Kimi majd’ szétrobbant. Nem elég, hogy a barátnője azzal nyúzza, hogy találkozzon a szüleivel, most még ez is. Egyáltalán miért puszilgatja Rami azt a csajt? Neki felesége és gyereke van. Ráadásul mekkora a korkülönbség köztük!! Rossz belegondolni. És mi ez a hülyeség az AC pumpával? Rami pontosan tudja, hogy bármikor tudna rendelni egyet, és a nevének köszönhetően valószínű, hogy még aznap kiszállítanák neki. Vagy másnap. A lényeg, hogy nem szorul a lány segítségére.

-Hé, minden okés? –lépett be a szobába Rami.

-Ó hogyne! –rángatott ki egy pólót a szekrényből Kimi.

-Most mi bajod?

-Hogy mi? Elképesztő vagy! Nem gondolod, hogy szemétséget csinálsz?

-Szemétséget? Miről beszélsz?

-Mit puszilgatod Zoét? És mi ez a hülyeség az AC pumpával?

-Jajj, csak ennyi? Azt hittem már valami komoly dologról van szó.

-Komoly?? Ez neked nem az?? Hát komolyan…néha elcsodálkozom rajtad. –hitetlenkedett Kimi.

-Mi? Az lenne baj, hogy tegnap megvédtem az egyik barátomat, lemaradtam a boltról, ő pedig kedvességből hozott egy alkatrészt? Kétlem, hogy ez akkora probléma lenne, de te tudod.

-Megvédted?

-Aham, de ez az ő dolga. Viszont nem akarom, hogy bármi hülyeségre gondolj. Világos?

-Az, és … ne haragudj.

-Spongyát rá, de ne feledd, hogy szeretem Kristiinát és nekem első a család. Oké?

-Rendben, és tényleg bocs. –öltözött végre fel a fiatalabbik testvér.

-Semmi. Én viszont megyek, beszerelem a pumpát.

-Okés, még egyszer bocs. Szia.

-Szia. –távozott Rami Kimi szobájából, aki valamelyest megnyugodott. –Zoé, még egyszer köszi az alkatrészt.

-Nincs mit. Szia.

-Szia. –Rami távozása után Zoé hozzálátott az emelet kitakarításához. Kimi éppen akkor lépett ki a szobájából, amikor Zoé be akart kopogni hozzá, hogy megkérdezze, hogy mikor takaríthatja ki a férfi szobáját.

-Megijesztettelek? –kérdezte Kimi mosolyogva, miután látta, hogy Zoé mennyire meglepődött.

-Igen…nem. Csak azt szeretném megkérdezni hogy mikor takaríthatom ki a szobád. –szólalt meg végre Zoé.

-Ó, akár most is. Kimegyek játszani Ajax-szal, szegényt az utóbbi időben kicsit elhanyagoltam.

-Rendben, akkor én kezelésbe veszem a szobád.

-Okés, menj csak –állt el Kimi az útból, így Zoé be tudta vinni a porszívót és a portörlőt. Az ágy bevetetlenül, a fotelban ruhák, valamint egy széttépett újság adta a körképet. Zoé valamilyen késztetést érzett, hogy az újságot megnézze, de erőt vett magán, és nem tette. Inkább az ágyhoz ment, és beágyazott. Gyorsan összeszedte a ruhákat, és lement az alagsorba, hogy elindítsa a mosást, majd visszament a szobába, és kidobta az újságot. Valahogy már nem is volt kíváncsi rá. Biztosan valami rosszindulatú pletyka lehetett benne, amire Kimi így reagált. Inkább nem törődött vele, különben is, nem azért van itt, hogy újságokat olvasgasson, hanem, hogy takarítson, így bekapcsolta a porszívót, és hozzálátott a munkához. Közben dudorászott, és még táncolt is egy picit, amikor azonban kikapcsolta a gépet, és megfordult, hogy kihúzza a konnektorból, hirtelen meglátta Kimit, aki az ajtóban állt, és meglepetten nézte őt. Zoé szerette volna, ha ebben a pillanatban megnyílik alatta a föld, de erre valljuk be minimális esélye volt. –Nem láttam semmit. –mosolygott Kimi, de mind a ketten tudták, hogy mindent látott.

