Elég csúnyán…….. mivel rajta sílécek voltak az egyik pont a derekamba bent….eszméletlen. Össze-vissza voltunk. Nem is láttam először a srácot csak azokat a “szép” szavakat amiket mondott. Amikor kivilágosodott a szemem világa J egy gyönyörű kék szemet láttam. Többet nem mert be volt bugyolálva, úgy mint én.
– Bocsi! Ne haragudj csak már nem tudtam megállni.
– Azt veszem észre. Ne száguldozz mint egy őrült ezen a pályán. – szidott le
- Jó!!!! – mondtam gúnyosan – amúgy köszi nagyon jól vagyok, attól az apró ténytől leszámítva hogy a léced majdnem felnyársalt. – erre felálltam amennyire csak tudtam és elindultam a deszkámmal felfelé.
– Boccs! – hangzott a nem éppen bocsánatot akaró kérni válasz

Felmentem a szobámba és leápoltam magam. Találtam egy cetlit az asztalon: Szia! Majd gyere le a hallba. Megiszunk egy forrócsokit. Kate Átöltöztem és lementem. Kate egy heverőn ült és már kivolt készítve a forró itóka. Beszélgettünk, elmondtam neki hogy mi történt amikor két srác leült a szemben levő kanapéra.
– Képzeld el, ma egy csaj belémjött. Eszméletlen komolyan mondom. És még ő volt felháborodva. – kezdte mesélni az a bizonyos srác a barátjának
- És fáj még a derekad? – kérdezte Kate
- Igen, nem most fog elmúlni a nyoma. – mondtam kissé célozva
A két srác ránk nézett. Amikor már kezdtem volna bele a mondókámba kitt láttam az ajtón bejönni? Na kit….? Bryan-t. Még jó hogy nem jött el. Csakhogy egy másik lány társaságában volt. És nem éppen barátsági viszonyban ……..
– Csak nem te vagy az a lány? – kérdezte a srác
- De igen, én vagyok, de most ha lehet ne beszéljünk róla. – zártam le ezt a beszélgetést, engem most Bryan érdekelt hogy észreveszi e hogy ott vagyok. …….Hát igen, nem vett észre, és kiment. Jobb is így, majd őt elintézem később.
– És szabad megtudnom hogy téged hogy hívnak? – kérdezte
- Asley. És téged?
- Kimi. Ő a bátyám Rami. – mutatta be a mellette ülő srácot
- Értem. Ő az én nővérem Kate. – Lehet hogy nem nagyon örült neki Kate hogy bemutattam mert nagyon húzta a száját, de mind1.

A továbbiakban jót beszélgettünk Kimivel és Ramival. Bár amikor Kate meglátta Chris –t a hallban, otthagyott minket. Rami is elment lefeküdni. A végén már csak mi maradtunk az egész hallban Kimivel. Azok a szemek.…….komolyan ….. ellehet bennük veszni. Ám a kisebbfajta “meghitt” pillanatot egy csajszika zavarta meg, akiről egyből kiderült hogy Kimi barátnője. Pech…..de mekkora.
– Asley, ő a barátnőm Emily. Emily ő itt Asley, ma ismerkedtünk meg egy …….
– És ez kit érdekel……szívem menjünk lefeküdni, egész nap csak vásároltam, nagyon elfáradtam. – kezdett nyavalyogni
- Hát persze…….- mondta Kimi nem meggyőzően – menjünk. Bocs hogy itt hagylak. Majd még beszélünk. Szia!
- Sziasztok! – válaszoltam
Hogy tud vele együtt lenni. Én még csak most ismertem meg, de nem tudnék vele egy helységben 5 percnél tovább maradni. Én is felmentem a szobámba és lefeküdtem aludni. Másnap reggel megint egyedül voltam a szobámban. Kate elment a snowboard oktatásra. Összeillenek szerintem, de remélem Kate-et nem éri újabb csalódás. Majd kiderül. Én is összekaptam magam, majd fogtam a deszkámat és én is elindultam a lejtőkre száguldozni. Szélsebes siklásomban mellettem termett Kimi. Egymásra néztünk, és rögtön tudtuk hogy kezdetét vette a verseny kettőnk között. Ki más lett volna a gyorsabb? Na ki? Hát persze hogy én. J J Pihi képpen leültünk Kimivel és elkezdtünk beszélgetni.
– Kimi? Már tegnap is láttam azt a lejtőt, amit nem nagyon használnak.
– Ja igen. Az a Halál lejtő. Nem szokták használni, csak nagyon ritkán. Tudod tavaly sokan meghatak, mivel az a lejtő tele van olyan kiemelkedő kövekkel, amiket igazából nem is lehet látni a havas tetejük miatt. Ezért sokan elbuknak, legurulnak, és hát…..nincsen ami megfogja őket. 200 láb mély szakadék van a lejtő végén.
– Értem. És akkor nem is lehet ott lesiklani?
- Hát……… lelehet, de csak fogadásból szoktak …
- És hol lehet fogadni? – vágtam Kimi szavába
- Mi? Te eszednél vagy? A legtapasztaltabb deszkások sem mernek lesiklani rajta, nem hogy ……már bocs, egy kezdő…..
– Értem. Mind1 csak érdeklődtem. – na persze, úgyis kihúzom belőle
- Jaj, édesem…….égen földön kerestelek. Ohh, helló! – szakított félbe Emily, sípítos hangjával. Ez a hang, te jó ég.
- Szia! – köszöntem
- Szia kicsim! Csak siklottunk egyett Asley-vel. – válaszolt Kimi
- Jó. De most már gyere. Tudod hogy nem szeretem ha ilyen csajszikkal vagy.
– Az ilyen csajszikat hogy értetted? – kérdeztem kicsit dühösen- Én milyen csajszi vagyok?
- Jaj, drágám ne add az ártatlant. Tudom hogy te rá vagy cuppanva a pasimra. A kanapén is nagyon elvoltatok a mult este. De jobban teszed ha…….
– Ha? Ha? Inkább te teszed jobban ha nem fenyegetsz “drágám”!!!!! – és ezt a képétől kb. 5 cm-re mondtam kicsit felemelt hangon.
– Oké lányok! Elég lesz! Emily menjünk! Asley majd még beszélünk. Szia! – rángatta el barátnőjét Kimi
- Te ezzel a ribbancal nem fogsz beszélni!!!!!!!!! – kiabálta Em
Na nekem se kellett több. Visszahúztam és egy akkorát lecsavartam neki, hogy szépen mondjam, segítettem neki lefeküdni az angyalka gyártásához. J
- Hééééééé!!!!!!!!! Te normális vagy? Minek kellett megütnöd? – ordított rám Kimi
- Fogd vissza a barátnődet!! – mondtam már távolodva
Ez nem lehet igaz. Még ő kérdezi hogy ezt minek csinálatam. Megáll az ember esze.