Ki csörög ilyen korán????? Uh, ez csak az ébresztés, amit kértem. Hülye szállodák! Nem gond, még fekszek egy picit, aztán kelek. Ígérem. Na jó, inkább kelek, mert ahogy ismerem magam, tuti visszaalszok. Kimásztam az ágyból, és a fürdőszobába vettem az irányt. A hajam össze-vissza állt. Szuper, akkor még meg is kell mosnom. Gyorsan beálltam a tus alá, és megnyitottam a jó forró vizet. Miután végeztem, gyorsan megtöröltem a hajam, majd magam köré tekertem egy másik törülközőt. Hm, ezekkel a szállodai türcsikkel tényleg csak annyi a baj, hogy nem túl nagyok. Mondjuk annyit éppen takar, amennyit kell. Stílszerűen egy nagy fekete csattal feltűztem a hajam, hogy ne lógjon a szemembe, amíg testápolóval bekenem magam. Szeretem a fekete színt, amit a hajam színe is jól bizonyít. Na jó, nem feltétlenül mindig feketében járok, csak egyszerűen szeretem. Éppen kinyitottam a testápolós flakont, amikor kopogást hallottam. Szuper, már csak ez hiányzott.

-Igen? –mentem ajtótnyitni.

-Jó reggelt. Elnézést a korai zavarásért, csak szeretnénk szólni, hogy a producer kereste önt telefonon, de nem tudtuk felkapcsolni, mert valószínűleg rosszul helyezte vissza a kagylót, de lent várja önt az előtérben. –közölte egy boy.

-Köszönöm, azonnal megyek. –fordultam vissza a szobába, de eszembe jutott még valami- Elnézést!

-Igen?

-Megmondaná neki, hogy fél óra és lent vagyok?

-Persze, azonnal. –basszus, csak törölné le azt az önelégült mosolyt a képéről, hogy egy szál törülközőben állok itt kint a folyosón.

-Köszönöm.

-Nincs mit. –azzal a pasi már el is tűnt a liftben. Okés, akkor mehetek vissza krémezni és hajat szárítani. Hé, ezzel meg mi van?? Miért nem nyílik?? Anyám, kizártam magam. Ezt nem hiszem el!!! Ekkora cikit!!! Le nem mehetek, mert nincs az az isten, hogy én a 8.-ról így lemenjek. A mobilom persze odabent, a folyosón meg egy itt dolgozó sincs. Jellemző. És az is jellemző, hogy csak velem történhet meg ilyesmi. Mi lenne ha bekopognék a szomszéd szobába, hátha valami értelmes embert fogok ki, aki ilyenkor már fönt van, és megengedi, hogy leszóljak a portára, hogy nyissák ki a szobát. Basszus, de ez akkor is olyan égő. Mindegy, az még égőbb, ha megvárom, hogy mindenki felébredjen, és akkor kérek valakitől segítséget. Vettem egy nagy levegőt, és bekopogtam a szomszéd szoba ajtaján. Kérlek, kérlek, nyisd ki. Mindegy, hogy ki vagy, csak nyisd ki. Kb. 5 percig álldogálhattam ott, amikor végre kinyílt résnyire az ajtó, és egy álmos pasi arcát pillanthattam meg. Hm…nem is rossz.

-Miben segíthetek? –kérdezte végül, miután én nem szólaltam meg.

-Hello. Itt lakom a szomszéd szobában, és sikerült kizárnom magam. Nem hívhatnám fel innen a portát, hogy kinyissák? Nem akarok így lemenni. –próbáltam célozni az „öltözékemre”. A srác eléggé nagyot nézett, de végül kinyitotta az ajtót. Ő sem volt aztán talpig felöltözve, csak egy boxer volt rajta. Huh, de jó kis teste van.  –Merre találom a telefont? –miért kell ezeket az idióta szobákat máshogy berendezni?

-Jah, erre. –mutatta az utat, pechemre a hálószobába. Amint az ágyhoz ért, rögtön végigdőlt rajta. Tuti díjazza, hogy felébresztettem.

-Köszi. –azzal tárcsáztam a portát.

-Hallo, itt a porta.

-Hello, Raquel Mendez vagy a 425-ösből. Sajnálatosan kizártam magam, megoldható lenne, hogy felküld ide valakit, aki kinyitja?

-Persze, azonnal.

-Köszönöm. –tettem le a kagylót. –Okés, hát én végeztem is. –te jó ég, végig így bámult?? –Kösz, hogy telefonálhattam, már megyek is. –próbáltam minél hamarabb elhagyni a szobát, de zavaromban nekimentem szekrénynek. –Auuu. Basszus. –csúszott ki a számon, miközben éreztem, hogy totál elpirulok, a pasi meg csak mosolyog az ágyon fekve. –Mondja, maga minden nőt így megbámul?? –próbáltam visszanyerni önmagam.

-Nem, csak azt, aki egy szál törülközőben besétál korán reggel a szobámba. Megvárhatod itt is amíg feljön valaki.

-Nem köszi, inkább a folyosón. További jó alvást. –mentem gyorsan ki a szobából, de pechemre amikor be akartam csukni az ajtaját, már ott volt mögöttem. –Kitalálok egyedül is.

