-Mmm ez nagyon finom volt, köszönöm.

-Örülök, hogy ízlett.-mondta Paula,-Kimi édesanyja,-

-Na,akkor szerintem jöhet az ajándékozás.-mondta Kimi, aki szerintem  úgy viselkedett most mint egy tök rossz kisgyerek.:)

Rami olvasta az ajándékokon lévő cimkéket, és akinek szólt azt odahívta és odaadta neki.Otthon is szoktam egy kicsit izgulni,nemhogy még itt…úgy izzadt a tenyerem hogy az nem igaz.Kimitől egy F1es  modellautót kaptam,-nem mintha nem lenne már több de nálunk ez valami szokás már hogy minden évben kapok tőle egyet, ugyanis mikor először találkoztunk,éppen egy olyan autót szorongatott a kezében,és mikor odamentem köszönni, hirtelen a kezembe nyomta, elment a boxokhoz és miután visszajött csak ennyit mondott:megtarthatod, és azóta minden évben kapok tőle egyetJ, meg még egy DVD-t amire saját maga vette fel a videókat, a családtagoktól pedig ruhákat és szintén DVD-ket kaptam.Kimi egy jetet , amit az udvaron sikerült elrejteni, és vagy 10 szatyor ruhát.Biztos nem szenvedett ruhában hiányt.Utána elbeszélgettünk a többiekkel, amíg a gyerekek felmentek játszani.Kimi lehajtott néhány sört, de én meg nem mertem inni , mert ugye még valahogy haza is kell hogy menjek.

                                                                                                            ******

-Hát…köszönöm ezt a..hogyis mondjam…tök jó napot.:)-mondtam az ajtóban.

-Ááá igazán nincs mit.Jó volt veled lenni.

-Akkor majd találkozunk.Szia!

-Szia!

-Várj!-és megfogta a derekam.Szembe fordultam vele és belenéztem a szemébe.A hideg tekintetű Icemannek most melegség áradt a szeméből.Nem tudtam mit akar.

-Szeretlek!-súgta a fülembe.Én csak némán álltam és néztem rá.Hirtelen átkaroltam és megöleltem őt.

-Tudod, hogy ezt nem lehet.-mondtam neki halkan.

-De…megpróbálhatnánk mégegyszer.

Nem tagadhattam, én is nagyon szerettem őt.De Jenni…nehéz hazudni neki,hiszen annyira kedves és rá mindenben számíthatok.

-Majd….majd még átgondolom.

-Rendben.-mondta és elengedte a derekam.

-Na mi az nehéz búcsúzkodni?-jött oda Rami.

-Ööö nem csak megköszöntem neki……mindent.

-Értem.Szia!Remélem hamarosan látjuk egymást!

-Én is!

-Na mostmár tényleg megyek.Szia!

-Hello!

Miután beszálltam a kocsiba, láttam hogy Kimi még mindig az ajtóban áll. Intettem neki, mire ő visszaintett. Hirtelen Lee Ryantól a Turn you car around című szám jutott az eszembe. Imádtam azt a számot, mert annyira jó dallama volt. Elkezdtem énekelni a refrént…turn your car around ,forget your way back home cos it’s not me there anymore…. Nagyon szerettem Kimit, de el akartam nyomni ezt az érzést. Neki felesége van aki szereti, ráadásul a legjobb barátnőm is. Nem értettem Kimit. Otthon elkezdtek hullani a könnyeim. Hirtelen minden olyan nehéz lett. Talán mégsem volt jó ez az állás váltás. Talán ott kellett volna, hogy maradjak ahol vagyok. Talán úgy lett volna a legjobb. Gondolhattam volna, hogy ez lesz belőle. De most már nincs visszaút. Le kell küzdenem, és nem szabad, hogy lássák lelkileg elgyengültem…….