Paula sejtette, hogy mi állhat a dolog hátterében, ezért úgy döntött, hogy elbeszélget egy kicsit a fiacskájával.

-Szia, bejöhetek? –nyitott be Kimi szobájába.

-Anya, persze. Gyere csak. Ülj le. Kérsz egy teát? Vagy valamit?

-Nem, gyere ülj le ide mellém. –mutatott a kanapéra Paula. –Mesélj, mi van veled?

-Semmi különös. Egy kicsit fáradt vagyok. –ült le Kimi az anyja mellé.

-Sokat próbáltok Raquellel? –terelte Paula arrafelé a beszélgetést, amerre szerette volna.

-Igen. –válaszolt szűkszavúan Kimi. Paula ebből már jól sejtette, hogy jó úton jár.

-És hogy jöttök ki egymással?

-Hát…-Kimi nem tudta, hogy mit válaszoljon. Beavassa az anyját?? Vagy egyedül próbálja megoldani a gondjait??

-Sejtettem. –mosolyodott el Paula.

-Honnan? –kerekedett el Kimi szeme.

-Elsősorban mert az anyád vagyok, és ismerlek, másodsorban mert láttam, hogy hogy néztél rá odalent, amikor bemutattad, harmadsorban pedig az előbb hallottam, amint azt mondta, hogy jó lenne ha megbíznál benne.

-Nos…eléggé egymásba gabalyodtunk, de mindig történik valami.

-Mire gondolsz?

-Fernandora. Mindig rá akar mászni. Ma reggel is. Jó, én a fürdőben voltam, mert nem akarjuk nagy dobra verni azt, hogy együtt vagyunk, már ha a mai reggel után még járunk. Szóval átjött Fernando és kikezdett vele.

-Ó szegénykém. És erre mit lépett Raquel?

-Ellenkezett, aztán kidobta. –vallotta be Kimi, s rádöbbent, hogy mekkora hülyeség volt ekkora cirkuszt csapnia.

-Akkor nem értem, hogy mi itt a probléma?

-Az, hogy egy hülye vagyok, mert akkora balhét csaptam, mint még soha. Aztán ő meg kiakadt. Most meg átjött, hogy akkor beszéljük meg, és én megint hülye voltam. Vagy még mindig.

-Akkor kisfiam nincs más hátra, mint emeld fel a feneked, és menj át hozzá, és kérj tőle bocsánatot.

-És ha nem hallgat meg és kidob?

-Ha kidobnak az ajtón, mássz vissza az ablakon. Vagy valami ilyesmi. Na, majd feltalálod magad. Az apád sem adta fel, annak ellenére, hogy négyszer kikosaraztam. Aztán látod, hogy most hol vagyunk.

-Köszi anyu! –ölelte meg Kimi Paulát, és nyomott az arcára egy puszit.

-Na, gyerünk, menj át. –nógatta Kimit Paula, aki így el is indult, s pár másodperc múlva már Raquel ajtaján kopogott.

* * *

Miután sikeresen bezártam az ajtót, úgy döntöttem, hogy veszek egy forró fürdőt, az talán megnyugtat és ellazít. De azért nem bízok mindent a véletlenre: zene is kell. Mivel a hifit nem akartam becincálni a fürdőbe, ezért az mp3 lejátszó mellett döntöttem. Hm…tök kellemes így. Forró a víz, jó a zene. Igaz, a zuhanyfüggöny kicsit útban van, mert majdnem a szemembe lóg, és nem tudom normálisan beállítani, de jó ez így. Ráadásul mivel egy kicsit több habfürdőt sikerült belelöttyinteni a vízbe, olyan a kád, mintha egy nagy adag vattacukorban feküdnék. Az El Sueno de Morfeotól szólt a Reencontrar, amitől sikerült tökre megnyugodnom.

-Te meg mit keresel itt??? –kaptam ki a fülhallgatót a fülemből, amikor megláttam Kimit.

-Jól vagy?? –nézett rám ijedten.

-Igen, miért? Hogy legyek?? Ne aggódj, nem leszek öngyilkos.

-Ne beszélj hülyeségeket. A frászt hoztad rám. –de hogyhogy itt van?? Én bezártam az ajtót.

-De hogy jöttél be???

