Sajnos csak negyed háromra tudtam odaérni a plázához, mert közben elaludtam, de utána már nem sajnáltam, mert Kimi csak egy 15 perc után ért oda, szintén abból az okból, amiért én késtem.

-Hyhy!Bocs, hogy egy fél órát késtem csak…hát..aludtam…

-Csak egy negyed órát….én is csak nemrég érkeztem.

-Huh, akkor jó.Szerintem mehetünk is.

-Oké.Hányan leszünk?

-A szülőkkel együtt úgy….18-an.

-Úristen.

-Na akkor kezdjük.Mäkelä  azt mondta , hogy egy játékautót szeretne és …

Elkezdte sorolni, hogy kinek mi kell, én meg megvettem őket, végül aztán csak 4 teli zacskóval értem haza.

-Köszi, hogy segítettél.

-Semmiség.

-Akkor majd még találkozunk.

-Igen…majd…majd hívlak hogy…jó…szóval majd 25.-én..

-Ja...majd akkor…

Pár percig némán álltunk, aztán fogta és hirtelen megcsókolt.

-Akkor szia!-és elment.

-Sziiii…a…

Becsuktam az ajtót és nekidőltem.Ajjj miért csináltad ezt?Teljesen összezavartál mindent!-gondolkodtam hangosan.Na mindegy először csomagolok, majd jöhet minden utána.

Másfél órába telt mire mindent becsomagoltam,és már este is lett.Lefürödtem, ettem és aludtam is.

                                                                                                            **************

2 nap múlva karácsony.Feladtam postára a családomnak vett ajándékot, és indultam volna haza, mikor egy ismerős arc integetett nekem, egy  szürke mercedesből, de nem tudtam ki az.Felém hajtott, aztán kiszállt a kocsiból.

-Szia!Daniel Seenas.-mutatkozott be, és nyújtotta a kezét.

-Christina Samel.Maga olyan ismerős nekem, de nem tudom hol találkoztunk.-mondtam kézrázás közben.

-Tudja,én vagyok az a mérnök, akivel nemrég egyeztetett adatokat.

-Jajjj tényleg!Elnézést, hogy nem ismertem meg.

-Semmi baj, és nyugodta tegeződjünk.

-Oké.

-Hoztam az autó tervét, minden miliméterről miliméterre le van rajzolva.Ez csak a Kimié, a többiekével majd mi foglalkozunk. Azért hoztam, hogy jó lenne ha átfutná, aztán elmondaná a véleményét majd januárban.

-Persze megnézem.

-Éppen a lakására igyekeztem, mikor megláttam.Gondoltam, akkor már nem megyek oda.

-Jólvan, köszönöm.

-Nincs mit.Még találkozunk.Viszlát!

-Viszlát.

Kicsit meglepődve mentem tovább, a kocsim felé.Álmaimban sem gondoltam volna, hogy jön egy mérnök, és csak úgy a kezembe nyomja a terveket.Na de mindegy.Hazamentem, és lefoglaltam magam egy tök jó számítógépes játékkal, aminek a neve, Need For Speed Most Wanted.Nagyon király volt, és estig nem bírtam abbahagyni.Telt, múlt az idő, mikor valaki csöngetett….