-Mit akarsz még? –kérdezte Zoé dühösen. Kimi szeretett volna válaszolni, de igazán maga sem tudta, hogy miért jött utána.

-Én… -egy bátortalan lépést tett a lány felé, mire az hátrálni kezdett, egészen a falig. Szerencséjükre odabentről semmit nem lehetett látni, egyrészt a sötétség miatt, másrészt pedig mert olyan helyen álltak-…gyönyörű vagy. –simogatta meg a lány arcát.

-Látod, most te kezded –már csak suttogásra futotta az ereje. Küzdött, hogy ne gyengüljön el, de egyre kevesebb erőt érzett magában.

-Csodálod, ha ilyen ellenállhatatlan vagy? –hajolt egyre közelebb hozzá, de már ő is csak suttogott.

Úgy érezték magukat, mint két, kitörni készülő vulkán. Tudták, hogy ezzel veszélybe sodorják magukat, és a következmények beláthatatlanok lehetnek, de nem tudtak mit tenni. Ez a veszélyérzet még inkább felcsigázta őket. Kimi szorosan magához ölelte Zoét, és megcsókolta. Megtette azt, amit megfogadott, hogy nem fogja többé megtenni. Kimi keze a lány combját, míg Zoé a férfi nyakát simogatta. Mindketten egyre nehezebben vették a levegőt, ahogy a vágy egyre jobban a hatalmába kerítette őket.

-Kimi, itt vagy kint? –a pár hirtelen Clara hangjára lett figyelmes, aki éppen csak kidugta az orrát a teraszra, így szerencsére nem vehette észre őket. Ijedten néztek egymásra, nem tudták, hogy mi tévők legyenek.

-Igen kicsim, mindjárt megyek, csak telefonálok. –kapott észbe Kimi.

-Rendben, de meg ne fázz! –azzal a lány máris visszahúzódott az otthon melegébe.

-Gyerünk, menj be. –sóhajtott egyet Zoé, miközben megigazgatta magán a ruháját.

-Te is jössz? –nézett rá félénken Kimi.

-Nem, én majd egy kicsivel később. Az lehet, hogy feltűnne neki. –Zoé nem nézett rá, ugyanis máris megbánta, amit tettek. Nem volt helyes, sosem volt az, de itt és most főleg nem. Kimi bólintott, majd végül bement a házba, így a lány vehetett néhány mély levegőt, mielőtt valaki a frászt hozta volna rá.

-Szabad tudnom, hogy te mégis mi a fenét művelsz? –tűnt fel Duncan, aki a kert egyik fájának jótékony árnyékából figyelte az előbbi jelenetet. A szemei szikrákat szórtak, amint vádlón nézett a húgára, akinek fogalma sem volt róla, hogy most mit mondjon. –Válaszolj! –kiabált rá a bátyja.

-Hallgass! –próbálta csitítani a dühöngő Duncant, miközben arrébb húzta a háztól.

-Csak egy okot mondj, hogy ne szóljak most rögtön Claranak! Megérdemelnétek mind a ketten.

-Igen, mi meg, de ő nem. Könyörgöm ne szólj neki. Bármit megteszek, amit akarsz. –esedezett Zoé. Tudta, hogy innen nincs más kiút. Már ha ez egyáltalán kiútnak nevezhető.

-Ez nem az a helyzet, mint kiskorunkban, hogy elvittem helyetted a balhét, cserébe te mosogattál két hétig. –csengett vészjóslóan a férfi hangja. –Mégis mióta tart? Egyáltalán mi ez az egész? –a lány már maga sem tudta. Minden kusza volt, valahogy semmit nem látott tisztán.

-Nem tudom. Egy ideje. –indult volna vissza a házba Zoé, de a bátyja elkapta a karját, és visszafordította.

-Egy ideje??? És mondd, nem érzed magad véletlenül rosszul? Nincs véletlenül lelkiismeret-furdalásod? –kérdezte gúnyosan Duncan.

-De, ha tudni akarod van. És rohadt érzés, ahogy az is, hogy teljesen belezúgtam, érted? Teljesen más, mint a legtöbb pasi. Kedves, figyelmes, nem csak arra figyel, hogy neki legyen jó. Vele jól érzem magam.

