Toni és Mark értetlenül álltak az eset előtt. Nem értették, hogy hogy kerül oda Nicole és a fia, hiszen nekik ezt Kimi egy szóval sem említette.

-Hát ez a nő meg mit keres itt? –támadt neki rögtön Toni. –Mert hogy én meglepetésként ide jöttem, az egy dolog. Na de ő? –bökött Nicole felé.

-A francba srácok, ne csináljátok ezt. Nekem most muszáj a meetingre mennem, légyszi ne öljétek meg egymást, jó? –kezdett el hátrálni a szőke férfi.

-Kimi… -fordult utána kétségbeesetten Nicole. Rájött, hogy sokkal ijesztőbb a helyzet, mint gondolta. Eszébe sem jutott, hogy mi lesz, ha összefut Markkal, bár szemmel láthatóan ő az, aki jobban kezeli a helyzetet. Tonira viszont abszolút nem volt felkészülve. Most pedig itt áll Cameronnal, vele szemben pedig a két dühös férfi. –Sziasztok –köszönt bátortalanul nekik.

-Te csak ne sziasztokozz itt nekem! –csattant fel Toni. –Mégis mi a fenét képzelsz te magadról, hm? Hogy mersz itt megjelenni? –kezdett el kiabálni a férfi. Cameron csak riadtan figyelte az eseményeket.

-Légy szíves és ne kiabálj a gyerek előtt. –Toni vetett egy pillantást a gyerekre, majd intett Marknak, hogy menjenek ki a szobából.

-Kicsim, itt maradsz egy kicsit? Nekem beszélnem kell velük. –utalt Tonira és Markra.

-De ugye nem fognak bántani téged? –nézett rá kétségbeesetten Cameron.

-Nem, ne aggódj. –adott egy puszit a fia homlokára, majd magára hagyta őt Kimi szobájában. A folyosón a két férfi várta.

-Szóval? –toporgott idegesen Toni. 

-Kimi elhívott minket és mi eljöttünk. Ennyi.

-Ó hogyne! Én meg a jóságos fogtündér vagyok, igaz?

-Toni. –szólt rá Mark.

-Most mi van? Nehogy már én érezzem rosszul magam. Emlékeztetlek, hogy ez itt –mutatott Nicolera-, ez hagyta el Kimit egy szó nélkül, szóval ne rám szólj. Világos? Te pedig –fordult vissza a nő felé-, azt ajánlom, hogy nagyon húzd meg magad, és ne merj még egyszer közel kerülni Kimihez, mert akkor azt nagyon megbánod. –közben a mutatóujjával bökdösött a nő felé.

-Te most fenyegetsz? –nézett rá komolyan Nicole.

-Nem, dehogy. Én csak figyelmeztetlek. És nem tudom, hogy mit akarsz itt a fiaddal, de jobb, ha máris kivered a fejedből, világos?  -azzal Toni megfordult és magukra hagyta őket.

-Mark…

-Ne, ne mondj semmit. –intette csendre a férfi- Toni egy kicsit elragadtatta magát, de most igaza van. –hagyta magára ő is Nicole-t.

-A francba! –próbált megnyugodni, de nem igazán ment neki. Úgy döntött, hogy inkább elviszi Cameront sétálni, addig sem fut össze Tonival és Markkal. –Kicsim, gyere, elmegyünk sétálni. –nyitott be Kimi szobájába.

-De jó –pattant fel egyből az ágyról, majd megfogta az anyja kezét, és elindultak. Cameron szinte mindent szájtátva figyelt. Néhány kérdésére Nicole is tudta a választ, hiszen annak idején volt neki is egy-két hasonló kérdése Kimihez, de volt, amire csak annyit tudott mondani, hogy majd az apját faggassa ki.

-Jó napot, elnézést egy szóra! –állította meg őket egy riporter. –Ön Nicole Storm?

-Igen. –válaszolta röviden a nő, majd közelebb vonta magához a fiát.

-Az információim szerint, maga Kimi Räikkönennel együtt érkezett. Elmondaná kérem, hogy milyen kapcsolat fűzi Önt a Ferrari pilótájához?

-Nem nyilatkozom. –indult volna el Nicole, de ekkor érkezett még néhány újságíró és riporter, akik szinte körülzárták, elvágva bármely lehetőségtől, hogy otthagyja őket.

-Ez a kisfiú az Ön fia?

-Csak nem Kimi Räikkönen a gyermeke apja?

-Ön évekkel ezelőtt elhagyta a finn pilótát, miért?

-Ha elhagyta, akkor mit keres itt? Újra gyengéd szálak fűzik hozzá?

-Az előbbi veszekedés Ön és Toni Vilander között emiatt robbant ki? –a kérdések szinte megállíthatatlanul ömlöttek a riporterekből, és Nicole-nak ötlete sem volt, hogy mivel tudná megállítani őket.