-Oké. –csak ennyi jött ki Zoé száján, de még ez is nehezen. A kínos csöndet szerencsére a csengő szakította félbe. –Megyek, kinyitom az ajtót. –azzal már indult is lefelé, magában pedig áldotta azt az embert, aki az ajtó előtt állt. –Sziasztok! –köszöntötte vidáman Tonit, aki legnagyobb meglepetésére a barátnőjével, Jennivel jött.

-Szia! –köszöntek egyszerre.

-Szólok Kiminek, hogy itt vagytok. –azzal Zoé máris visszament Kimihez. –Toni van itt, Jennivel.

-Szuuper! Köszi. –azzal máris rohant le a legjobb barátjához. Mire Zoé lement, a két srác már elmélyülten beszélgetett, Jenni pedig játszott Ajax-szal, de amint meglátta a barátnőjét, máris odament hozzá.

-Na, mi a helyzet? –kérdezte fülig érő szájjal Zoé. Örült, hogy ilyen boldognak látja barátnőjét.

-Semmi. Én olyan boldog vagyok!!!

-Azt látom. Örülök.

-Jajj, majdnem elfelejtettem. Simon keresett. Vagy ötször. Megkért, hogy szóljak neked, hogy hívd fel.

-Még én hívjam fel??? Abból nem eszik!!

-Ne légy már ilyen makacs!! –csattant fel Jenni.

-Nem fogok bocsánatot kérni azért, mert beszélgettem Kimivel. Azt hiszem viszek a fiúknak egy üdítőt, ha így folytatják, kiszárad a torkuk. –próbálta Zoé elterelni a beszélgetést.

-Oké. Segítsek?

-Nem kell, köszi. –azzal Zoé kitöltötte a 3 üdítőt, és odavitte a fiúknak.

-Ó köszi. –mosolygott rá Kimi.

-Egészségetekre. –ekkor hirtelen megszólalt Zoé telefonja. Ránézett a kijelzőre, és rögtön rájött, hogy ezt a hívást nem fogja fogadni. Zoé gyorsan felsietett a szobába, és inkább befejezte Kimi szobájának a kitakarítását. Közben folyamatosan csöngött a telefonja, de ő hajthatatlan volt. A szoba kitakarítása után lement a konyhába, gondolta, hogy készít Kiminek valamit, de ő már nagyban falatozott.

-Jó étvágyat.

-Köszi. Te nem kérsz?

-Nem, köszi. Az szobáddal teljesen végeztem.

-Komolyan? Szuper! Te egy főnyeremény vagy!

-Ugyan már! Hú, még ki kell teregetnem, bocsi –azzal már ment is le az alagsorba, hogy a mosógépből kiszedje az immáron tiszta ruhákat. A hátsó udvarban volt a szárítókötél, így oda kellett mennie. Pechjére Kimi éppen akkor engedte ki Ajaxot, aki egyenesen Zoé felé vette az irányt, és a lány hiába védekezett, a kutya felugrott rá, de akkora lendülettel, hogy Zoé és a tiszta ruhák is egyenesen a földön landoltak. Kimiből kitört a nevetés, ahogy látta, hogy szegény lányt hogy letámadta a kutya, de persze csak szeretetből.

-Ez nem olyan vicces. –mondta komolyan Zoé, de persze belőle is kitört a nevetés, ahogy végignézett Kimi kutyatappancsos ruháin és magán. Kimi odament, hogy felsegítse a lányt, de Ajax ismét akcióba lépett, fellökte Kimit, aki így egyenesen Zoén landolt.

-Ez a kutya megbolondult. –nézett Zoéra Kimi.

-Csak játszik –mosolygott Zoé, azonban ismét megcsörrent a telefonja. Kimi felkecmergett, sikeresen felsegítette Zoét is, akit ismét Simon keresett.

-Nem veszed fel? –nézett kérdőn Zoéra Kimi.

-…de…- azzal felvette a telefont.

-Szia, mi a francért nem vetted fel eddig ezt a rohadt telefont? –ordított Simon.

-Pont ezért. Szia. –azzal már le is tette, és még mielőtt Kimi bármit is kérdezhetett volna, gyorsan összekapkodta a ruhákat, és bement a házba.