Reggel felkeltem, elvégeztem reggeli teendőimet, és indultam volna a telefonomért, mikor eszembe jutott hogy inkább majd később odamegyek, úgyis mentem volna Jennihez, de aztán az is eszembe jutott, hogy szólni kéne nekik, hogy odamegyek nehogy váratlanul érje őket, bár tegnap szóltam, hogy megyek de végülis arra jutottam, hogy mégiscsak felhívom az én szőke finnemet.

-Halló!-szólt bele Kimi a szokásos fáradt, reggeli hangján.

-Szia!Christi vagyok.Bocs hogy felkeltettelek vagy mi….

-Nem keltettél fel, már fennt voltam.

-Ja, jólvan akkor.Csak azért hívtalak, hogy akkor átmennék megnézni Jennit ha nem baj…

-Hát jó korán jutott eszedbe, de nem baj gyere, és akkor megbeszéljük a többit.

-Oké, akkor indulok.

-Oké,hy!

-Hello!

Elindultam hát a házuk felé, és a garázs előtt,-ahová álltam volna,- egy másik autót véltem felfedezni.Óvatosan begurultam a ház előtti útnak a szélére, és lassú léptekkel mentem az ajtó felé.Éppen kopogtam volna, mikor kinyílt az ajtó.Nagy meglepődésemre Kimi és Jenni szülei csoportosultak előttem.

-Öö..jó napot!-köszöntem meglepődve.Igaz már találkoztam velük, de csak egyszer-kétszer.

-Szia Christi!!!De rég láttunk!Hogy vagy?-kérdezték tőlem, miközben én Kimire néztem a háttérben, aki  úgy nézett,mintha azt akarná mondani hogy nem tud mit csinálni.

-Köszönöm jól.

-Gyere, beszélgessünk egy kicsit,ráér később indulni.-azzal fogtak és betuszkoltak a nappaliba.

-Nos hallottuk, hogy visszatértél a csapatba.Miért döntöttél így?

-Hát,azért mert segíteni akartam Kiminek.

-Hol is dolgoztál ezelőtt?

-Hogy haladtok a fejlesztéssel?

-Szerinted ebben az évben megbízhatóbb lesz az autó?

-De a gyorsaság az meg fog maradni?

Jöttek sorba a kérdések, és csak kapkodtam a fejem.

-Jólvan már, haggyátok szegényt egy kicsit.-mentett meg Kimi, aki érezte hogy már túl sok lesz egyszerre.-Modell volt ezelőtt, de már korábban is dolgoztt nálunk,és jól haladunk és csak remélhetjük az autó jobb megbízhatóságát,mondjuk azért teszünk is érte valamit, és a gyorsaságon még dolgozni kell.-válaszolt helyettem.

-Igazából Jennihez jött, szóval azt hiszem most...bemegyünk hozzá.

-Huh, köszi.-mondtam, miközben mentük a háló felé.

-Nincs mit.Ezek szerint te még csak most tapasztaltad a szüleim és Jenni szüleinek a kiváncsiságát.

Eközben beértünk Jennihez.

-Szia!-köszöntem neki suttogva.

-Hello!De jó hogy bejöttél.Remélem nem nagyon támadtak le a szüleim.

-Ááá dehogy…..

-Tudod karácsonykor mindig ilyenek.Be vannak sózva.

-Hát, meg is értem.Azt hiszen, most hagyunk pihenni egy picit.

-Oké,szia!

-Szia!-ez elég rövid volt.-gondoltam magamban.

Kimivel kimentünk és közben megbeszéltük hogy kettőkor találkozunk a pláza előtt.

-Csókolom!-köszöntem el a szülöktől.

-Máris mész?-kérdezte Kimi apja.

-Igen, akadt egy kis elintézni valója.-válaszolt Kimi.

-Akkor szia!És hamarosan látunk még.

-Ööö..igen.-Kimi közbe lökdösött az ajtó felé.

-Hello!

-Hello!Kettőkor!

-Oké!

Hazamentem és pihentem egy kicsit.Átgondoltam az idei karácsonyt….