-Mi???

-Khm…semmi…öhm….

-Oké.

Miután becsuktam az ajtót fel kellett dolgoznom az eseményeket.Vajon még mindig szeret?Vagy csak megszokásból mondta?Mindegy….Bementem még a boxba átellenőrizni mindent, hogy a tervek szerint van e.Minden rendben volt.

-Szia!!!!-köszöntem Michaelnek, mert végre idért.

-Hello!Mi újság?-kérdezte és adott egy puszit.

-Semmi… a segítséged kellene.

-Értem….forrás?

-Motor…

-Jajjj…na add a terveket.

-Mindjárt hozom.

Visszaértem, és ő már vizsgálgatta az autót.

-Szép….

-Aha…na de itt vannak.

-Első  látásra jónak tűnnek.

-Elvileg.

-Figyu…vége ennek a futamnak aztán hozzálátok ok?

-Oké.

-Melyik az én szobám?

-A 26-os.-mondtam és odaadtam a kulcsokat.

-Köszi.Jó éjt!

-Neked is!

Visszamentem a szobámba és bekapcsoltam a magnót.Systemet hallgattam, mert ez ilyenkor levezeti rajtam a feszültséget.Kicsit hangosabbra vettem.Talán túl hangosra is.Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy dörömbölnek az ajtón.Kikapcsoltam a magnót és kinyitottam az ajtót.Kimi volt az, nagy álmos fejjel.

-Naaa….nem hagysz aludni!

-Bocsi….tudom hogy nálad az alvás szent dolog.

-Igen,jól is tudod….figyelj az előbb az a dolog…

-Nyugi…megértem,hogy csak véletlen volt.

-Igen…vagyis…nem….azt akarom mondani hogy….

Aztán vki kopogott és benyitott.

-Ron beszélni szeretne veled Kimi.-mondta egy mérnök.

-Oké…megyek.Majd később még beszélünk.

-Oké!

Hátradőltem az ágyon és csak figyeltem a plafont.Az ablak felé néztem.Már kezdett sötétedni.Kedvem támadt sétálni,ezért el is indultam.Mindenfelé szerelmespárok voltak és annyira rossz volt látni őket.Mi soha nem lehetünk így együtt Dave-vel.Nem lesz rá időnk csak talán mikor vége a szezonnak de hát akkor is tesztelni kell.Leültem egy padra és csak néztem az embereket.Néztem a madarakat, néztem a virágokat..Bármit ami elterelhette a figyelmemet a munkáról.

-Szabad ez a hely?Máshol már nincsen sajnos.-kérdezte vki mellettem.

-Öhm…persze.-kaptam fel a fejem, de nem is érdekelt igazán ki szólított meg.

-Te is csak gondolkodni vagy itt igaz?

-Igen…nehéz napjaim voltak mostanában.

És mikor oldalra néztem hát Felipe Massa volt ott.

-Jajj….hello!Bocs….nem ismertelek meg.

-Semmi baj…ilyenkor úgyis inkább nyugalmat akarok.Te vagy Kimi mérnöke, igaz?

-Igen.

-Furcsa.

-Miért?

-Hát hogy egy nő.

-Ja…értem….ez van.

-Nagyon fáradt vagyok.

Ezen a kijelentésén kicsit meglepődtem, mert ezt vhogy még sohasem láttam rajta.

-Nem csodálom.Kimi is sokat alszik.

-De nem úgy….igaz fizikailag is de inkább lelkileg.

-Miért?

-Tudod….most nagy mértékben támogatom Michaelt és mindenben segíteni akarok neki.De…egyszer én is világbajnok akarok lenni.

-Nyugi,egyszer biztos az leszel.

-Jó, de mikor?Lehet hogy jövőre nem is maradok a Ferrarinál,ráadásul ha Michael nem lesz most vb,tuti nem hagyja abba.Túl nagy a nyomás….mindenki azt várja tőlem ,hogy védjem hátulról Schumachert….de mi van ha nem sikerül?Akkor miattam úszik el az első hely?

-Nem dehogy erről szó sincs!Ha Schumacher nem az első az nem a te hibád.Mindenki hibázik, még az is aki 7-szer lett már vb.Ezután sóhajtott egy nagyot.

-Igazad van.

-Csak folytasd azt a munkát amit elkezdtél és minden rendben lesz, meglátod.Senki nem tökéletes,ilyenekért nem szabad hibáztatnod magad.Michaelnek ennél jobb csapattársa még nem volt,Rubens se támogatta őt ennyire.

-Lehet…

-Na!Fel a fejjel!

-Rendben. Köszi…jót beszélgettünk annak ellenére,hogy nem ismerjük egymást.Na de most megyek.

-Nincs mit.Sok sikert!Szia!

-Nektek is!Hello!

Nem gondoltam volna ,hogy ilyen nagy nyomás van Felipén.Mindig olyan vidámnak tűnik mint egy kisgyerek.Miután meguntam a nézelődést az irányt a hotel felé vettem.Már teljesen sötét volt.Ballagtam visszafele,elkértem a portástól a kulcsot és mire felértem Dave már ott volt.

-Szia!-és adott egy csókot.

-Szia kicsim.

-Keresett Kimi.

-Igen?És?Mit mondott?

-Azt,hogy beszélni akar mindkettőnkkel….