-Tisztában van azzal, hogy Ön miatt nem nyert a McLaren-nel világbajnokságot?

-A maga szakítási módszere a padlóhoz vágta Räikkönent, és eléggé sok idő kellett neki ahhoz, hogy fel tudja dolgozni. Mi erről a véleménye? Hogy tud ezek után tükörbe nézni?

-Elnézést, beszélhetnék vele? –jelent meg hirtelen a semmiből Patricia Heidfeld, mire az újságírók egy kis helyet hagytak neki. –Úgy értettem, hogy egyedül. –fordult a tömeg felé, mire azok néhány percnyi toporgás után kelletlenül, de elmentek.

-Anya, ez mi volt? –kérdezte könnyes szemekkel Cameron.

-Jól van, semmi baj. Néha kicsit ijesztő emberek mászkálnak itt. –ölelte át a fiát és felvette az ölébe.

-Köszi Pat.

-Ne köszönj semmit. –mondta hidegen a nő. –Nem miattad tettem. Egyszerűen csak láttam, hogy a fiad halálra van rémülve. Hiba volt ide jönnöd.

-Kérlek, beszélhetnénk?

-Most is azt tesszük.

-Úgy értettem, hogy nyugodtabb körülmények között. Szeretnék egy-két dolgot elmagyarázni neked.

-Nem, azt hiszem arra nincs szükségem, köszönöm. Az egy dolog, hogy Kimit elhagytad, de néha igazán felhívhattál volna, hogy mi van veled, vagy írhattál volna egy e-mailt.

-Ne haragudj.

-Ó, nem haragszom. Már nem. Egyszerűen csak nem akarok egy ilyen emberrel barátkozni, akire nem lehet számítani. Sajnálom. Szia. –azzal Patricia visszaindult a BMW-Sauber motorhome-ja felé, Nicole pedig csak állt földbegyökerezett lábakkal.

-Anya…jól vagy? –nézett fel rá Cameron.

-Nem. Nem lenne gond, ha visszamennénk Kimi szobájába?

-Nem, csak legyél újra jól –mosolyodott el Cameron, majd visszamentek Kimi szobájába. Nicole most nagyon örült volna, ha egy kicsit egyedül tudott volna maradni, de Cameront nem akarta senkire sem rábízni, nem is bízhatta volna.

-Cam, kimegyek a mosdóba, mindjárt jövök. –mégis egy kicsit egyedül hagyta a fiát Kimi szobájában. Úgy gondolta, hogy ott nem fogja senki sem keresni, ő pedig elindult a mosdóba. Odabent aztán előtört belőle a sírás. Fájtak neki Toni szavai, Mark elutasítása, de a legjobban mégis Patricia viselkedése szomorította el. Tudta, hogy nagyot hibázott, Pat most mégis egy idegenként kezeli, holott egykoron barátnők voltak.

-Jézusom, Nicole. –Kimi nem hitt a szemének, amikor meglátta a földön ülő síró nőt. –Mi történt? Cameron? Jól van? –a nő csak bólintott, de nem nézett Kimire. –Akkor? Könyörgöm mondj már valamit. Mi történt?

-Mindenki gyűlöl. Utálnak, érted? Megértem, hogy nem szeretnek, de nem kell ott belém rúgni, ahol csak tudnak. Tudom, hogy hibáztam, de hányszor kell még mindenkitől bocsánatot kérnem? Elegem van.

-Nem utálnak. Maximum…nem kedvelnek. –próbálta a férfi egy kicsit jobb kedvre deríteni őt.

-Vagyis utálnak. Ahogy te is, és tökéletesen meg is értem.

-Nem utállak.

-De, csak nem mondod meg. De elmegyek. Visszamegyek Svájcba. Pat szerint is jobb lesz, ha elmegyek, Toni és Mark is biztosan támogatni fogja az ötletemet. –mosta meg az arcát Nicole.

-Ők lehet, hogy igen, de két valaki nem.

-Cameron. Tudom. De ő is megijedt az újságíróktól. Nem engedtek el minket, szinte körbezártak, azt sem tudtam, hogy mit csináljak. –támaszkodott neki a mosdókagylónak.

-Meg sem kérdezed, hogy ki a másik, akinek nem tetszene az ötleted? –támaszkodott meg Kimi is a kagylón úgy, hogy karjaival körülzárta Nicole-t.

-Nem. –válaszolta suttogva.

-És miért nem?

-Mert nem akarom tudni. –a hangja még mindig bizonytalan volt, de a választ sejtette.

-Pedig akarnod kellene. Ugyanis én nem akarom, hogy elmenj, s erre rá is tudlak venni. –azzal szenvedélyesen megcsókolta a nőt.

-Mr. Räikkönen egy szóra… -vágódott ki ebben a pillanatban a mosdó ajtaja, és vagy 3 riporter és két kamera nézett meredten rájuk.