-Betörtem az ajtót. –vallotta be.- annyira megijedtem, hogy valami bajod esett.

-Te jó ég. És legalább becsuktad az ajtót, vagy mindenki ide fog csődülni?

-Becsuktam. Szóval azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek. –nocsak, megjött a jobbik esze? –Sajnálom, hogy hülyeség miatt veszekedtünk. Csak tudod nehezen bízok meg az emberekben. És már sokat csalódtam, ezért félek megbízni valakiben. És nagyon fontos vagy nekem, ezért nem akarlak elveszíteni. Ja meg egy féltékeny marha vagyok.

-Tökéletesen megfelel az önjellemzés. Tényleg egy marha vagy. –mondtam komolyan. –Kérek egy csókot. –mosolyodtam el.

-Ahogy parancsolod. –azzal máris megcsókolt, de nekem sem kellett több, berántottam magam mellé a vízbe. –Basszus, csurom víz lettem. –helyezkedett el nevetve a kádban. Még szerencse, hogy sarokkád, így nagy, és kényelmesen elférünk.

-Nem kéne levenned ezt a sok vizes göncöt? –kérdeztem, miközben elkezdtem kigombolni az ingét.

-De, igazad van. –mosolygott, majd együtt gomboltuk tovább az ingjét, míg végül a földön kötött ki. Teljesen belefeledkeztünk a csókolózásba, mígnem Matti hangját meg nem hallottuk.

-Hoppá gyerekek. Bocsi, nem akartam rátok nyitni. –takarta el a szemét az ajtóban álló Matti. Annyira megijedtem, hogy magamra rántottam Kimit, aki szegény majdnem bemerült a víz alá. –Ne aggódjatok, semmit sem láttam. Csak kezet akartam mosni. –nálam???? –De nem gondoltam, hogy Raquel is itt van. –okés, mostmár kimehetne, ezt igazán elmondhatja odakint is.

-Apu, kimennél?? –kérte meg Kimi Mattit.

-Jajj, persze. Bocsi. –azzal máris kiment. Anyám, ez full ciki volt.

-Most meg min nevetsz?? –néztem Kimire, mivel majdnem megfulladt a nevetéstől.

-Látnod kellett volna az arcotokat.

-Ne aggódj, fordított helyzetben a tied sem lett volna jobb. Na gyerünk, mássz ki.

-Jól van. –azzal kimászott, majd a rendelkezésemre bocsátott nagy kegyesen egy törülközőt és egy köpenyt. Miután mindketten viszonylag megtörülköztünk, és Kimi is belebújt egy köpenybe, mivel a nadrágja is vizes lett, kimentünk Mattihoz, aki az ágyon ült.

-Én tényleg sajnálom, nem akartam rátok nyitni. Csak veled akartam Kimi beszélni, azért jöttem, csak nem tudtam, hogy Raquel is itt van.

-De apu, ez Raquel szobája. –szegény Matti teljesen elvörösödött. Én meg meg sem bírtam szólalni, és valahogy nagyon ránézni sem mertem. Annyira ciki.

-Jézusom, ezt az égést. Akkor ezek szerint elnéztem a szobaszámot. –szabadkozott Matti.

-Semmi gond, az enyém eggyel arrébb van. –mosolygott Kimi. Úgy látom, hogy nem igazán érzi kínosan magát, velem ellentétben.

-Nos, akkor azt hiszem az lesz a legjobb, ha én most megyek. –hátrált Matti.

-Okés, mindjárt megyek én is.

-Sziasztok.

-Viszlát. –köszöntem el halkan. –Ezt az égést!!! –mondtam, miután becsukódott az ajtó.

-Most mi van, szerintem jól kezeltük a helyzetet.

-Aham, te. Én úgy éreztem, hogy menten elsüllyedek. De semmi gond.

-Jajj nem olyan maradiak, hidd el. Tudják, hogy már nem vagyok kisfiú. –adott egy csókot. –Este együtt vacsorázunk velük, jó? Szeretném, ha jobban megismernétek egymást. –kaptam még egy csókot, és már el is viharzott. De édes, ezek után ismerjük meg jobban egymást?? Szuper. Az biztos, hogy semmi kivágott felsőt és miniszoknyát nem veszek fel.