-Clara… -szólalt meg erőtlenül Zoé.

-Csak azt mond meg, hogy mióta tart! –indult el a lány a húga felé, mire Zoé tett egy lépést hátra.

-Clara, kérlek… -próbálta Kimi csitítani, hasztalanul.

-Te csak ne kérj semmit! Én sem vagyok hülye! –kiabált a lány. –Pontosan tudom, hogy mit műveltetek! Szerinted nem tűnik fel, hogy a pasim nem akar a hálószobába beengedni, aztán meg kijön így a húgom?? –azzal odament, és lökött egyet Zoén.

-Azért ne durvulj! –szólt rá ismét a férfi.

-Hagyd Kimi, igaza van. Már hónapok óta ezt csináljuk.

-Tessék????

-Nagyon sajnálom, de szerelmes vagyok Kimibe. –Zoé már úgy volt vele, hogy minden mindegy. Lebuktak, hát itt az ideje, hogy vállalják a következményeket.

-És ezt csak így mondod??? –ordibált továbbra is Clara. –Tudod mi vagy te??? Egy utolsó aljas szemét kis lotyó!! Most már tudom, hogy miért akartad lemondani azt a sok közös programot. Én marha meg ki akartalak húzni a depresszióból, de ahogy látom abszolút nem volt semmi bajod!!

-Tényleg nagyon sajnálom.

-Sajnálod?? Hogy oda ne rohanjak! Remélem nem gond, ha egy cseppet sem érdekelnek az érzéseid!! Scottal is kavartál, mondhatom szép kis…

-Nem! Vele nem! –csattant fel a lány. Azért azt ő sem tűrte, hogy igazságtalanul vádolják.

-Nem? Hát akkor mi volt az a kis jelenet a klubban? Vagy az is csak azért volt, hogy ne fogjunk gyanút Simonnal, igaz? –Zoé nem válaszolt, csak bólintott egyet, mire Clara lekevert neki egy pofont.

-Clara! –fogta le Kimi a kezét, mielőtt még egyet lekeverhetett volna a lánynak.

-Te csak maradj ki ebből!! –támadt neki Kiminek is. - Gyűlöllek! –fordult vissza Zoéhoz –Többé nem vagy a testvérem!! Te pedig –fordult most Kimihez- hogy csalhattál meg???

-Clara, nem tudtam, hogy hogy mondjam meg, hogy egyre jobban kezdek beleszeretni Zoéba.

-Szemét disznó vagy!!!

-Azért most már állj le! –szólt rá határozottan Zoé.

-Még neked áll feljebb??? Én a te helyedben…

-Tudod mit? Te sem vagy ártatlan, szóval hallgass! –tett egy lépést a lány a nővére felé.

-Mi van??

-Csak annyi, hogy nézz magadba, mielőtt bármit is mondasz! –azzal Zoé megpróbált volna átsétálni a szobájába azzal a céllal, hogy valami értelmes göncöt kapjon magára, mivel a jelenlegi „öltözéke” hagyott némi kívánnivalót maga után, de Clara visszarántotta.

-Na ide figyelj, kettőnk közül te vagy az, aki elcsábította egy másik nő pasiját, szóval örülj, hogy nem kaparom ki a szemed.

-Tessék, gyere csak, nem félek tőled! –Kiminek még éppen időben sikerült elkapnia Clarat, így nem esett neki Zoénak.

-Zoé, menj és öltözz fel, te pedig most leülsz oda. –parancsolt rá Kimi a két nőre. Zoé egy pillanatig dühösen nézett a nővérére, majd átment a szobájába, és felöltözött, miközben azt hallgatta, ahogy Clara és Kimi ordibálnak egymással. Miután elkészült, vett egy nagy levegőt, és visszament Kimihez. Ahogy a nővére meglátta, máris elindult felé, de Kimi ismét sikeresen leszerelte.

-Tűnj a szemem elől te kis… –ordította Clara, de hirtelen elcsuklott a hangja, és megkapaszkodott Kimiben.

-Jól vagy? –kérdezte Zoé egyszerre a férfival.

-Igen, jól vagyunk. –válaszolta gúnyosan Clara, és kirántotta a kezét Kimiéből.

-Hogy…hogy érted azt, hogy vagyunk? –a férfi elfehéredett arccal nézett rá.

-Úgy, ahogy hallottad. Én is és a baba is jól vagyunk.

-Te…te…terhes… -mutogatott hebegve Clara hasára.

-Aham. Terhes. De gondolom ez senkit nem érdekel.

-Ülj le, hozok egy pohár vizet. –azzal a férfi máris eltűnt a fürdőszobában.

-Na azért ne legyél olyan szent. Gondolom Kiminek elfelejtettél róla szólni, hogy nem az övé a gyerek.

