Reggel korán felkeltem, nem tudtam aludni, annyira izgatott voltam. Hosszú ideje most érzem magam igazán boldognak. Remélem nem álmodom, és végre sokáig boldog leszek. Ezekkel a gondolatokkal indultam tusolni. Miután kijöttem a fürdőszobából, Sunny megállt előttem, majd jelentőségteljesen a táljára nézett.

-Szóval éhes vagy. Na gyere, keresünk neked valamit. –miután kapott enni, úgy döntött, hogy aludni fog. Nekem is kéne valamit ennem, meg fel is kéne öltöznöm. Úgyhogy gyerünk. Irány a szekrényhez. Kimi csak délután jön, szóval addig jöhet egy kényelmes farmer, meg egy pulcsi. Reggelire meg egy szendvics, meg egy kis gyümölcslé. Utána pedig tanulni fogok. Nemsokára vizsga, és át kell mennem rajta.

* * * *

Kimi is korán ébredt. Élénken élt még benne a tegnap este. Halie-re gondolt, aztán meg Jessicára, és úgy döntött, hogy ideje szakítani. Nem volt az a „két vasat a tűzben tartani” típus. Éppen ezért gyorsan lezuhanyzott, majd felhívta Jessicát.

-Szia! Találkoznunk kell!

-Szia Édes! De komoly vagy! Történt valami?

-Igen, de ez nem telefontéma. Találkozzunk fél óra múlva nálad.

-Rendben, várlak. Szia!

-Szia!

Fél óra múlva Kimi Jessica lakásán volt.

-Ki vele, mi történt. –sürgette Jessica.

-Szakítani akarok..

-Tessék? Mit mondtál?

-Szakítani akarok. –ismételte meg Kimi ezt az amúgy egyszerű mondatot.

-Ezt mégis hogy képzeled? Ide jössz, és közlöd, hogy szakítani akarok. –Jessica már kiabált.

-Igen, szakítani akarok, melyik részét nem értetted? –Kimi még mindig nyugodt volt.

-És mégis nem gondolod, hogy ezt meg kellene beszélni?

-Ezen nincs mit beszélni. Már régóta megváltozott valami közöttünk. Jobb ha vége lesz.

-Jobb? És kinek? Merthogy nekem nem, az biztos. De gondolom neked igen. És ennyi? Kész vége?

-Miért mit akarsz? Mit tegyek? Így jobb lesz mindkettőnknek. Most mennem kell. Szia.

-Most meg csak úgy itt hagysz? Beszéljük meg! Kimi! Kérlek! –kiáltotta utána Jessica, de hiába, Kimi még csak vissza sem fordult. Jessica dühös volt! Vele nem lehet így elbánni!! Őt nem lehet csak úgy félrelökni!!!

* * * *

Végre elérkezett a délután. Totál ideges vagyok, meg persze tiszta hülye, hogy idegeskedek! Kimi pontosan érkezett :-) végre egy pontos pasi!!!

-Szia! Indulhatunk?

-Szia! Hova? –kérdeztem meglepve.

-Hát először is elmegyünk egyet kajálni, aztán sétálni, mert mutatni szeretnék neked valamit.

-És mi lesz az? Kíváncsivá tettél. :-)

-Először is ez. –majd lágyan megcsókolt.

-Ez tetszett :-D És mi lesz a következő?

-Ez –majd egy szál vörös rózsát vett elő, amit addig a háta mögött rejtegetett.

-Ez gyönyörű! Köszönöm! –milyen figyelmes!!

-Olyan gyönyörű, mint te. –és újra megcsókolt, ezúttal hosszabb csók volt, de ugyan olyan  érzéki. Teljesen beleborzongtam. Éreztem a szíve dobbanását, éreztem, hogy egyre erősödik a vágy. Ekkor az agyam állj parancsolt. Óvatosan elhúzódtam, nem akartam tovább menni. Még nem. Nem akarok olyan lánynak tűnni, aki könnyen kapható, akinek nincsenek elvei. Nekem vannak.

-Akkor indulunk? –kérdeztem végül.

-Igen, gyere –azzal kézen fogott, és elindultunk. Sikerült a ház előtt parkolnia, így nem kellett messze mennünk. Még 10 percbe sem telt, míg elértünk az étterembe. Egy csinos kis francia étterem volt. Kimi már előre foglalt asztalt az étterem egy kis csendes részében, hogy senki ne zavarjon minket. :-))))  Míg vártuk az ételt, beszélgettünk. Nem bírtam megállni, hogy ne kérdezzem meg, amit egyszer úgy is meg kell kérdeznem.

-Ne haragudj a kérdésért –kezdtem- de muszáj tudnom valamit.

-Szakítottam vele. –mintha gondolatolvasó lenne. –Nem akarok vele játszani, ámítani. Az én szívemet már más foglalta el.

-Igen, és ki az? –kérdeztem, mintha nem tudtam volna a választ. :-)))

-Te, és most már ne is beszéljünk Jessicáról, ez a délután csakis a miénk. Rendben?