-Az persze nem számít, hogy Clara mit érez Kimi iránt. –fűzte hozzá Duncan semleges hangon.

-De, igenis számít.

-Képzelem mennyire. Vajon ránk nyit vagy nem? –gúnyolódott tovább a bátyja. –De mondok neked valamit. Ha még egyszer megtudom, hogy akárcsak egymáshoz értek, azonnal elmondok mindent Claranak. –hogy szavait nyomatékosítsa, mutatóujját Zoénak szegezte- Most is csak azért hallgatok, hogy neki ne fájjon. De remélem világos voltam…Nem hallom!!!

-Az voltál. Most már mehetek, vagy még valamit a fejemre akarsz olvasni? -Ez hiányzott neki a legkevésbé. Duncan-nek igaza volt, de valahogy mégsem.

-Mehetsz. –azzal a lány máris sarkon fordult, és visszament a házba.

A parti ezután zavartalanul folyt. Zoé és Kimi kerülte egymást, amennyire lehetett, és amennyire nem volt feltűnő.

-Jó volt a parti, nem igaz? –kérdezte Clara Kimit, miközben a férfi ágyában feküdtek. Kimi a plafont bámulta, így nem válaszolt rögtön. A ma estén járt az esze, azon, ami akár meg is történhetett volna odakint. Mekkora őrültség lett volna! Ráadásul tessék! Kivel fekszik egy ágyban? A barátnőjével, aki történetesen a szeretője nővére. Szép kis történet. Kísértetiesen hasonlít Atte-éra. Szegény barátja is majdnem hasonló cipőben járt, csak éppen őt csalták meg.

-Minden rendben? –zökkentette ki gondolataiból Clara.

-Persze –adott egy puszit a lány homlokára. –Csak eszembe jutott az egyik haverom, Atte.

-Mi van vele? –cirógatta a meztelen mellkast a lány.

-Nemrég szakított a barátnőjével.

-Uh, szegény, mi történt? –kérdezősködött a lány.

-Megcsalták. Ráadásul szegény Atte-t a bátyja világosította fel az egészről, miután rajtakapta az egyik haverjával a csajt. A srác először nem akarta elhinni, amit a testvére állított, de amikor már ő maga, a saját szemével látta őket, minden világossá vált. 

-Szegény. De még jó, hogy te nem csalsz meg, mert tudom, hogy szeretsz. –Kiminek már csak ez kellett. Ha lehet, most még nagyobb bűntudata lett.

-Igen, szeretlek. –simogatta meg a lány arcát.

-Mit szólnál hozzá, ha bemutatnék neki egy csinos lányt. –Clara fejében máris egy terv kezdett körvonalazódni.

-Komolyan megtennéd? –csillant fel Kimi szeme.

-Miért ne? Hol van most?

-Finnországban, de hamarosan meglátogat.

-Szuper, majd szólj, és megszervezem a négyes randit, de most inkább ne beszélgessünk, van jobb ötletem is. –azzal szenvedélyesen megcsókolta a férfit, miközben a keze egyre lejjebb haladt a férfi testén.

Zoé az ágyában feküdt. Kavarogtak benne a gondolatok és az érzések. Nem tudta, hogy mitévő legyen. Jobban mondva azt tudta, hogy mit kell tennie, csak még azt nem tudta, hogy hogyan fogja ezt véghezvinni. Az lenne a legjobb megoldás, ha úgy tudna kiszállni ebből az egészből, hogy az senkinek se fájjon, de reálisan nézve a dolgokat erre elég kevés esélye volt. Túl sokan tudták: Jenni, Toni, Chris, Scott és most már Duncan is. De vajon mi történne, ha odaállna Clara elé, és elmondana mindent? A nővére teljesen megutálná? Az biztos, hogy abban a percben –és az elkövetkezendő időszakban- nem lenne a szíve csücske. A baj az volt, hogy Zoé azt hitte, Clara nem fog sokáig Kimivel maradni. Mindig is amolyan pillangó-típus volt, ha lehet ezt így mondani, egyik pasitól a másikig ment, és mindenkiben a „Nagy Ő”-t látta. Azonban most tényleg úgy tűnik, hogy megtalálta.