-Tudom, csak gondoltam megvárom, amíg felér a személyzet, hogy ha mégsem jön, akkor ellehetsz nálam.

-Nocsak, nocsak. Kimi, így csempészed ki az egyéjszakás kalandod, hogy ne cikkezzenek rólatok? –jött oda hozzánk egy barna hajú pasi. Spanyol, az tuti. Megismerem az akcentusról. Nem beszélve arról, hogy én is spanyol vagyok.

-Nem vagyok az egyéjszakás kalandja senkinek! –vágtam rá gyorsan. Szóval Kimi a neve. Hé, az egyik F1-es pilótát is így hívják. Kimi Räikkönen. És ha jobban megnézem….atya világ. Mindjárt elsüllyedek!!! Kimi Räikkönen szobájába mentem be. Szuper, ezek után már csak remélhetem, hogy nem ő lesz a párom. Akkor ez a pasi viszont nem lehet más, csak Fernando Alonso. Ismételten csak atya világ.

-Meg is érkeztem a szobakulccsal. –jelent meg végre a boy, és hála gyorsan kinyitotta az ajtót.

-Ezer hálám. Várjon –azzal gyorsan kivettem a tárcámból egy kis pénz, és a kezébe nyomtam.

-Köszönöm.

-Én köszönöm. További szép reggelt mindenkinek! –vágtam be az ajtót, és ismét birtokba vettem a fürdőszobát.

-Te, ez a kiscsaj nagyon ott volt –ecsetelte Fernando a látottakat.

-Az biztos. De nem veled fogom megbeszélni a nőügyeimet- azzal Kimi angolosan rávágta az ajtót Fernandora.  Ki az aki már megint zavar??? Nem hiszem el, hogy nem krémezhetem be magam rendesen. Most inkább a fürdőköpeny mellett döntöttem, és így mentem ajtót nyitni.

-Mit akarsz? –kérdeztem az előttem álló Fernandotól.

-Csak szeretnék bocsánatot kérni az előbbi beszólásomért.

-Okés, még valami? –el fogok késni, kapkodni fogok, valamit itt hagyok, a producer meg szívrohamot kap a sok várakozástól.

-Nem semmi… -okés, akkor mozdulj már meg, szeretnék felöltözni.

-Szeretnél még valamit?

-Nincs kedved meginni lent egy kávét? –anyám, azt hiszi, hogy lát törülközőben és az azt jelenti, hogy fel is tud szedni? Nem hiszem el.

-Bocs nem, sietek. Szia. –csuktam rá az ajtót. Gyorsan felöltöztem, a hajamat egy picit megszárítottam, majd lementem a producerhez. A félórás beszélgetésből csak annyi volt a lényeg, hogy egy óra múlva kezdődik az eligazítás a stúdióban, és kijelölik a próbatermeket, ahol a párok gyakorolnak. Szuper. Próbáltam faggatni a beosztásról, de arról nem volt hajlandó nyilatkozni. Gyorsan visszamentem még a szobámba, feldobtam egy enyhe sminket, bepakoltam a táskámba, és lementem reggelizni. Ettem egy melegszendvicset, majd fogtam egy taxit és bementem a stúdióba.

-Miben segíthetek? –kérdezte a stúdió portása.

-Raquel Mendez vagyok, a Saturday Night Fever egyik táncosa. Most lesz az eligazítás.

-Ó, azonnal nyitom az ajtót. –azzal megnyomott egy gombot, s már bent is voltam. A pilóták többsége már ott volt, mert ez egy rendhagyó SNF-lesz. Teli F1-es pilótákkal. 10 pár lesz, és fogalmam sincs, hogy kivel fogok táncolni. De amint látom a srácok már itt vannak. Személy szerint Jenson Button, Nick Heidfeld, Nico Rosberg, Christian Klien, Vitantonio Liuzzi, Kimi, Fernando, Felipe Massa, Scott Speed és Robert Kubica. A lányok is itt vannak már, azt hiszem akkor megint csak én késtem.

-Sziasztok! –mentem oda az ismerősökhöz, hiszen a versenytáncosok már jól ismerik egymást.

-Raquel! Szia! –ölelt meg az egyik barátnőm, Keira. –Jajj, úgy hiányoztál!!

-Te is!!! Kikkel lesztek párban? –kérdeztem a csajoktól.

-Még nem mondták meg. –fűzte hozzá Nicol.

-De ott jön a producer, most rakja ki a listát. –mindenki egyre izgatottabb lett. Mindannyian odamentünk a listához, és a saját nevünket kezdtük keresni. Nem!!!! Ilyen nincs!!!!!

-Na, te kivel táncolsz? –kérdezte izgatottan Keira –Én Felipével. Jajj, tök ari.

-Én Kimi Räikkönennel.

-És akkor miért vágsz ilyen fancsali képet? –nézett rám a nagy szemeivel- tök jó pasi.

-Az lehet, de mit fogok én egy „jégemberrel” kezdeni?

-Drága barátnőm, ez egyszerű: megolvasztod. –azzal otthagyott, én meg elkaptam Kimi tekintetét a tömegben.