-Neki nem kell mindenről tudnia. Hugi, te itt nem nyerhetsz.

-Én erre nem vennék mérget. –Zoét már nem érdekelte semmi. –Kimi, remélem nem gond, ha felvilágosítalak arról, hogy nem tőled van a gyerek.

-Hogy érted azt, hogy nem tőlem?

-Ahogy hallottad. Azért is mertem eljönni, mert tudtam, hogy ő is megcsalt téged, és hogy nem hagyhatom, hogy így élj vele.

-Hogy tudsz így hazudni??? Látod Kimi, mindent kitalál, hogy elválasszon minket!! –Clara krokodilkönnyeket csalt elő a szeméből, ami részben valóságos is volt, hiszen tényleg fájt neki ez a helyzet. De most már a büszkesége sem engedte meg, hogy ő kerüljön ki vesztesen ebből a csatából.

-Mi a fene ez az ordibálás? –nyitott be kopogás nélkül Chris Kimi szobájába. –Tőletek zeng az egész hotel! –amint körülnézett, rögtön rájött, hogy valószínűleg Clara rájött mindenre.

-Ez itt!! –bökött Clara Zoéra – lefeküdt Kimivel.

-Clara, szerintem nem a legmegfelelőbb az időpont és a helyszín erre a vitára. Clara, hozd a cuccod, nálam alszol.

-De én… -tiltakozott a nő.

-Megkapod az ágyam, enyém a kanapé, de most már menjünk. –parancsolt rá Chris. Valószínűleg hatott a férfi határozottsága, mert Clara fogta a táskáját, és kivonult a szobából.

Zoé várta, hogy Kimi megszólaljon, de a férfi csak nézett maga elé. Igazából nagyon most ő sem tudta, hogy mit mondjon. Lehet, hogy hiba volt elmondani, hogy nem Kimitől terhes Clara, de már igazán ő sem tudott uralkodni magán. Zoé inkább visszament a szobájába. Remélte, hogy Kimi utána megy, de nem nyílt az ajtó. A reménye egyre inkább fogyott. Bebújt az ágyába, fejét a térdére hajtotta, majd utat engedett a könnyeinek. A felgyülemlett feszültség most akart előtörni belőle. A fejében kavarogtak a gondolatok. Szégyellte magát, amiért Clara így tudta meg az egészet. Úgy tervezte, hogy majd otthon leül vele beszélni, és szépen elmond mindent. Tudta, hogy akkor is veszekedésbe torkollott volna az egész, de legalább nem itt, és nem így. Kiminek sem így kellett volna megtudnia, hogy Clara megcsalta. Mi van, ha most azt gondolja, hogy nem is igaz, és mégis tőle van a baba? Még a végén azt hiszi, hogy ő hazudik, és Clara gyereke tényleg az övé? Nem. Kimi nem hiheti ezt. Vagy mégis? Elindult az ajtóhoz, de nem mert átmenni Kimihez. Az ajtó alatt már fény sem szűrődött be, tehát elment aludni. Talán neki is azt kellene tennie. Aludni. Már ha egyáltalán tud. Ebben őszintén kételkedett, de azért tett egy próbát. Befeküdt az ágyba, és lehunyta a szemét. Megfordult a másik oldalára, aztán mivel melege volt, lerúgta magáról a takarót. Két perc elteltével visszahúzta, mert fázott. Miután még egy óra múlva is ezt a játékot játszotta, úgy döntött, hogy csak félig takarózik be. Valószínűleg ez volt a megoldás, ugyanis hamarosan aludt. Reggel mégis álmosan ébredt, de a legfőbb problémája az volt, hogy egyedül. Elment letusolni, még mindig nem mert átmenni Kimihez. Chrisszel is beszélnie kellene. Fogta a szobatelefont, majd megkérte a recepciót, hogy kapcsolja a férfi szobáját. Két csengés után mostohaapja fel is vette.

-Tessék.

-Szia Chris, Zoé vagyok. Csak az érdekelne, hogy jól van Clara? –kérdezte félénken a lány. Nem tudta, hogy most Chris hogy áll hozzá, és mit gondol róla, róluk.

-Még alszik. Egy kicsit ki van borulva. Szerintem az lesz a legjobb, ha nem találkoztok. Te hogy vagy? –Zoé hálás volt a kérdésért.

-Pocsékul. Azóta Kimivel sem beszéltünk. De azt hiszem most már átmegyek hozzá. Kössz mindent, és kérlek vigyázz rá, jó?

-Persze, ez természetes.

-Köszi. Szia. –azzal Zoé elindult az ajtó felé. Benyitott, de a szobát üresen találta.