-Rendben :-) –Megérkezett a pincér. Irtó jól nézett ki a kaja! És finom is volt. Az ebéd után sétálni mentünk az étteremhez közeli parkba. Megjegyzem, hogy a park óriási, még egy tó is van a közepén. Vagy legalábbis azt hiszem hogy a közepén. Kézen fogva sétáltunk, végig szorosan egymás mellett. Nem voltak sokan a parkban, de néhányan így is felismerték Kimit, és egy kicsit meg is bámultak minket.

-Látod ezt? Olyan békés. Mindig ide jövök sétálni, ha valamitől ideges leszek, vagy ha csak friss levegőre vágyom. És most ezt szeretném megosztani veled.

-Ez nagyon jó. Köszönöm. –de édes, tuti nem minden barátnőjét hozta el ide. Hát kell nála édesebb pasi? :-)

-Gyere üljünk le. –mutatott a közeli padra. Leültünk. Egymáshoz bújtunk. Klassz volt érezni a közelségét. Mellette biztonságban érezem magam. Totál belezúgtam.

-Mire gondolsz most? –kérdezte.

-Csak kettőnkre. Hogy jó veled lenni.

-Egyet értek, mármint én is jól érzem magam veled. –megcsókoltuk egymást. Hosszú, forró csók volt. Észre sem vettük, hogy a közelből fotóznak minket. Csak egymásra figyeltünk. Számunkra nem létezett ebben a percben senki és semmi. Még kb. 3 óráig voltunk a parkban. Hogy mit tudtunk annyi ideig csinálni? Beszélgettünk, sétáltunk, csókolóztunk. Mesélt a csapatról, a többi pilótáról, én meg a táncról. Tisztára elbeszéltük az időt. :-)))

-A francba!

-Mi az, mi a baj? –kérdeztem meglepődve.

-Teljesen kiment a fejemből! Egy hete megígértem a bátyámnak, hogy csináltatok neki egy új snowboard-ot, és ma lett kész, én meg elfelejtettem érte menni. Hát ez van, ha az ember szerelmes. –azzal egy gyors csókot lopott :-)))

-Akkor menjünk el érte.

-Nem probléma?

-Persze, hogy nem. Szívesen elkísérlek.

-Köszönöm. Akkor induljunk.

A plázában volt az a bolt, ahol megrendelte a snowboardot. Így hát oda mentünk. A plázában volt egy csomó csaj, és hát persze, hogy mindegyik minket bámult. Majd kiesett a szemük. Nem veszik észre hogy itt vagyok???? Az egyik vörös csaj egyenesen csókot dob felé. Hát ez aztán gyönyörű. Ezek tényleg nem vesznek észre. Talál láthatatlan volnék, vagy mi? Végre megékeztünk a bolthoz. Erre mi van kiírva? Rögtön jövök. Szuper. Az a sok liba tovább legelteti a szemét Kimin. Valószínűleg Kimi is észrevette, hogy igencsak zavar a kis nézőközönség, mert halkan a fülembe súgta:

-Ne törődj velük, számomra csak te létezel –tisztára megborzongtam, nagyon jó ezt hallani.

-Ne haragudj, csak nem szoktam hozzá az ekkora közönséghez. –igyekeztem nyugodt maradni, de belül megfojtottam volna azt a vöröst.

-Pedig jobb ha hozzászoksz, mert még a média csak ezután jön, és hidd el, azok aztán nem szállnak le rólunk, amíg nem kapnak egy jó kis szaftos interjút. –erre mindketten nevetésben törtünk ki. Végre megjelent az eladó. A csaj kb. 20 volt, de lehet h még annyi sem.

-Sziasztok! Bocsi a várakozásért, csak akadt egy kis dolgom. Gyertek be. Miben segíthetek.

-Rendeltem egy snowboardot. Azt mondták, hogy ma kell érte jönnöm.

-Addig körülnézek –súgtam Kiminek. Még úgy sem sokszor voltam ilyen boltban.

-Itt is van. Csomagoljam vagy így viszed el?

-Elég lesz így, köszi. –Időközben visszamentem Kimi mellé, meguntam a nézelődést.

-Rendben, akkor 250 eurót kérek. És itt a névjegykártyám, ha bármi probléma lenne, nyugodtan hívj…..bármikor. –na szép, nyílt flört.

-Azt hiszem arra nem lesz szükség, ha bármi probléma lesz, visszajövök.

Na ezt most megkapta! Úgy kellett neki. :-)))))) Kimi felkapta a dobozt, és végre magunk mögött hagytuk a plázát, azzal a rengeteg nyálát csorgató csajjal. Gyorsan bepattantunk a kocsiba, és hazavitt.

-Köszi, hogy eljöttél velem. Így legalább nem ugrott rám az a sok csaj. :-))))

-Hát igen, nem is tudom, hogy mit kezdtél volna velük.

-Valószínűleg semmit, mert egyik sem tetszett. :-)

-Helyes válasz, de nekem most mennem kell, mert várnak a könyvek.

-Még tanulni is fogsz?

-Nem hiszem, de kellene :-)

-Rendben, elengedlek, de hívni foglak, okés?

-Okés, várom a hívást.

A búcsúcsók egy kicsit hosszabbra sikerült, mint egy átlagos csók. :-)
-Akkor szia. –búcsúztam végül, és kiszálltam.

-Szia.